Annamari férfiakkal 4. rész: Közjáték - Második esély egy korábbi pasinak

Annamari férfiakkal – negyedik fejezet: közjáték; Második esély egy korábbi pasinak

Közjáték: Második esély egy korábbi pasinak

    „Nemtúlkevés rajtamaruha? ”, néztemvégigismét magamon a buszmegállóban. Barna szandál a lábamon, a pár nap ja viselt falatnyi farmershort most is megvolt, de a felcsavart flaneling talán túl sokat engedett láttatni a hasamból. Pláne melltartó nélkül, még ha passzolt is a cowboykalaphoz a fejemen. Már csak egy sheriffjelvény meg egy játékpisztoly kellett volna, hogy teljes legyen a westernjelmez.
    A rekkenő hőségben persze ez bőven elég volt, mert a délutáni nap még mindig kegyetlenül tűzött az égről. Az otthon behűtött üveg víz már teljesen felmelegedett, ezért már a homlokomhoz nyomva se tudtam vele magam hűsíteni. „Legközelebb a fagyasztóba fogom rakni. ”
    Ahogy ezen gondolkodtam, feltűnt az úton egy régi, piros Suzuki. A másik irányba néztem, majd vissza, mire a kocsi befarolt az elhagyatott megállóba. A sofőr az anyósülésen átnyúlva letekerte az ablakot, és megnyerő mosolyával kiszólt.
– Elvihetem egy körre, kisasszony?
    Az ismerős hangra odaléptem az autóhoz, és mosollyal az arcomon lehajoltam a nyitott ablakhoz.
– Az attól függ, uram. – Kidugtam a nyelvem, és erotikusán megnyaltam a felső ajkamat. – Mit tud ajánlani?
    _ Jegygyűrűt azt sajnos nem. De egy nászútnak is beillő kiruccanást... Hm... Azt igen.
    A frappáns válaszra felvontam mindkét szemöldököm. „Jó ötlet volt vele ismét fölvenni a kapcsolatot! "
– Nos, kisasszony? – érdeklődött a pasi. – Mi a válasza?
– A válaszom az, hogy...
    Ostoba szavak helyett inkább cselekedtem. Kinyitottam a kocsi ajtaját, és behuppantam az anyósülésre.
– A válaszom az, hogy mehetünk!
    A pasi arcán győztes vigyor jelent meg, amire én is hasonlóan reagáltam.
– Jól döntött, hölgyem! – Visszaegyenesedett a vezetőülésben, és a gázpedálra lépett. – Amúgy szia, Annamari!
– Szia, Gyuri! – köszöntem vissza, mert ő volt a titokzatos hódító.
    A Suzuki kikanyarodott az útra, miközben én bekötöttem magam. „Hú, de meleg van idebenn! ”
– Ha klímát akarsz – mondta, mintha olvasott volna a gondolataimban –, akkor le kell tekerned az ablakot.
– Oké.
    „Olcsó megoldás, de működik. ” Letekertem az ablakot, de nem álltam meg, hogy ne cukkoljam a pasit:
– Nem azt mondtad, hogy egy piros Ferrarival jössz értem?