Unokahugi 1. rész

Minden egy telefonhívással kezdődött. Hazafelé tartottam a munkából egy fárasztó műszak után, mikor a zene – amelyet hallgattam a telefonomon – elhallgatott, mert valaki keresett. Nagy megdöbbenésemre unokatesóm, Noémi volt az:

– Szia! – vettem fel a telefont. – Mi újság?

– Szia! – hangzott a felelet a másik oldalon. – Mennyire érsz most rá?

– Éppen hazafelé megyek, dolgoztam.

– Be tudnál ugrani hozzánk? Egy kérésem lenne hozzád, és nem telefon-téma.

– Persze, nemsokára odaér a busz, akkor leszállok.

– Rendben, akkor várunk. Szia! – köszönt el tőlem.

– Rendben. Szia! – köszöntem el én is, és kabátom zsebébe rejtettem telefonomat.

Mi lehet olyan fontos, hogy telefonon nem mondhatja el? – gondolkodtam el egy pillanatra, miközben a leszálláshoz készülődtem. Percek múlva már a kapuban voltam, és vártam hogy valaki beengedjen. Kutyájuk, Lucy szaladt oda hozzám, és izgatottan nyalogatta felé nyújtott kezem.

– Hogy vagy, kislány? – kérdeztem tőle nevetve. Persze választ nem kaptam, de közben megjelent a kapuban az unokatesóm, és kitárta azt előttem.

Már a házban ültünk kávét kortyolgatva és az általános kérdéseken túljutva, mikor feltettem a kérdésem Noéminek:

– Miben segíthetek nektek?

– Zsófit meghívta a barátnője a szülinapi bulijára, és arra szeretnélek kérni, hogy kísérd el, nehogy történjen vele valami. A buli szombaton lesz. Tudod vállalni?

– Ugye vállalod? – szólalt meg hirtelen a hátam mögött Kitti – nem kis ijedtségemre –, Zsófi nővére. Ugyanis engem kért volna meg Anya, de nekem már van programom arra az estére.

– Persze, vállalom. – feleltem mindkét kérdésre.

Kitti és Zsófi az unokatesóm két lánya, vagyis nekem unokahúgaim. Rendszeresen tartottuk a kapcsolatot, eljártunk közös programokra is. Emiatt is vállaltam, hogy elkísérem Zsófit.

– De jó! – lelkendezett Zsófi, és megölelt. Ezután megbeszéltük a részleteket, és elindultam haza, mert másnap dolgozni kellett mennem, és pihenni szerettem volna egy kicsit. Szombaton a megbeszélt időpontban csengettem be unokatesómékhoz, és Zsófi fogadott a kapuban.