Rejtett életem 2. rész
Megjelenés: ma
Hossz: 45 892 karakter
Elolvasva: 0 alkalommal
“Aztán lassan kihúzta a számból, és leguggolt hozzám. A szája a homlokomra simult, a keze az arcomra, az ujjai a nedves államat törölgették. A tekintete, amikor rám mézett, mindent elárult: pontosan látszott rajta, hogy ilyen mély, intelligens és gátlástalan kényeztetésben már régen volt része.”
Lassan felálltunk és Matteo szemébe néztem.
– Na, ezt most jól el... izéltem. Tudom, a munka ugrott.
– Miért is? – kérdezte Matteo, halvány mosollyal a szája sarkában.
– Hát mondjuk az előbb történtek nem férnek bele egy főnök-beosztott viszonyba.
Matteo felnevetett. A nevetése mély volt, olaszos, dallamos – olyan, ami betöltötte a szobát, és megrezegtette a levegőt.
– Ilona! Ha nem vetted volna észre, a szerződésen a közvetlen főnököd nem én vagyok. Én a tulajdonostárs vagyok, és az ügymenetért felelek. A személyzeti dolgok a helyettesem feladata – akit láttál, amikor öltöztünk. Tehát ezt a felállást nehezen tudjuk elbaszni.
Hozzám lépett, és vetkőztetni kezdett. Hagytam.
A keze a blúzom gallérjára simult, és lassan kigombolta az első gombot. A másodikat. A harmadikat. A mozdulatai nyugodtak voltak, magabiztosak – nem sietett, élvezte a lassúságot. A blúz kettényílt, és a hűvös levegő a mellkasomra simult. Matteo keze a vállamra csúszott, és a blúzt lassan lehúzta. A ruha a padlóra hullott.
A szeme végigfutott rajtam – a melleimen, a hasamon, a combjaimon. Nem sietett. Csak nézett. Az az olasz fajta nézés volt ez: nem mohó, nem türelmetlen, hanem elmélyült, élvezetes, mintha egy festményt szemlélne. A tekintete megállt a mellemnél, és egy pillanatra elidőzött a bimbóimon, amelyek a hűvös levegőtől megkeményedtek.
– Bella – suttogta. – Veramente bella. ( – Gyönyörű – suttogta. – Igazán gyönyörű. )
A keze a derekamra simult, és a szoknyám cipzárját lassan lehúzta. A szoknya a csípőmre csúszott, majd a padlóra. A bugyim maradt – egy vékony, fekete csipke. Matteo lehajolt, és a keze a bugyim szélére simult. Egy pillanatra megállt, mintha engedélyt kérne. Bólintottam.
A bugyit lassan lehúzta a lábamon, és a padlóra ejtette. Meztelen voltam. Teljesen. A hűvös levegő a bőrömre simult, és éreztem, ahogy a bimbóim még keményebbek lesznek, a combjaim között pedig megjelenik a melegség.
Matteo felállt, és most ő is befejezte a vetkőzést. A mellkasa széles volt, a hasa lapos, a bőre napbarnított. A farka vastag volt, hosszú, a vége nedvesen csillogott. A combjai izmosak, a hasa alatt finoman hullámzott a bőr a lélegzetétől.
– Gyere – mondta, és a kezét nyújtotta.
– Na, ezt most jól el... izéltem. Tudom, a munka ugrott.
– Miért is? – kérdezte Matteo, halvány mosollyal a szája sarkában.
– Hát mondjuk az előbb történtek nem férnek bele egy főnök-beosztott viszonyba.
Matteo felnevetett. A nevetése mély volt, olaszos, dallamos – olyan, ami betöltötte a szobát, és megrezegtette a levegőt.
– Ilona! Ha nem vetted volna észre, a szerződésen a közvetlen főnököd nem én vagyok. Én a tulajdonostárs vagyok, és az ügymenetért felelek. A személyzeti dolgok a helyettesem feladata – akit láttál, amikor öltöztünk. Tehát ezt a felállást nehezen tudjuk elbaszni.
Hozzám lépett, és vetkőztetni kezdett. Hagytam.
A keze a blúzom gallérjára simult, és lassan kigombolta az első gombot. A másodikat. A harmadikat. A mozdulatai nyugodtak voltak, magabiztosak – nem sietett, élvezte a lassúságot. A blúz kettényílt, és a hűvös levegő a mellkasomra simult. Matteo keze a vállamra csúszott, és a blúzt lassan lehúzta. A ruha a padlóra hullott.
A szeme végigfutott rajtam – a melleimen, a hasamon, a combjaimon. Nem sietett. Csak nézett. Az az olasz fajta nézés volt ez: nem mohó, nem türelmetlen, hanem elmélyült, élvezetes, mintha egy festményt szemlélne. A tekintete megállt a mellemnél, és egy pillanatra elidőzött a bimbóimon, amelyek a hűvös levegőtől megkeményedtek.
– Bella – suttogta. – Veramente bella. ( – Gyönyörű – suttogta. – Igazán gyönyörű. )
A keze a derekamra simult, és a szoknyám cipzárját lassan lehúzta. A szoknya a csípőmre csúszott, majd a padlóra. A bugyim maradt – egy vékony, fekete csipke. Matteo lehajolt, és a keze a bugyim szélére simult. Egy pillanatra megállt, mintha engedélyt kérne. Bólintottam.
A bugyit lassan lehúzta a lábamon, és a padlóra ejtette. Meztelen voltam. Teljesen. A hűvös levegő a bőrömre simult, és éreztem, ahogy a bimbóim még keményebbek lesznek, a combjaim között pedig megjelenik a melegség.
Matteo felállt, és most ő is befejezte a vetkőzést. A mellkasa széles volt, a hasa lapos, a bőre napbarnított. A farka vastag volt, hosszú, a vége nedvesen csillogott. A combjai izmosak, a hasa alatt finoman hullámzott a bőr a lélegzetétől.
– Gyere – mondta, és a kezét nyújtotta.
Ez csak a történet kezdete, még 21 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
T
Törté-Net
ma 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1