A+ A-

A gárdonyi nyaralás 1. rész

Engem Nándinakhívnak, és frissen megszerezve a jó és jeles osztályzatoktól hemzsegő érettségi bizonyítvánnyal és szintén alig 3 hónapja megszerzett jogsival a kezemben, felvetettem apámnak, hogy a legjobb barátommal, Vincével lemennénk 2 hétre Gárdonyba. Először huzakodott ez ellen, de végül azzal a feltétellel ment bele, hogy csak akkor enged el, hogyha magunkkal visszük az öcsémet is. Nem volt választásom, szóval belementem. Hát kiderült, hogy végül öten megyünk, mert jön velünk Vince öccsei is. Öcsém és a haver öccsei (ikrek) osztálytársak voltak, nem mellesleg a tesóm alig múlt 14, míg a haveréi hamarosan töltötték a 15-öt (év vesztesek).
Apámtól kaptam 10 ezer forintot, de nálam is volt még kb. 10 ezer az előző fizetésemből. Gergő egy 2 ezrest kapott apánktól. Vince is kapott 10 ezret és az ikreknek is adtak fejenként 5-5 ezret a szülők. Vince emellett még egy 20 ezrest hozott magával az előző fizetéséből. Összesen 62 ezer forintunk volt 2 hétre, ami azért 2001-ben még jó pénznek számított. (Persze messze nem költöttük el mindet)
A testvérek nevét a kérésükre megváltoztattam.
Pénteken, miután már mindent összepakoltunk az öcsémmel, közöltem vele, hogy másnap reggel 7 órakor indulunk. Negyed nyolcra ugyanis Vincééknél kell legyünk. Tudtam, hogy ő is nagyon várja ezt az egy hetet, így nem kell majd másnap reggel könyörögni neki, hogy kelljen fel. Arra azért nem számítottam, hogy fél 6 után kicsivel ő fog ébreszteni, mert annyira izgul, hogy aludni sem tud.
- Nándi ébredj! szól a tesóm
- Hagyjál aludni! szóltam vissza
- Mikor indulunk már végre? kérdezi Gergő
- Mennyi az idő? Elaludtam volna? kérdezem kómásan
- Fél hat múlt 5 perccel. válaszolt öcsém
- Miért nem alszol még? kérdeztem vissza kicsit mérgesen
- Nem tudok aludni! válaszolt
Addig-addig zajlott a dolog, hogy háromnegyed 6-kor felkeltem én is. Lementem a konyhába, főztem egy kávét magamnak valamint csináltam egy tejeskávét az öcsémnek. Azt megittuk, majd készítettem valami harapni valót, hogy a hosszú út előtt azért együnk valamit. Mi kb. 250-300 km-re lakunk Gárdonytól, vagyis több mint 2 óra lenne már akkor is az út, hogyha sehol nem állnánk meg. De hát Vincéék felé kellett menni, ami oda-vissza összességében, kb. félórás kitérő, és biztos voltam, hogy még be is csábít minket az anyukája, hisz Vince mellett mégis csak az én felelősségemre bízza a gyerekeit (ez esetben főleg ugyebár Beni és Ricsi fontosabbak, akik még csak 15 évesek lesznek). Így is történt. Nagyjából háromnegyedórát voltunk ott. Induláskor (kb. 8 óra körül) Ricsi ült mögém, Beni ült középre, míg Gergő (ő volt közülük a legmagasabb) pedig a haver mögé. Bekapcsoltam a zenét, amire jól el is aludt mindhárom kissrác. Aztán úgy negyed 12 körül megérkeztünk Gárdonyba.
- Ébresztő álomszuszékok, ki kellene szállni! szóltam a skacoknak
- Meg is jöttünk? szólt bágyadt hangon Beni
- Igen! válaszolt neki a bátyja
- Tényleg? kérdezett vissza álmoskás hangon a tesóm
- Igen tényleg megérkeztünk! nevettem el magam
- De gyors volt az út, mint ha csak most indultunk volna! jegyezte meg tágra nyitott szemekkel, de álmos hangon Ricsi
- Főleg nektek, akik végig aludtátok az utat! jegyezte meg mosolyogva Vince
- Na akkor jöttök vagy sem! szóltam rájuk, mire mindhárom srác kipattant a kocsiból és elindult befele
- Hékás! A csomagokkal mi lesz? mordult rájuk kérdően Vince
- Hagyjad! Hagyj menjenek! Ismerkedjenek meg a házzal, a tájjal. A csomagokat bevisszük mi. szóltam rá Vincére, majd felvettem a hátamra az utazótáskát (ebben részint az ikrek cuccai voltak) és megfogtam két kisméretű gurulós bőröndöt (egyikben az öcsém, másikban az én cuccaim voltak. Fennmaradt egyetlen bőröndöt Vince markolta meg (ebben többnyire az ö cuccai voltak, de akadtak az ikrekéből is benne). Bevittük a cuccokat a szobába, elkezdtünk kipakolni.
- Nándi, nem lehetne megoldani azt, hogy nekünk se kelljen egy ágyban aludni? kérdezte Beni
- Azt hiszem, hogy megoldható, hisz a pincébe van egy emeletes ágy, amit még nagyapám csinált a nagybátyáimnak hasonló okokból. Vince lejössz velem, hogy felhozzuk? válaszoltam
- Persze! Csak először azért átvenném a ruhámat, hogyha nem probléma? jegyezte meg, majd lehúzta a nadrágját
- Nem probléma! Ti csak így szoktátok? kérdeztem megdöbbenten
- Miért legyünk egymás előtt szégyenlősek, hisz ők is fiúk, én is az vagyok. Ráadásul egész 1-2. osztályig Ricsiék együtt is fürödtek. válaszolta Vince
- Miért ti nem szoktatok Gergővel egymás előtt öltözködni? kérdezte meglepődve Ricsi
- Hát nemigen emlékszem olyan szitura, hogy ez megtörtént volna. válaszoltam
Eközben Vince már átöltözött, majd elindultunk a pincébe az ágyért. A pince felé menet a következőt jegyeztem meg Vincének:
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.76 pont (37 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#11 83FaNa04 2019. 04. 3. szerda 11:38
#10 Barkas

Tudom, hogy vannak hasonlóságok az én történetem (A gárdonyi nyaralás) és egy másik történetíró története (Balatonyi nyaralás) között. De a valós különbségek valamint a bonyodalmak összessége miatt van már nem csak a 2. hanem a 3. rész is beküldve. (A 4. rész pedig készülőben)

Privát megjegyzés:
Mindenkinek várnám az építő kritikáját!
#10 Barkas 2019. 03. 27. szerda 15:12
Ez tényleg nagyon hasonlít valamihez, amit itt olvastam. Azért kíváncsi vagyok a folytatásra. smile
#9 83FaNa04 2019. 03. 26. kedd 12:18
#2 veteran
Akkor minek olvasod?

#3 A57L
Köszönöm szépen!

#4 cscsu50
Ez a megszokott kommented. Nem tudnál valami újjal előrukkolni?

#5 Hahaha
Köszönöm a kritikádat!

#6 Hahaha
Lehetnek a két történet között hasonlóságok! Sőt! Vélhetően vannak is. De ez az A gárdonyi nyaralás című történetsorozat a saját nyaralásomat mutatja be szinte napról napra az öcsémmel, a haverommal és annak öccseivel.
A folytatás, vagyis a 2. rész már be van küldve, és a harmadik rész is majdnem kész.

#7 joe013
Köszönöm a kritikádat!

#8 sunyilo
Az a helyzet, hogy az első történeteknél általában mindenki gyenge. A kritikákból (amennyiben azok tényleg olyanok), akkor lehet tanulni, ahogy egyébként a hibákból is.

Összegzés:
A hozzászólásokkal és a szavazásokkal való bajlódást mindenkinek köszönöm! A történetem második része már be van küldve néhány napja.
#8 sunyilo 2019. 03. 19. kedd 21:48
Nem kéne ilyen gyengéket ideengedni. ...
#7 joe013 2019. 03. 19. kedd 20:42
hosszú és igen gyenge...
#6 Hahaha 2019. 03. 19. kedd 15:41
Ja és a Balatoni nyaralás című történet szinte pontosan ez a történet és már a negyedik résznél tart. Úgyhogy ne másolj és ne folytasd.
#5 Hahaha 2019. 03. 19. kedd 15:37
Hát sok felesleges szöveg. Hosszú és znalmas történet.
#4 cscsu50 2019. 03. 19. kedd 06:33
Nem az én világom.
#3 A57L 2019. 03. 19. kedd 04:37
3 pontot adok rá.
#2 veteran 2019. 03. 19. kedd 04:18
Nem az én világom.
#1 Törté-Net 2019. 03. 19. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?