Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. (További információk)
Cseszd le lécci, hogy pontot tesz a gondolatjel elé, ha azt kisbetűvel folytatja. Kivéve akkor, ha ezzel direkt engem akar bosszantani. Akkor elnézem neki, mert bírom.
Te nő vagy? Csak mert úgy írsz, mintha nem az lennél, mint akit játszol. Amúgy a személyiségüket stabilizálná és nem lenne annyira céltalan az, aki kijön a nyomás alól. Arról nem is beszélve, hogy markánsabban jelenne meg a maszkulinitás, amit manapság agyonvernek a sok buzis finomkodással. Tudod, hogy törvény kell rá, hogy a férfi az apa és a nő az anya. (bocs a buziktól, nem utálom őket, de mióta megy a hacacáré, azóta kevésbé tűnnek normálisnak a kötelező elfogadom-baromságok miatt)
Gini a 39 éves szőke hosszú hajú nő ellökte magát és repült a levegőben. Megtehette ugyanis a nemzetközi űrállomáson nincs gravitáció. Gini egy repülő üres vodkás üveget ügyesen kikerült. – Ludmilla már megint vedel. – mondta Gini. Majd így folytatta. – Ráadásul részegen gyakran teát akar főzni a nem létező szamovárban. – Ludmilla! Hova dugtad a tudatkalibráló táblázatot? Meg akarom nézni, hogy milyen magas tudatszinten vagyok. Jó akkor nézem táblázat nélkül. Lássuk csak Az érzelmeim a következők. Dühös vagyok ez jó. – Pókhálós vagyok. – kiáltotta Ludmilla. – Most ne zavarj. Folytatom. A tükörbe nézve szépnek látom magam ez is jó. – Szép vagy cicám. – szólt közbe Ludmilla. -- Szinkronizálok egy részeges, leszbikus nővel ez rossz. Sőt egyik este megfigyeltem, hogy testet cseréltem Ludmillával. Szabályosan az ő testébe került a tudatom és éreztem, hogy részeg vagyok. Az empátiám érzékeny. Megérint a mások problémája. Ez is jó. Szerintem olyan 200 as szinten vagyok. Hol vagyok az 500 as színtől, legalább a kentaur tudatszintet érjem el. Ludmilla 40 éves nő fekete egyenes szálú hosszú haja lobogott a súlytalanságban. – Apum sokszor a diókat kalibrálta kiválogatta a nagyokat és a piciket.- mondta Ludmilla. – Istenem nagyon idióta vagy. – válaszolt Gini. – Te pedig szép és okos. – Igen. Ezért érthető, hogy a nemzetközi űrállomáson szolgálok viszont nem értem, hogy te hogyan keveredtél ide? Csak nem a tudatcserével? – Engem nem érdekelnek a misztikus dolgok. – Engem sem. – Gini te egész nap a spiri könyveket bújod és akkor téged nem érdekel a misztika? Kuncog a májam. – Majd nem fog kuncogni a literszám magadba öntött vodkától. De lépjünk ezen túl. Sajnos össze vagyok veled zárva egy pléhdobozba ami a földkörül kering. De legalább a tudatszint táblázatom ne dugnád el. – Ne haragudj adj egy puszit. – Próbálok magas tudatszintre jutni most ne zavarj. – Addig nézem a földet csodálatos látvány az űrből nézve. – Jó nézd nehogy ellopják. Ludmilla átrepült egy másik szobába Gini egyedül maradt. – Legutóbb éreztem egy érzéki, teljesen jó ölelő energiát mikor kávét akartam főzni a gáztűzhelyen aztán rájöttem, hogy az űrben vagyok. Most ezt fogom megvizsgálni, hogy ki vagy mi ölelt meg engem? Nem tudok rájönni. Akkor a következő kérdés. Mit gyümölcsözött nekem a 30 évig tartó tudatkutatás? 9 évesen volt egy misztikus élményem egy fekete macska ment át előttem az úton ez az élmény indított el a tudatkutatás útján. Ezzel párhuzamosan a személyiségem is fejlesztettem 39 évesen tapasztalt űrhajós vagyok 750 napot töltöttem az űrben eddig összesen ha jól számolom és 10 űrséta van már a hátam mögött. A jelenlegi misszióból még 100 nap van hátra és nekem bőven van min töprengeni.
- Miniszterelnök úr! Csoda már megint telefonált pénzt kért kiflire. - Marika! Ha legközelebb is telefonál. - Tudom. Mondjam meg neki, hogy csak tüneti kezelés az evés mert utána újra éhes lesz. - Marika, okos nő vagy. - Egy kurtizán van itt mondta ,hogy öntől van gyereke. - Csak az ellenzék akar lejáratni nyugodj meg mindig használok gumióvszert. A férfi egy pohárba önt magának egy italt. - Na jó engedje be a nőt beszélek vele. Csinos nő jön be a színpadra. - Te szemét tőled vagyok terhes. - Elég meredek amit mondasz. - Nem emlékszel? Nem csodálom jó sok kokaint felszívtál egy Balatoni jachton történt. - Hagyjuk ezt. Hívom a biztonságiakat. - Az ellenzék kezébe jutattom a pornóvideót. - Te teljesen hülye vagy. - Te pedig a miniszterelnök vagy
- Iljuska főzöl nekem teát a szamovárban? - kérdezte Jurij. - Bemegyek a városba tampont venni. - A kecskéknek adtál enni? - Igen - Idős apádnak hozol valamit a boltból? - Hozok jó hideg sört. - Jó itt élni nem kell hűtő mert szinte mindig nagyon hideg van. - Talán. 2 óra múlva. - Langyos a sör. - Akkor klímaváltozás van ami felénk felmelegedést jelent. - Tampont kaptál? - Persze. - Főzöl teát végre? - Leszbikus vagyok. - De attól még tudsz teát főzni. Délután felmegyek a hegyre, szeretek kirándulni. - Az jó.
Vitatkozunk itt a sorkatonai szolgálatról. Valószínűleg lenne szerepe a nevelésben. Ezzel kapcsolatban a költségnövekedést megkérdőjelezném, hiszen egy csomó posztot be lehetne töltetni sorkatonai szolgálatos személyekkel, így el kellene bocsátani azokról a jelenleg több pénzért ott dolgozó hivatásos állományúakat. De min változtatna ez? Jobb lenne a világ? Többre jutna a társadalom? Shavo mai írásában mutatott egy szép társadalomkritikát. Egy nőnek az állás hirdetésére egy ember jelentkezett aki pénzt ajánlott, ha egy napra eladja magát neki. Természetesen mindenki a maga sorsának kovácsa és mindenkinek a kezében ott a döntés. Butaság azt gondolni, hogy nem rajtunk múlik minden. De abban az esetben a nő ha úgy dönt, hogy nem fogadja el azt a látszólag könnyű munkát, talán éhen hal. Ezen nem változtat semmilyen remény hal. Judit nehezményezte egyszer, hogy a 4 évenkénti szavazás nem elég a hatalom gyakorlásához amit most mindenhol a többségnek tulajdonítanak. Aztán ha valami balul üt ki rá lehet fogni, hogy ti akartátok, mert választhattatok volna mást/másokat. Ha nem megyünk bele abba a z összeesküvés elméletnek tűnő dologba, hogy a szavazás sem tőlünk függ, azaz nem is mi döntünk, akkor is ott van a politikusok egyéni érdeke, amit mindegyik szem előtt tart és már meg is dőlt az állítás, miszerint mi lennénk a felelősek. Lassan harminc éve történt egy rendszerváltás, amit a „többség” harcolt ki. Ez utóbbi nyilván szemenszedett hazugság, hiszen nem véletlen voltak véres tüntetések más országokban ez ellen, amit rendre úgy állítottak be, mintha a rendszer ellen tüntettek volna. Igaz, olyan is akadt elsősorban a véreskezű diktátorok országaiban. Nálunk ezt megakadályozta az akkori politikai elit azzal, hogy 2 évre munkanélküli segélyt vezetett be. Ha valaki élelmes volt és nem volt kedve dolgozni, kihúzhatta 2 év táppénzzel és utána 2 év munkanélküli segéllyel. Közben persze feketén dolgozhatott. Megvették a tömeget a politikusok, pedig azok a férfiak nagy többsége tökös, sorkatonai szolgálatban részt vevő volt. Mi változna hát ha most bevezetnék azt? Igazából semmi. Egy csomó ember akkor is kibújna alóla egészségi alkalmatlanság miatt, vagy a vallás mögé bújna. Akik meg nem tudnának élni ezzel és úgy gondolják, hogy megfelelnének annak a követelménynek, azok közül többen öngyilkosok, lelkileg sérültek lennének. Így is van szép számmal lelki beteg. Tulajdonképpen mindenki az valamilyen szinten. Van amit nem ismernek el betegségnek, mert annyira sok van belőle, hogy már-már általánosnak tekinthető. Így volt ez egy ideig a gerinc sérültekkel. Betegség? Igen, orvosilag mindenképpen. Ugyanakkor a munkaképes lakosság 60-70 %-a szenvedett ebben és emiatt nem lehetett arra alapozni egyetlen leszázalékolást sem. Ma csökkent ez az arány, helyette más, lelki betegségek léptek. Ami 50-100 évvel ezelőtt deviancia számba ment, ma általánosan elfogadott és itt elsősorban nem a női ruhák viseletének módjára gondolok. Persze a szexen keresztül is lemérhető ez, de sok más dolgon is. Ennek csak kis része hasznos. A kérdés viszont nagyon jó, lehet rajta vitatkozni, hogy érdemes lenne-e a sorkatonai szolgálatot visszahozni. A régi rendszerben volt szociális védőháló. A rendszerváltás óta ezt teljesen szétnyirbálták. A táppénz, a nyugellátás és a családok segítésére szolgáló egyéb juttatások sem érnek ma már semmit. Arra jók, hogy befogja a tömegek száját, mert Magyarországon igenis van társadalombiztosítás. Mondhatja ezt a kormány és már sorolják is a törvényeket. Igen, nem egyről van szó, hanem rengeteg jogszabályban szerepel úgynevezett szociális elem. Nagyjából annyit érnek, mint a családok védelméről szólók. Azok sem egységesek. Átláthatatlan a jogi rendszer, ami szándékos, mert így kevesebben lehetnek tisztában azzal, hogy mi jár nekik, mit vehetnének igénybe és milyen jogi lehetőségeik vannak. Ha hozzávesszük a jelenlegi bürokráciába oltott nullás együttérzést, akkor még nehezebb érvényesíteni ezeket a jogokat. Mit ér egy olyan jog, ami betarthatatlan? Mit ér egy olyan hadsereg, aminek normális fegyvere sincs? Ha bárki belenéz a katonai hadviselés mai helyzetébe az láthatja, hogy nem a tömegek nyerik ma már a csatát. Ez már az első világháború óta megdől, akkor vált ismertté az állóháború fogalma. Tehát egy sorkatonai szolgálat ezt már nem oldaná meg. Védelmi és támadó szinten sem. A tömeg ebben az esetben átváltható lényegében egy politikai-gazdasági tömörülésre, ahol több ország egyként politizál és ezt a katonai megoldásokra is kiterjesztik. Ebben az esetben sem a személyi fölény a döntő, hanem a gazdasági. Miért erőltetjük hát a sorkatonai szolgálatot? Nem lenne egyszerűbb nevelőtáborokba vinni a fiatalokat? Ne higgyük, hogy nem tudna az ország munkát adni nekik, ami sokkal inkább nevelő célzatú lehetne. Bármilyen fasiszta megoldásnak is tűnik ez, mégis célravezetőbb lehetne, mint a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése. Persze a döntés a mi kezünkben van, igaz? Majd eldöntjük mi jó a fiataloknak, hiszen ők nem tudják azt. Tényleg mi döntünk minden lényeges kérdésben, vagy csak elhisszük, mert így kényelmes nekünk?
Mivel a mai fiatalok javarésze egyszerűen picsa, így nem árt, ha kapnak egy általános és kényszerítő jellegű nevelést, ami során ráébrednek, hogy a sírás és a semmire épített irreális öntudat nélkül lehetnek önmaguk és még tartásuk is lesz. Ezért jó a sorkatonaság. Amikor a fegyelem szót élőben ismerik meg és rájönnek hogy azt, hogy "jogaik" vannak, azt nem csak üres és kötelező érvényű frázisként puffogtatják, hanem tudják mellé azt is, hogy van köteleségük is. Lányoknak nem kell bevonulni, mert manapság több köztük a tökös, mint a fiúk közt.
Napjainkban, 2024 - ban, még mindig van katonaság. A témával kapcsolatban felmerül számos társadalmi probléma. Tekintsük át ezeket. Valami oka van, hogy sokan úgy vélik, hogy a mai fiataloknak hasznos lenne egy kb. egy éves sorkatonai szolgálat, nevelő célzattal. Fel kell tenni a kérdést, hogy a szülők, illetve az iskola mellett, miért kellene még egy nevelő jellegű programban részt venni? Az anyagi háttér sem egyszerű hiszen, nyilván a költségvetést megterheli az újbóli bevezetése a címben említett szolgálatnak.
Ami feltűnő, hogy a társadalom nagy része természetesnek veszi, hogy a hölgyek esetében is legyen sorkatonai szolgálat.
Rendszeresen kiverem, és mindig jól esik. A pornót mindig lehalkítva nézzem, mert nagyon irritálóak a nevetséges hangok. Azt szeretem ha egy nőnek olyan hangja van, mint Hernádi Juditnak.
Gini a 39 éves szőke hosszú hajú nő ellökte magát és repült a levegőben. Megtehette ugyanis a nemzetközi űrállomáson nincs gravitáció. Gini egy repülő üres vodkás üveget ügyesen kikerült.
– Ludmilla már megint vedel. – mondta Gini. Majd így folytatta. – Ráadásul részegen gyakran teát akar főzni a nem létező szamovárban.
– Ludmilla! Hova dugtad a tudatkalibráló táblázatot? Meg akarom nézni, hogy milyen magas tudatszinten vagyok. Jó akkor nézem táblázat nélkül. Lássuk csak Az érzelmeim a következők. Dühös vagyok ez jó.
– Pókhálós vagyok. – kiáltotta Ludmilla.
– Most ne zavarj. Folytatom. A tükörbe nézve szépnek látom magam
ez is jó.
– Szép vagy cicám. – szólt közbe Ludmilla.
-- Szinkronizálok egy részeges, leszbikus nővel ez rossz. Sőt egyik este megfigyeltem, hogy testet cseréltem Ludmillával. Szabályosan az ő testébe került a tudatom és éreztem, hogy részeg vagyok. Az empátiám érzékeny. Megérint a mások problémája. Ez is jó. Szerintem olyan 200 as szinten vagyok. Hol vagyok az 500 as színtől, legalább a kentaur tudatszintet érjem el.
Ludmilla 40 éves nő fekete egyenes szálú hosszú haja lobogott a súlytalanságban.
– Apum sokszor a diókat kalibrálta kiválogatta a nagyokat és a piciket.- mondta Ludmilla.
– Istenem nagyon idióta vagy. – válaszolt Gini.
– Te pedig szép és okos.
– Igen. Ezért érthető, hogy a nemzetközi űrállomáson szolgálok viszont nem értem, hogy te hogyan keveredtél ide? Csak nem a tudatcserével?
– Engem nem érdekelnek a misztikus dolgok.
– Engem sem.
– Gini te egész nap a spiri könyveket bújod és akkor téged nem érdekel a misztika? Kuncog a májam.
– Majd nem fog kuncogni a literszám magadba öntött vodkától. De lépjünk ezen túl. Sajnos össze vagyok veled zárva egy pléhdobozba ami a földkörül kering. De legalább a tudatszint táblázatom ne dugnád el.
– Ne haragudj adj egy puszit.
– Próbálok magas tudatszintre jutni most ne zavarj.
– Addig nézem a földet csodálatos látvány az űrből nézve.
– Jó nézd nehogy ellopják.
Ludmilla átrepült egy másik szobába Gini egyedül maradt.
– Legutóbb éreztem egy érzéki, teljesen jó ölelő energiát mikor kávét akartam főzni a gáztűzhelyen aztán rájöttem, hogy az űrben vagyok. Most ezt fogom megvizsgálni, hogy ki vagy mi ölelt meg engem? Nem tudok rájönni. Akkor a következő kérdés. Mit gyümölcsözött nekem a 30 évig tartó tudatkutatás? 9 évesen volt egy misztikus élményem egy fekete macska ment át előttem az úton ez az élmény indított el a tudatkutatás útján. Ezzel párhuzamosan a személyiségem is fejlesztettem 39 évesen tapasztalt űrhajós vagyok 750 napot töltöttem az űrben eddig összesen ha jól számolom és 10 űrséta van már a hátam mögött. A jelenlegi misszióból még 100 nap van hátra és nekem bőven van min töprengeni.
- Marika! Ha legközelebb is telefonál.
- Tudom. Mondjam meg neki, hogy csak tüneti kezelés az evés mert utána újra éhes lesz.
- Marika, okos nő vagy.
- Egy kurtizán van itt mondta ,hogy öntől van gyereke.
- Csak az ellenzék akar lejáratni nyugodj meg mindig használok gumióvszert.
A férfi egy pohárba önt magának egy italt.
- Na jó engedje be a nőt beszélek vele.
Csinos nő jön be a színpadra.
- Te szemét tőled vagyok terhes.
- Elég meredek amit mondasz.
- Nem emlékszel? Nem csodálom jó sok kokaint felszívtál egy Balatoni jachton történt.
- Hagyjuk ezt. Hívom a biztonságiakat.
- Az ellenzék kezébe jutattom a pornóvideót.
- Te teljesen hülye vagy.
- Te pedig a miniszterelnök vagy
- Iljuska főzöl nekem teát a szamovárban? - kérdezte Jurij.
- Bemegyek a városba tampont venni.
- A kecskéknek adtál enni?
- Igen
- Idős apádnak hozol valamit a boltból?
- Hozok jó hideg sört.
- Jó itt élni nem kell hűtő mert szinte mindig nagyon hideg van.
- Talán.
2 óra múlva.
- Langyos a sör.
- Akkor klímaváltozás van ami felénk felmelegedést jelent.
- Tampont kaptál?
- Persze.
- Főzöl teát végre?
- Leszbikus vagyok.
- De attól még tudsz teát főzni. Délután felmegyek a hegyre, szeretek kirándulni.
- Az jó.
De min változtatna ez? Jobb lenne a világ? Többre jutna a társadalom?
Shavo mai írásában mutatott egy szép társadalomkritikát. Egy nőnek az állás hirdetésére egy ember jelentkezett aki pénzt ajánlott, ha egy napra eladja magát neki. Természetesen mindenki a maga sorsának kovácsa és mindenkinek a kezében ott a döntés. Butaság azt gondolni, hogy nem rajtunk múlik minden. De abban az esetben a nő ha úgy dönt, hogy nem fogadja el azt a látszólag könnyű munkát, talán éhen hal. Ezen nem változtat semmilyen remény hal.
Judit nehezményezte egyszer, hogy a 4 évenkénti szavazás nem elég a hatalom gyakorlásához amit most mindenhol a többségnek tulajdonítanak. Aztán ha valami balul üt ki rá lehet fogni, hogy ti akartátok, mert választhattatok volna mást/másokat. Ha nem megyünk bele abba a z összeesküvés elméletnek tűnő dologba, hogy a szavazás sem tőlünk függ, azaz nem is mi döntünk, akkor is ott van a politikusok egyéni érdeke, amit mindegyik szem előtt tart és már meg is dőlt az állítás, miszerint mi lennénk a felelősek.
Lassan harminc éve történt egy rendszerváltás, amit a „többség” harcolt ki. Ez utóbbi nyilván szemenszedett hazugság, hiszen nem véletlen voltak véres tüntetések más országokban ez ellen, amit rendre úgy állítottak be, mintha a rendszer ellen tüntettek volna. Igaz, olyan is akadt elsősorban a véreskezű diktátorok országaiban. Nálunk ezt megakadályozta az akkori politikai elit azzal, hogy 2 évre munkanélküli segélyt vezetett be. Ha valaki élelmes volt és nem volt kedve dolgozni, kihúzhatta 2 év táppénzzel és utána 2 év munkanélküli segéllyel. Közben persze feketén dolgozhatott. Megvették a tömeget a politikusok, pedig azok a férfiak nagy többsége tökös, sorkatonai szolgálatban részt vevő volt. Mi változna hát ha most bevezetnék azt? Igazából semmi. Egy csomó ember akkor is kibújna alóla egészségi alkalmatlanság miatt, vagy a vallás mögé bújna. Akik meg nem tudnának élni ezzel és úgy gondolják, hogy megfelelnének annak a követelménynek, azok közül többen öngyilkosok, lelkileg sérültek lennének. Így is van szép számmal lelki beteg. Tulajdonképpen mindenki az valamilyen szinten. Van amit nem ismernek el betegségnek, mert annyira sok van belőle, hogy már-már általánosnak tekinthető. Így volt ez egy ideig a gerinc sérültekkel. Betegség? Igen, orvosilag mindenképpen. Ugyanakkor a munkaképes lakosság 60-70 %-a szenvedett ebben és emiatt nem lehetett arra alapozni egyetlen leszázalékolást sem. Ma csökkent ez az arány, helyette más, lelki betegségek léptek. Ami 50-100 évvel ezelőtt deviancia számba ment, ma általánosan elfogadott és itt elsősorban nem a női ruhák viseletének módjára gondolok. Persze a szexen keresztül is lemérhető ez, de sok más dolgon is. Ennek csak kis része hasznos.
A kérdés viszont nagyon jó, lehet rajta vitatkozni, hogy érdemes lenne-e a sorkatonai szolgálatot visszahozni.
A régi rendszerben volt szociális védőháló. A rendszerváltás óta ezt teljesen szétnyirbálták. A táppénz, a nyugellátás és a családok segítésére szolgáló egyéb juttatások sem érnek ma már semmit. Arra jók, hogy befogja a tömegek száját, mert Magyarországon igenis van társadalombiztosítás. Mondhatja ezt a kormány és már sorolják is a törvényeket. Igen, nem egyről van szó, hanem rengeteg jogszabályban szerepel úgynevezett szociális elem. Nagyjából annyit érnek, mint a családok védelméről szólók. Azok sem egységesek. Átláthatatlan a jogi rendszer, ami szándékos, mert így kevesebben lehetnek tisztában azzal, hogy mi jár nekik, mit vehetnének igénybe és milyen jogi lehetőségeik vannak. Ha hozzávesszük a jelenlegi bürokráciába oltott nullás együttérzést, akkor még nehezebb érvényesíteni ezeket a jogokat. Mit ér egy olyan jog, ami betarthatatlan? Mit ér egy olyan hadsereg, aminek normális fegyvere sincs? Ha bárki belenéz a katonai hadviselés mai helyzetébe az láthatja, hogy nem a tömegek nyerik ma már a csatát. Ez már az első világháború óta megdől, akkor vált ismertté az állóháború fogalma. Tehát egy sorkatonai szolgálat ezt már nem oldaná meg. Védelmi és támadó szinten sem. A tömeg ebben az esetben átváltható lényegében egy politikai-gazdasági tömörülésre, ahol több ország egyként politizál és ezt a katonai megoldásokra is kiterjesztik. Ebben az esetben sem a személyi fölény a döntő, hanem a gazdasági. Miért erőltetjük hát a sorkatonai szolgálatot? Nem lenne egyszerűbb nevelőtáborokba vinni a fiatalokat? Ne higgyük, hogy nem tudna az ország munkát adni nekik, ami sokkal inkább nevelő célzatú lehetne. Bármilyen fasiszta megoldásnak is tűnik ez, mégis célravezetőbb lehetne, mint a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése.
Persze a döntés a mi kezünkben van, igaz? Majd eldöntjük mi jó a fiataloknak, hiszen ők nem tudják azt. Tényleg mi döntünk minden lényeges kérdésben, vagy csak elhisszük, mert így kényelmes nekünk?
Ezért jó a sorkatonaság. Amikor a fegyelem szót élőben ismerik meg és rájönnek hogy azt, hogy "jogaik" vannak, azt nem csak üres és kötelező érvényű frázisként puffogtatják, hanem tudják mellé azt is, hogy van köteleségük is.
Lányoknak nem kell bevonulni, mert manapság több köztük a tökös, mint a fiúk közt.
Napjainkban, 2024 - ban, még mindig van katonaság. A témával kapcsolatban felmerül számos társadalmi probléma. Tekintsük át ezeket. Valami oka van, hogy sokan úgy vélik, hogy a mai fiataloknak hasznos lenne egy kb. egy éves sorkatonai szolgálat, nevelő célzattal. Fel kell tenni a kérdést, hogy a szülők, illetve az iskola mellett, miért kellene még egy nevelő jellegű programban részt venni? Az anyagi háttér sem egyszerű hiszen, nyilván a költségvetést megterheli az újbóli bevezetése a címben említett szolgálatnak.
Ami feltűnő, hogy a társadalom nagy része természetesnek veszi, hogy a hölgyek esetében is legyen sorkatonai szolgálat.