A támogatóknak szervezett kis fogadás a vége felé járt és Jill, mint újonnan megválasztott polgármester el sem hitte a sikerét. Ez volt az álma és most teljesült. Ügyelt rá hogy mindenkinek személyesen mondjon köszönetet. Az utolsó vendég akivel még nem találkozott egy húszas évei végén járható csinos, elegánsan öltözött, leheletnyit sznobos megjelenésű lány volt.
- Igazán lelkesítő beszédet mondott Ms Wilson! Minden nő példaképe lehetne! - mondta a lány a kezét nyújtva.
Jill mosolyogva rázta meg a kezét és azt felelte:
- Igazán kedves! A támogatását pedig nagyra becsülöm, Miss...
- Sarah Harding. Az apám az egyik helyi médiavállalat hírigazgatója. Így sikerült sajtóbelépőt szereznem.
- Persze, Harding... Ismerem a nevet. Kérem tolmácsolja édesapjának a köszönetemet az elismerő cikkekért és támogató híradásokért!
- Rendben... Egyébként ne aggódjon, nem a nepotizmus eredménye vagyok. Nemrég végeztem újságírás szakon és már most van egy meglehetősen olvasott politikai blogom ami reményeim szerint idővel még nagyobb lesz.
- Ez nagyszerű! A fiam is újságírónak tanul. Talán a következő rendezvényen találkoznak és adhat neki tanácsokat a politikai írásokról. Manapság állandóan ez foglalkoztatja.
- Biztosan fogunk találkozni. Ha pedig szóba jöttek a politikai írások... elképzelhető hogy az első jelentősebb történetem megírása előtt állok. El tudja ezt képzelni? Egy viszonylag kevéssé ismert blogger olyan cikket ír, ami az országos híradásokba is bekerül.
Valami baljós tónusa volt Sarah hangjának, amit Jill azonnal észrevett. Halványan mintha fenyegetés lett volna, de ki fenyegetne egy frissen megválasztott polgármestert a saját rendezvényén? Nem tűnt valószínűnek.
- Hát... sok sikert kívánok! - mondta Jill remélve hogy a társalgás véget ér.
- Egy névtelen forrás küldött nekem valamit ami szerintem önt is érdekelné. Ha nem bánja, kíváncsi lennék a véleményére!
Sarah elővette a mobiltelefonját és elindított rajta egy videót. Jill gyomra görcsbe rándult a szemcsés felvétel láttán. Egy rég elfelejtett jelenet volt egy egyetemi hálószobából több mint húsz évvel korábbról. Jill térdelt és kéjesen, felváltva szopott egy csapat egyetemista fiút. A felvétel Jill elevenébe vágott. Egész felnőttkorában arra törekedett hogy minden tökéletes legyen amit csinál, és most egész világa összeomlani látszott egy ifjúkori botlás miatt.
- Hogy merészeli!... Tegye el mielőtt valaki meglátja! - mondta Jill halkan, visszafogva a dühét.
Majd megragadta a lány karját és magával húzta az előtér egy üres szegletébe. A lehető legmeggyőzőbb hamis mosolyát vette fel, nehogy valaki meglássa mennyire dühös.
- Ez fáj polgármester-asszony! - mondta a lány szarkasztikusan.
- Mit akar ezzel a videóval ezen a fogadáson? Fiatal és meggondolatlan voltam. Ha publikálni meri...
- Akkor mi lesz? Tisztában volt azzal hogy felveszik miközben lelkesen szop egy csapat férfit és bárki is készítette a felvételt, elküldte nekem. Én csak közreadom a hírt. Nem gondolja hogy a választóinak joga van tudni hogy a polgármesterük milyen tehetséges a szájával?
- Ne merészelje! Nem vagyok ribanc és ez nagyon régen volt.
- Vannak dolgok amik nem változnak. Ez szerintem hírértékű. Engem gazdaggá tesz, önt pedig híressé.
- Kérem ne tegye! Fiatal és kíváncsi voltam, de most egészen más személy vagyok. - mondta Jill a korábbinál jóval visszafogott hangon.
- Akármi is a helyzet, tényleg tehetségesnek tűnik. A fickó, aki a felvételt küldte azt mondta hogy élete legjobb szopásában volt ott akkor része.
- Ha zsarolni akar, alábecsül! Sok kapcsolatom van a...
- Kétlem hogy bármit is tenne. Ön túlságosan ambiciózus és nem hagyná veszni a politikai karrierjét és megbecsülését egy ősrégi videofelvétel miatt.
- Mit akar?
- Tényleg lenyűgöz hogy a polgármesterünk különleges tehetséggel bír a felláció terén.
- Mit akar? Pénzt? Ajánlólevelet? Térjünk a lényegre! Nyilvánvalóan akar valamit és én elfoglalt vagyok. Mondja el hogyan juthatunk egyezségre!
- Nem kell a pénze. Az apámnak van bőven. De mindig is kíváncsi voltam hogy milyen lehet térdre kényszeríteni egy befolyásos nőt. Azóta erről fantáziálok mióta tudatosult bennem hogy a nők érdekelnek.
- Ribanc! Csak azért, mert...
- Ez úrinőhöz méltatlan beszéd Ms Wilson. Nem kellene példaképnek lennie minden nő számára? Nem ez volt a kampánya sarokköve? Nők nem nevezik egymást ribancnak.
- Az ön esetében szívesen teszek kivételt.
- Jó, talán tényleg ribanc vagyok. De akkor ön micsoda? Egy csaló. Egyenlőségről és családi értékekről beszél miközben valójában egy szajha.
- Én... nem vagyok csaló. Hiszek mindabban, amit a kampányban mondtam. A zsarolásának pedig nem engedek. Ön csak egy idegesítő csitri, aki fizetni fog ezért.
(...)
Politika
A szavazáshoz VIP szükséges!
Átlag: 9.1 pont (90 szavazat)
