Hírek
családi
Milyen érdekes az élet! Simán elmondhattam volna anyámnak, hogy vonzódom hozzá, mert ő is kíván engem, de mégis honnan gondolhattam volna?!
- Még ha nem is mondaná azt, hogy költözzek vissza a lakásomba, és addig ne is látogassam meg, amíg ki nem verem ezt a fejemből, akkor is hogy néznék ezek után a szemébe?! - merengtem el gyakran magamban.
Ha az élet nem szól közbe, sosem feküdtünk volna le egymással, mivel meg sem fordult a fejünkben, hogy a másikat is izgatja a gondolat.
Nem tudom mennyire játszott közre, hogy évek óta kettesben éltünk, és egyikünknek sem volt senkije, de örülök, hogy így alakult, mert nála jobban senki nem indít be.
23 éves koromban kezdtem el a nőt is látni benne. Azelőtt teljesen normális életet éltem.
gruppen
A nevem Gina, 22 éves, 155cm körüli, 46kg-os lány vagyok. A párommal nemrég költöztünk össze saját otthonunkba. Őt Robnak hívják, 28 éves, 170cm körül van, és durván 60-62 kg.
Egyik hétvégén szórakozni indultunk egyik ismerősünkkel, aki hozta egy rokonát, akit Rob már igen, én viszont egyáltalán nem ismertem. Adele-nek hívták és 22 éves volt. Gyalog indultunk a szórakozóhely felé, és útközben egész jól összebarátkoztam Adele-vel, aki egy kis bort is segítségül hozott. Jó 20 perces séta után elértük végcélunkat.
Beléptünk a helyre, és a pulthoz siettünk, hogy valami itallal ráhangolódjunk a bulira. Beszélgettünk, ittunk, táncoltunk; egyszóval jól éreztük magunkat. Adele-vel sokat beszélgettem, és közben rendesen pusztította mindegyikünk az alkoholt, Rob is becsípett.
hetero
Halasztok egy évet az egyetemen. - mondtam a szüleimnek
- Miért tennéd? - kérdezte sápadtan anyám
- Pihenni szeretnék, kicsit lélegezni. - mondtam nekik
- Szó se lehet róla !! - mondta apám elég mérgesen.
- Értsd meg apu, kell nekem egy év szünet, tavaly nem kellett volna rögtön az egyetemen kezdeni, de most azt érzem kell a pihenő.
- Rendben, de akkor dolgozni fogsz. - adta ki a parancsot a szigorú fater.
- Jó, ahogy szeretnéd. - mondtam nyugodtan.
Így is volt, apám szerzett munkát ahol dolgozik az ügyvédi irodában, apám jó ügyvéd volt, és engem is erre a pályára szánt, amibe én bele is mentem, mert tetszett a dolog, és az eszem is megvolt hozzá.
Van egy bátyám, aki 10 éve Angliában él, apám őt is ügyvédnek szánta, ő viszont hallani se akart róla, egy nyári estén nagyon csúnyán összeveszett apámmal, akkor láttuk őt utoljára, bár én az interneten tartom vele a kapcsolatot,
leszbi
- De szép ez a lány! - villannak át bennem az első benyomások.
Egy alig begombolt sötétkék ing van rajta, a köldöke fölött átkötve. Gyönyörű barna a bőre. Meztelen köldöke önkéntelen odavonzza a tekintetem, amit a lány is észrevesz, az övét pedig a dekoltázsom kényszeríti magára, mielőtt kedves mosollyal az arcán rám köszön.
- Szia! Miben segíthetek? - a hangja kellemesebb, mint hideg téli éjszakán a vastag bársonytakaró.
- Én... - a szemébe nézve nehéz összeszedettnek maradnom. Körbenézek. - Esküvőre szeretnék virágokat, de egyelőre nincs igazán elképzelésem.
- Szívesen segítek! - elmosolyodik. Percről-percre elragadóbb ez a lány! - Kérsz valamit inni?
Van itt ásványvíz, vagy kávét esetleg?
- Nem köszi, de nem baj, ha leülök kicsit? Messziről jövök! Őrület milyen meleg van ma!
családi, anya, fia
Ez a történet akkor kezdődött, amikor a fiam betöltötte a tizennyolcadik születésnapját és rájöttem, hogy le akar feküdni velem.
Tudom ... tudom ... Ez teljes mértékben helytelen, beteg és összezavarodott ... Ugyanezt mondtam magamnak az elején.
Megmagyarázni ezt a furcsa szexuális éhséget nem lehet. A fiam Paul tiszta apja. A férjem Darren egy autóbalesetben meghalt, amikor Paul még csak három éves volt. Paul is ugyan olyan kék szemekkel, ugyan olyan szőke hajjal és káprázatos mosollyal rendelkezet, mint az apja.
Láttam és tudtam ezeket a jeleket és jegyeket az évek folyamán, de amikor kamasz lett ezek még szembetűnőbb lettek.
Mind azt, ahogy említetem nem tekintetem rá úgy mind, akivel lefeküdnék addig a pillanatig, míg egy szép napon a szobájába besétálva azt látom, hogy a számítógép előtt ül, és a farkát simogatja.
hetero
Innentől teljes egészében egymásra találtunk. Minden jó volt vele, az együtt főzéstől a moziba járásig, a rokonlátogatásoktól a szeretkezésig, minden. Befejeztük az egyetemet, munkába álltunk, összeházasodtunk, szakvizsgáztunk, szóval minden ment azon az úton, amit nyugodt, kispolgárias életnek nevezhetünk. A rendszerváltás után amint lehetett saját ügyvédi irodát nyitottam, Kati pedig egy klinikán volt bőrgyógyász. Pár jól sikerült ügy után jónevű és sikeres ügyvédnek számítottam a megyében. Katinak is jól ment, mert társtulajdonos lett a klinikában. Egyszóval mindenünk meg volt, már csak egyvalami hiányzott. Igen, a gyerekzsivaj. Erősen közel volt már mindkettőnknek a 30, ezért úgy gondoltuk, itt az ideje a gyerekprojektnek. Kati abbahagyta a tablettát, helyette terhességi vitaminokat kezdett szedni és hamar eredményessé váltak próbálkozásaink. A reggeli rosszullétekből egész naposak lettek, majd végül kihatottak az egész napjára.
családi, apa, lánya
Éjjel volt.
A szemközti paneltömb alattam fekvő ablakait figyeltem a sötétből.
Megérte puccos távcsövet venni, mert akadnak néha akik elfelejtik behúzni a függönyt.
Persze joggal gondolhatják, hogy olyan messziről úgysem láthatja őket senki, de te ne kövesd el ezt a hibát, mert lehet, hogy épp veled szemben lakok.
Apránként följebb haladtam. Időnként újra eltávolodtam kicsit, de többnyire amikor ráközelítettem egy ablakra, ugyanazzal a fókusszal haladtam tovább.
Nagyjából velem egy magasságba érve, a távcsövem jobb perifériájából egy meztelen csajt láttam térdelni az ágyon. Kis fáziskéséssel - mert akkor kezdett sisteregni az éjféli kávém - , leesett, hogy ő a lányom barátnője, a kis 15 éves Fruzsika. Amikor Andi bemutatta, azt hittem valami vastagított melltartót hord és fenékbélést a miniszoknyája alatt, annyival formásabbnak látszott a korabeli kiscsajoknál, ráadásul arcra,
hetero
Jó anyám néha - néha eljárt a munkatársnőivel vacsorázni. Olykor én is vele tartottam, hogy kimozduljak otthonról. Főleg most, mivel egy újonnan nyílt étterembe terveztek menni. Nem kellett sokáig várni, el is jött a péntek.
17 órára volt megbeszélve a találkozó. Június volt, ezért még javában sütött a Nap, mikor megérkeztünk. Láttam már képeket a helyről, de élőben még jobb volt: a beltér hatalmas volt. Itt helyezkedtek el az asztalok, a bár, a színpad (nyilván az esetleges fellépőknek) és az ajtók a konyhához, a mosdókhoz és miegymás helységekhez. Nekem annál, hogy emeletes volt az tetszett jobban, hogy minimál stílusú volt - ez a kedvenc stílusom. Mikor bementünk, akkor már egyből kiszúrtak bennünket és Mária integetett nekünk ezzel is jelezve, hogy hova fogunk leülni. Mondjuk nem volt nehéz kiszúrni őket, mert rajtunk kívül csak 7 - 8 vendég volt ott. Mentünk nyomban és helyet is foglaltunk. Rajta kívül még Andrea volt ott.
