Nagybácsi tanítja az unokahúgát 9. fejezet

A témához tartozó történet:
Álmodozó
49 146 karakter
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

nagydee
2002. október 22. 13:50
#12
igen, voltunk szeremesek kiskorunkban.
és kíváncsiak voltunk, nagyon és mindenre. a szexre is. mi lett volna, ha teljesen természetesen amikor el kezd érdekelni minket a dolog (ha jól emlékszem már az oviban, de első osztályban biztosan) bevezetnek, elmondják, megmutatják, ...mint ahogy a cipőnket megtanultuk bekötni, vagy amikor írni tanultunk, gyengéden fogva a kezünket, apró lépésenként, bátoritva.
el bírsz egy ilyet képzelni? ne orgiákra gondolj, hanem szeretetre odafigyelésre... ...lelki sérültek lettünk volna tőle? Nem hiszem. És ha belegondolsz, ellenkezik ugyan a jelenlegi felfogással, de ez is egy alternatíva. És nem tudjuk, hogy melyik lenne a jobb.

"...egy gyermek naivitását és tapasztalatlanságát ilyetén modon kihasználja, és viszonzott szerelmre hivatkozva védje magát..."

olyan elképzelhetetlen lenne? A szerelem mint tudjuk teljesen kiszámíthatatlan, és most azt mondod, hogy ez az érzés megtorpan 12-13-14-15 éves kornál? szerinted ez így van? nem hiszem.

u.i. az előző üzenetemben nem mondhassa, hanem mondhatja, bocsi
1
masterboy
2002. október 22. 13:40
#11
nagydee a 13:24-es hozzászolásoddal tökéletesen egyetértek. csupán egyet hiszek el nehezen, mégpedig azt, hogy azokon a bizonyos fotokon a gyermekek arcán öröm látszodik... az igaz, hogy még nem láttam ilyen fotokat, de arra kiváncsi lennék, de komolyan...
1
masterboy
2002. október 22. 13:27
#10
azt hiszem az elöttem szolok kicsit eltértek a forum valodi témájátol, ami nem feltétlenül rossz. söt szerintem igencsak aktuális a felvetet téma! elöször is én a történethez szolnék hozzá: a story, mint eddig az összes nagybácsi tanitja az.... rész nagyszerüen sikeredett és szerintem meérdemli a 10 pontot. másrészt NAGYDEE hozzászolására szeretnék reagálni. szerinted a felnött és gyermek között létezthet szerelem. én itt a gyermek szo alatt valoban a gyermeket értem, nem pedig a fiatalkorut, pl.: 12-13 éveset
mindannyian voltunk gyerekek és voltunk szerelemesek is. szerény véleményem szerint ebben a korban csupán kiváncsiak vagyunk, probálgatjuk a szárnyainkat, utánozzuk szüleinket, de semmiképp nem vagyunk szerelmesek a szo valodi értelmében, és nem vágyunk sexuális kapcsolatra. amennyiben ezt a kiváncsiságot kihasználja a felnött, nos akkor ez már erkölcstelen és elitélendö. szerintem nincs joga egy felnöttnek ahhoz , hogy egy gyermek naivitását és tapasztalatlanságát ilyetén modon kihasználja, és viszonzott szerelmre hivatkozva védje magát. ha pedig valoban szerlemes abba a gyermekbe, akkor kivárja azt az idöt amig a szeretett lény valoban érett lesz egy sexuális kapcsolatra.... én igy látom a dolgot. ha valaki másképp gondolja akkor irjon ide a forumba, met komolyan érdekel másk véleménye is a témában.
1
nagydee
2002. október 22. 13:24
#9
a baj ennél rosszabb. Olyan korban élünk, ahol pillanatról pillanatra változó divatok vannak. Szinte napról napra változik a "követendő irány". A pedophilia is ennek a terméke. Az emberek egyre fásultabbak, és arra várnak, hogy valaki (a média) felrázza őket. 96-ban az ismerősi köröm nagy része el sem hitte, hogy ilyen létezik, megdöbbenéssel nézték a képeket, amikre véletlenül, kezdő netezőként bukkantam... ...ma lassan ott tartunk, hogy mindenki gyanus. Az emberek habzó szájjal nyilatkoznak valamiről, amiről fogalmuk sincs, pedig érdemes lenne egyszer megnézniük. Megdöbbennének.

Amit akkor találtam, az már nincs meg egyrészt mert nem tetszett másrészt meg a közhangulat miatt. Az éjjel kipróbáltam, pontosan 23 percig tartott amíg találtam ilyen képeket... és ugyanolyanok voltak mint az akkoriak.

Házi készítésű képek, nem túl jó minőség, de egy közös bennük...
(lehet, hogy csak én vagyok nem túl jó megfigyelő)
...amit látni lehet a gyerekek arcán az abban nincs semmi, ami arra utalna, hogy nem szerenék csinálni. Boldogság, szeretet, mosoly.
Lehet, hogy ők nem tudják, hogy nekik mi a jó, mert még nem értik meg, hogy ez igenis rossz...
...de boldogok.

Nem vonzanak a gyerekek, fix kapcsolatom van és már nagykorú egy ideje :))

csak figyelek, látok (nem csak nézek), gondolkozok...
...és irtózom a máglyáktól, a habzó szájaktól, a az üvöltés közben fröcsögő nyáltól.

És megmondom nektek őszintén, szeretnék gyereket, mindegy milyen, fiu vagy lány, csak egészséges és eleven legyen. És nem attól félek, hogy a gyerekem esetleg cukros bácsik, vagy gyerekkereskedők, szervkereskedők stb. karmai közé kerül. Attól sokkal jobban félek, hogy önjelölt erkölcsi tekintélyek szabják meg mit tegyen, hogy nem mondhassa el a véleményét... vagy ne menjünk ilyen messzire, hogy olyanok lesznek a tanárai akiket 60 ponttal vettek fel a felsőoktatásba, akik esetleg kábítószereznek és saját eltorzult értékeiket próbálják ráeröltetni.
Ettől félek...
1
IcE
2002. október 22. 10:39
#8
Azabaj, hogy ebben a tarsadalomban az emberek kitalaltak maguknak mindenfele ostoba koteleket meg szabalyt, amik meg generaciokkal ezelottrol ragadtak meg. Viszont az emberek baromira nem gondoljak vegig oket, mert igy kenyelmes. Holott mar a nagy reszuk abszolute ertelmetlenne valt (bar amikor megalkottattak meg tarsadalmi szabalyozo szerepuk volt) vagy legalabbis felujitasra szorul. Es ebbe beletartozik a szexualitas, a gondolkodasmod es minden. Az emberek nem gondolkodnak, mert az erofeszites. Es ugyan minek eroltetnek magukat? "Ez így jó, különben nem így lenne" "Már évszázadok óta jó ez így, akkor biztos ezután is jólesz". A homoszexuálisok helyzete is csak ennek a gyoker ostoba tarsadalomnak koszonhetoen ilyen rossz. A gorogoknel teljesen normalis volt. Es miert ne lenne az? Ki donti el, hogy mi a rossz es mi a jo? Akar a szexben akar mashol? Vannak olyan torzsek, ahol a gyerek 8-10 evesen mar erett nonek szamit. A ciganyok 16 evesen hazasodnak. Naluk ez termeszetes, nem jelent semmfele lelki torest... A tarsadalomnak vegig kene gondolnia, hogy azok a normak amikhez kormukszakadtaig ragaszkodnak, vajon fontosak-e es van-e barmi ertelmuk...
1
IcE
2002. október 22. 10:29
#7
Szóval igencsak nem helytálló, ha egy gyerek - felnőtt kapcsolatot azonnal "pedo"-nak bélyegzünk. Elég primitív dolog olyan fogalmakat használni, aminek a jelentéséről fogalmunk sincs... "A Szex-ben minden megengedett ami mindkét fél számára élvezetes" Ha a gyerek ezt élvezi és nem traumaként éli meg, akkor mibaj vele? Másrészt 12-13 éves koruktól mostanában már úgyis élnek szexuális életet, szal annyira tökmind1.
1
nagydee
2002. október 22. 10:23
#6
ezzel nem értek 1-et. Nyilván van ilyen is, de ez így túl általános...

Mellesleg már az is megfordult a fejemben, azok a pszihés betegségek, amiket a gyerek megrontása okoz, és itt tekintsünk el a tényleges leteperéstől és fájdalomtól és egy pillanatra fogadjuk el, hogy létezhet olyan, amikor ténylegesen egy kölcsönös szerelemről van szó..., szóval egy ilyen esetben a késöbb fellépő problémák, pszihés betegségek mennyire írhatóak csak a megrontás számlájára, és mennyire a társadalmi légkörre.
Egyszerűbben mondva, ha elfogadnánk, hogy létezik ilyen és nem üldöznénk, csak abban az esetben, ha tényleg erőszakról lenne szó, akkor is okozna-e ekkora lelki megrázkodtatást?
Vagy esetleg ebben az esetben az okozott lelki betegségek el is tünnének, mert adolgot elfogadva nem is lennének betegségek, csupán egy más irányú vonzódás, mint pl. a homoszexualitás.
Félre ne értsetek, nem azt mondom, hogy a homokosok (és leszbikusok) ugyan olyan "rosszak", mint a pedok, és azt sem, hogy engedni kellene, csak elmélkedek.
1
IcE
2002. október 22. 10:13
#5
Másrészt a pedofília mindenki számára automatikusan a felnőtt-gyerek kapcsolatot jelenti. Holott ez nem ilyen egyszerű. A pedofil egy szociálisan beteg ember, aki nem tud a felnőttekkel kommunikálni, ezért gyermekeket csábít el és elégíti ki a vágyait, mert az sokkal egyszerűbb. Plusz nem érdekli, hogy a gyerek erről mit gondol.
1
DarkElf
2002. október 22. 09:42
#4
Szerintem teljesen igazad van
1
nagydee
2002. október 22. 03:26
#3
Gondolodtatok már azon, hogy születhetett a pedo fogalma? Csak ezért, mert viszonylag újkeletű...
Azon gondolkodtam a minap, hogy hogy is van ez... Az egész nem is olyan régen kezdődött. Visszamegyünk úgy 300 évet, még szerintem nem létezet, a szó maga biztos nem, de szerintem a fogalom sem. Valahol akkor keletkezhetett, amikor kitalálták, hogy a gyerek bizonyos korig nem teljes jogú ember. Tudom, ilyen van a törzsi kultúrákban is, de most az írott jogról beszélek. Az 1700-as években, ha jól tudom még a 5 éves gyerek is 20 év kényszermunkát kapott/kaphatott 1 alma ellopásáért. Aztán töttek a felvilágosult gondolkodók... A gyerek ne dolgozzon a bányában és hasonlók... Csakhogy "megvédeni" a kihasználástól csak úgy lehet, ha teljesen lehetlenné tesszük, hogy dolgozzon. Csakhogy, ha nem dolgozik, akkor el kell valakinek látnia. De ha valaki valakit ellát, akkor kell, hogy bizonyos jogai legyenek az ellátott felett. A gyereknek jogfosztottnak kell lennie. Hogy "megvédjük". Hiszem nem is tudja, hogy neki mi a jó. mert még nem képes megérteni... Mert gyerek...
Manapság ezt az ok-okozati láncot pont fordítva használják:
Mivel gyerek... ...nem érti... ...nem tudja mi a jó neki... ...majd mi megvédjük... ...nem dolgozhat...
De ezi így nem logikus... ... és lsd. előző hozzászólásomat, a ne büntessük felnőttként pl. amerikában már nem is igaz.
Ébresztő!!!!
Gondolkozzatok!!!!
Mi lesz ennek a vége????

u.i. lehet anyázni és lepedozni, de inkább gondolkozni és észérveket tessék...
1
*
2002. október 22. 02:38
#2
Mint minden nagybácsi ez is tizet ér
1
T
Törté-Net
2002. október 22. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1