Trilógia 2. rész

Elbeszélés:

... – Szeretem néha a gyengéd, de mocskos szexet. – érettelen, bamba ma született bárányként nézhettem, mert folytatta. – Bevezetlek ezen csodás rejtelmekbe ha te is, nem ha, te is akarod. Én igazából most egy langyos fürdőt akartam. Már nem érdekelt Csaba végig néz. Mindjárt megmosakszik és megy az útjára. Neki egy vén picsa trófeája leszek, nekem meg egy a sok egyalkalmas dugások a legvégén.

Otthoni játszó ruhámban tettem vettem míg fura mód az én vizemben mosakodott.

– Nem tudom mit mondjak Csaba. Közhely lenne köszönöm, hiszen pont most vesztetted el mamádat. Menj Isten hírével, mi Erzsike akarata szerint rendezzük utolsó útját. Nehéz, de ki kell mondjam az anyagi részét majd átutalással kell fizetned. – bambán, értetlenül nézett. – Menjél Csaba törődj bele a történtekbe. – groteszk volt ahogy lógó zacskóval, összezsugorodott farokkal állt, majd lépett elém, ismét megfogta a vállaim.

– Marcsikám, drágám. Értelmes nő vagy, annak tartalak. Már közöltem nem akarok a mama házába menni. Értsd meg fogadd el. – megrántottam vállaim és így ki is siklottam tenyere fogásából.

– Valahol megértem, rendben elfogadom. – mentem a spejzbe, majd a hűtőhöz. – A fagyóból zöldség levest tudok kivenni. Mákos vagy tejfölös tésztát kérsz?

– Mákos. – tömör válasz és lépett segíteni. Szinte csendben voltunk végig. Zavart, hogy pucéran ül az asztalnál és úgy eszik. Ezt az estét kibírom.

Evés után a mosogató tálcába pakoltunk mindent, engedtem rá vizet. Én tévét néztem ő ahogy volt kiszaladt a kocsiba a laptopjáért. Zavart, bár kihalt a környék. Látszott belemélyül. Korán szoktam lefeküdni ha másnap mennem kell és a holnap is dolgozós nap. A fiam szobájában ágyaztam meg Csabának aki fejbólintással jelzett vissza mikor mondtam tényszerűen neki.

Félálomban voltam mikor nyikorgott az ágyam. Mászott mellém. Összekuporodva feküdtem az oldalamon, ő mögém fészkelődött, átkarolt nagykiflibe. Jó volt mégis felháborodva mondtam.

– Csaba! Ez már túlzás, pofátlanság. Mondtam a fiam ágyát megvetettem és...

– Mielőbb ki kell cserélni az ágyat. Zavaró a nyikorgás, meg nem biztos sokáig bírja a terhelést.

– Kértem valamit. Mindennek van határa. – már elég agresszív voltam.