Félregondolt igazság 3. rész

Szavazás átlaga: 8.41 pont (34 szavazat)
Megjelenés: 2025. január 12.
Hossz: 12 826 karakter
Elolvasva: 817 alkalommal
A nap egyre jobban égette a meztelen, a másik által takaratlan bőrünk. Letti egy csók után felpattant.
-Gyere, van egy ötletem...”
Letti hirtelen ugrott fel, fogta mega csuklóm és húzott magával. Én csak néztem ki a fejemből, még azé maradt bennem elég elvarratlan szál a testiség terén, de legyen.  Az Ő portája, én mint vendég ne reklamáljak. Rég volt, hogy kielégületlenség miatt szúrt az alhasam és nem azért, mert minden pasi fullra kielégített... sőt, hanem, mert már nem érdekelt mit gondol, érez, megalázom azzal, hogy akár előtte is kielégítem magam.
A murva az úri talpan szúrta, irritálta, lengő csöcsökkel lépdeltünk a házakat elválasztó növényekkel befuttatott kerítés felé ahol az öreg kukucskált. Jó takarás lesz, de árnyék az annyi sincs mint a teraszon volt. Letti egy borostyán szerű felé húzott. Közelítve láttam, hogy az valami szépen kidolgozott valami műanyag mű. Letti beletúrt és lőn csoda a kerítésbe rejtett kapu volt. Széles, hiszen ketten egyszere  fértünk át rajta. Behúzta maga mögött. Egy teljesen más világba kerültünk. Nádfonat volt a kerítésre téve, tágabb letisztultabb udvar. Hirtelen megrántottam a kezem, visszahúzva a  lendületéből Lettit.
– Mi van? – kérdezte.
– Héhéé, itt a kukucskáló öreg lakik...
– Gyere már. Ismerem kislány korom óta.
– Oké, de rajtunk...
– És pucérok vagyunk, engem folyamatosan néz mikor napozok, de téged is feltérképezhetett. Kriszta néni inkább telt volt mint én és nem piszkafa... – harapta el a folytatásnak, hogy mint én, meg közben a férfi kék klottgatyában és fehér pólóban a közlekedési lámpa vörös színével és fényerejével.
– Kislányok, mi járatban... – szemei jojóztak a testeinken.
– Szia Csababá. – lépett hozzá Letti és ölelte meg és puszilta arcon. Az öreg karjai tehetetlenek voltak. Ölelte volna át, de mivel ruhátlan volt nem tudott hol hozzáérni.
– Szia kicsi Letíciám. – dadogta, de Lettin látszott az elszántság amit én se értettem.
– Ő itt a barátnőm... jól láttad testi lelki barátnőm Ildi. A gimibe jártunk együtt és hát az élet... már csak ilyen. – egy pillanatra kereste a szavakat. A férfi, a bácsi, vagy inkább apám korú férfi felém fordulva közeledett, nyújtotta kézfogásra a kezét. Az arab világba, ha egy sejk kezet nyújt az megtiszteltetés.
– Jó napot kívánok. – doktor nélkül hadartam el a nevem,  mivel a titulusomnak nincs jelentősége.
Ez csak a történet kezdete, még 6 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 8.41 pont (34 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
veteran
2025. január 14. 02:07
#7
Nem hozott lázba.
1
Álmoska5
2025. január 12. 22:18
#6
Bocsánat, elismerem, akkor nem gondoltam rá. Igazad van. Megkövetem Kedves Tünci99 írónőt. KOS vagyok és csak azok után gondolkodom, amikor már nem tudom vissza csinálni. De ezt még háromszor meg is, ismétlem. E miatt minhárom részre igaz amiéért megkövetem az írónőt.

"Álmoska5"
1
Ez egy válasz Kexi69 2025. január 12. 21:32-kor írt üzenetére.
Kexi69
2025. január 12. 21:44
#5
Valóban, kár a rengeteg magyartalanságért, elgépelésért, befejezetlen mondatért.
1
sportyman (alttpg)
2025. január 12. 10:34
#3
Ez a bizonyos majdnem nagyon jó történet. A fogalmazás zavarai az elütésből eredő betűhibák egy - két átolvasással elkerülhetőek lettek volna.
2
Álmoska5
2025. január 12. 01:18
#2
Tévedés jogát megtartva, de ez a stílus egy írónőt juttat eszembe  akit kékég -nek hívnak. 10.P

"Álmoska5"
2
T
Törté-Net
2025. január 12. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1