Hírek

SZEPT.
2.
2020

Emlék a tónál

Ma érkeztünk haza az egy hetes iskolai táborból, ami idén ausztrál témájú volt. Ez azt jelentette, hogy egy hétig úgy laktunk, éltünk, mint az ausztrál őslakosok. Ezt idén nagyon komolyan vették, még öltözködésileg is. A táborhely egy füves pusztában volt, távol a város zajától, egy kis folyó közelében. 15-en voltunk, ebből 5 lány, 10 fiú, 14-16 éves korig. Sátrokban laktunk, amik körben voltak elhelyezve. Mindegyikben ketten laktak, de hárman is elfértünk volna. Nemek szerint osztottak szét, így kerültem egy sátorba Ábellel.
Egy idősek voltunk, és hasonlított rám, leszámítva a hajszínét. Ő barna én meg szőke hajú vagyok. A sátorban volt két ágy, vagyis két nagy matrac és egy kis szekrény. A berendezkedés után kiosztottak mindenkink egy csomagot, amiben ausztrál kellékek voltak, amiket végig használnunk kellett a tábor folyamán a jobb hatás kedvéért. Volt benne egy bicska és öltözéknek egy ágyékkötő.


SZEPT.
1.
2020

Fantázia

Azon gondolkodtam, milyen ruhát öltsek... vajon tetszene neki az iskolai egyenruha? Esetleg valami ehhez hasonlót kellene választanom, mondjuk a rövid fekete szoknyámat, csinos fekete alsóneműt - bugyit, harisnyát, harisnyatartót és csipkés melltartót, testhez simuló fehér inggel, mindezt tetézve az iskolai nyakkendővel.
Vajon mit tenne, amikor hazaér és ott talál engem ilyen szerelésben, amint az ágyon fekszem és a Harry Pottert olvasom, hónom alatt egy jókora teddy mackóval, másik kezemben pedig egy óriás nyalókával? Úgy gondoltam, szórakoztató lenne, ha ezúttal a változatosság kedvéért egy kedves, aranyos és ártatlan teremtésnek mutatkoznék. Na jó... azért nem túl ártatlannak.
Tágra nyitnám a szemem, amennyire csak lehet, így pillantanék rá, és azt mondanám, igazán sajnálom, hogy csak úgy berontottam a szobájába, de valaki azt mondta nekem, hogy őhozzá kell fordulnom, ha meg akarom tanulni,


A fájdalmas szeretet 4-5. rész

4. rész - Meglepetések reggelihez és vacsorához
Péntek reggel kevéssel hat után ébredtem. Méghozzá kávéillatra! Megdöbbenve mentem le a konyhába, ahol Kati sürgött egy szál fürdőköpenyben és bugyiban. A tűzhelyen kis lábas, benne főttek a tojások. Az asztalon a nagy vágódeszka, rajta szétterítve a szögletes kenyérszeletek. Körü-lötte szétrakva sajt, vaj, paradicsom és majonéz. Kati éppen a kávéfőző tartalmát öntötte szét óvatosan két csészébe.
– Jó reggelt! – köszöntem rá az ajtóból.
– Szép jó reggelt kedves apukám – csicseregte vidáman, és hozzám futott... volna, ha meg nem áll egy hangos "Aúú!!" kíséretében. Így csak hozzám sétált, és mindkét arcomon megcsókolt.
– Ülj csak le! Éppen elkészült a kávé. Két cukorral, ahogyan szereted, és mindjárt hozom a tejet is.


AUG.
31.
2020

Egy anya első családi kalandja

Mindez két évvel ezelőtt kezdődött az otthonomban, amikor egyedül voltam a medencében.
45 éves vagyok. Házas nő, három felnőtt gyermekkel, 25 (fiú) 23 (fiú) és 20 (lány). Nem igazán tudom, hol kezdjem ezt, vagy hogy magyarázzam meg, mi történt velem a múlt hónapban.
4 testvérrel és három nővérrel egy farmon nőttem fel elég konzervatív hely volt. Amikor neveltük a gyermekeinket, megpróbáltunk nem ilyenek lenni, és a meztelenség számunkra normális volt. A férjemmel folyton meztelenül rohangáltunk, nem igyekeztünk elrejteni testünket a gyerekek elől.
A gyerekek már kirepültek, és a férjem és én a saját életünket éljük. Van kis földünk, a nyári hónapok nagy részét meztelenül vagy félig meztelenül töltjük. Nos, a múlt hónapban egyedül voltam otthon, és éppen fürödtem a medencében, lebegtem, hogy több napfény érjen el. Nem tudom, elaludtam-e, vagy mi történt, de nem hallottam, hogy a fiam kamionja megérkezett.


Munkahelyi affér

A rajzstúdió mindig tele van. Rengetegen vagyunk, különböző helyre kérik a grafikáinkat, rajzainkat, festményeinket, illusztrációnkat. A társaság nagyon vegyes, nem és korosztály szerint is. De a többség lány és a 30-as éveiben van. A rajzolás művészet, így a stílus is hordozza az adott személy stílusát. Az öltözködés, a ruha, a smink, a kiegészítők.
Kis terembe vagyunk összezárva, sokszor alakulnak ki kellemetlen szituációk. Ha szemben vagy egy olyan lány asztalával, aki teljesen az asztalra hajolva próbálja meg az utolsó tónusokat felvinni a rajzára, és akarva akaratlanul is az enyhén kivágott blúz szinte felfedi a keblét. Ilyenkor nem tudsz betelni a látvánnyal, ha akarnád sem tudnád tagadni azt, hogy beindulsz erre. Mennek persze amúgy is a kacérkodások, a flörtölések, a viccelődések. A társaság vevő erre. Többségnek van persze barát, vagy barátnő, de akadnak itt szingli lányok is. Ilyen Kata.


AUG.
28.
2020

Sógornőm 2. rész

Este nehezen tudtam elaludni, sokáig azon gondolkodtam, hogy mi lesz a meglepetés, amelyet sógornőm említett. Azon gondolkodtam, hogy kimegyek és maszturbálok egyet, de meggondoltam magam hátha akkor nem lesz elég kemény a farkam, ha ismét, leakar szopni. Ilyen gondolatok közt aludtam el. Nagyon kellemest álmodtam, Éva szopta a farkamat, majd szememet kinyitva ébredtem rá a valóságra, hogy ez nem is álom. Nem tudom mióta foglalkozott farkammal, de az kőkeményen állt.
Néha egészen a torkáig bekapta, ez valami csodás érzés volt számomra, így nemsokára egyenesen a torkába élveztem, annyi geci ment hogy nem bírta az összest lenyelni, szája sarkán nagyadag szivárgott ki. Mikor kissé magamhoz tértem, majdnem pityeregve kérdeztem. Ezt mért csináltad?


Vidéki panzió

Kicsit belefáradtam a mindennapi monotonitásba. Sok munka, stressz. Szeretem a természetet, a hegyeket, a friss levegőt. Elérkezettnek láttam hát az időt, hogy kilépjek a napi taposómalomból. Az interneten keresgélve akadtam erre a helyre. Távol a világ zajától eldugott helyen lévő magát családiasnak hirdető, minden igényt kielégítő panzióra találtam. Valóban az volt. Egy házaspár üzemeltette távol a lakott területtől, elrejtőzve a hegyekben. Tiszta levegő, csend, semmi zsúfoltság. Nagyokat kirándultam a környéken, csodálatos táj, felszabadító érzés.
Esténként pedig hosszasan beszélgettünk a házigazdákkal. Kedves emberek, közvetlenek és segítőkészek. Már az első este összetegeződtünk, hisz hasonló korosztály voltunk. A háziasszony, ahogy a titulusa is adta, a házért volt felelős. Ő főzött, takarított, tartotta renden a szobákat. A férje a beszerzéseket és az egyéb házkörüli munkákat végezte.


AUG.
27.
2020

Édes a viszontlátás

Reggel óta a konyhában tüsténkedtem, ugyanis ma átugrik hozzám egy régen látott barátom. Rengeteg időt töltöttünk együtt az egyetem első pár féléve alatt, de aztán ő lediplomázott és hazaköltözött. Máté egy elég jóképű férfi volt már akkor is, be kell vallanom, hogy nem egyszer fantáziáltam róla. Magas, izmos pasas, sötét hajjal, majdnem fekete szemekkel, karakteres arccal és olyan tekintettel, amitől az ember lánya egészen megborzong. Talán felmerül bennetek a kérdés, hogy volt-e valami köztünk. Nos, csak egy csók a diplomaosztóján, semmi több. Más kérdés, hogy azóta milliószor segített orgazmushoz annak a csóknak a gondolata.
Az ebéddel jól álltam, így nekiálltam a készülődésnek. Zuhanyozás közben meggyőződtem róla, hogy mindenhol tökéletesen szőrtelen vagyok, biztos, ami biztos. Nagy loknikat sütöttem a hajamba, feldobtam egy kis alap sminket, majd egy cicás tusvonallal és egy vörös rúzzsal megspékeltem az egészet.