A+ A-

A férjfogás művészete 1. rész

- Hogy a csudába kerültem ide? - kérdeztem magamtól immáron sokadszor, amikor álmélkodva körülnéztem a hatalmas rózsadombi kúria gyertyafényben úszó tágas szalonjában. A barokk stílusú berendezés legalább annyira szokatlan volt, mint amennyire érdekes. Ezerszer láttam már ilyet múzeumokban, itt viszont emberek éltek. Emberek, akik a fényűzés minden lehetőségét kihasználva összekötötték a kellemeset a hasznossal. Már a kert is lenyűgözően, hangulatosan elrendezett díszcserjékkel és tujákkal fogadott, aztán az impozáns épület kápráztatott el a szépségével. Nem volt annyira lakájos, de élhető és kicsit misztikus, ahová az ember pihenni vágyik.
Szinte óvatosan lépkedtem a márványpadló cirkás lapjain a barátaimat követve. Sándorom, aki gyermekkori cimborám volt öltönyben kiöltözve, fekete lakkcipőben cipelte az oldalán Bernadettet. Azt a nőt, akit szinte még nem is ismertem, Mindössze párszor találkoztam csak vele. Legutóbb akkor, amikor Sanyival együtt hatalmas lelkifröccsöt próbáltak belém erőltetni a pár hónappal ezelőtti válásom utáni levertségem ellen. Ő volt az, aki édesen közvetlen ölelgetések és trágár megjegyzések millióival bombázott, hogy jöjjek velük el egy amolyan búfelejtő estére. Nem mondtam neki nemet, mint ahogyan más nőknek sem mondok nemet semmire. Hagytam magam rábeszélni, hogy részt vegyek egy olyan buliban, amiben nem volt fontos a részvétel, de Betti határozott fellépése és meggyőző érvei ellen nem volt mit tennem.
Maga a nő egy picit duci alkatával, hosszú, szőke fürtökkel és derékig érő póthajjal nem volt annyira az esetem, ennek ellenére, mint nőnemű lény nagyon tetszett. Imponált az exhibicionizmusa és a közvetlensége. A szókimondása sokszor elképesztett, de bevallom férfiasan, hogy mindannak ellenére, hogy korábban kerültem az ilyen típusú nőket, nagyon bejött nekem. Élveztem a társaságát, és csak azért nem alakult közöttünk semmi sem, mert Sanyi barátságát még a nő vonzerejétől is jobban tiszteltem. Betti annak ellenére, hogy néha kicsit bugyuta volt, ezt azért nagyon jól érezte, és ha kacérkodott is, vagy kihívóan az ölembe ült, sosem merészkedett messzebbre. Tudtam, hogy olyan nő, akiért csak a karom kell kinyújtanom, máris megkaphatom. És pont ezért voltam most éppen itt, egy dúsgazdag vállalkozó pazar villájában, akivel nemrégen egy üzletet is kötöttem. Betti volt a közvetítő, ő ajánlott be. Nos, ez volt a dolog hasznos része. És hogy mi volt a kellemes? Az hogy egy szexklub részese lehettem.
A hangulatvilágítás mellett a sok- sok gyertya pislákoló fényében aztán a barátom bemutatott egy rakás ismeretlen embernek. Többnyire csak vállalkozók és politikusok alkották a sort, akik viszonylag tehetősek és megfelelően diszkrétek voltak ahhoz, hogy egy ilyen eseményen részt vehessenek. A többség öltönyben, elegáns viseletben feszített, és csak az első körben elfogyasztott alkoholmennyiség után kezdtek szertelenebb viselkedésbe. A lányok, sajnos jóval kevesebb létszámban képviselve hangos csiviteléssel üdvözölték az újonnan érkezőket. Mindegyikük ki volt csípve, kisestélyiben, szexi harisnyában, magassarkúban, legtöbbje csupasz vállal ás alaposan kitett mellekkel. Egyeseknek még a hátuk is meztelenül vonzotta magára a tekintetem. Nem ezt vártam, de kellemes meglepetés volt a helység légköre. Betti be is mutatott néhány ledérebb csajnak, de nem volt hozzájuk túl nagy kedvem, meg aztán én, mint újonc, nem is nyomultam. Nem úgy, mint a régi ismerősök, akik egymásnak osztogatták a stafétabotot, mármint a lányokat.
A terem végéből diszkréten szólt Jean Michel Jarre oxygene-je. Az egyik sarokban foglaltam helyet közvetlen a kicsi bárpult mellett, ahol egy idősebb pincér mérte mértéktelenül a stresszoldó alkoholmennyiséget. Nem mintha inni akartam volna, csak szorongattam a vörösborral teli poharat.
Ez az egész összejövetel a kezdeti csodálat után hamar elvette a kedvem, és csak előcsalogatta az önsajnálatot ahelyett, hogy egy nekem való bevállalós csajt kergettem volna az előttem bóklászó lányok változatos kínálatából. Ahogy telt az idő, én úgy lettem egyre levertebb. Fájdalmas képpel szemléltem, hogy az alkalmi párok hogyan tűnnek el a modern stílusban berendezett kisebb szobákban, hogy kiéljék a vágyaikat, aztán visszajöjjenek egy italra, és folytatódjon a mértéktelen vadászat. Rajtam kívül azért voltak még jócskán, akik nem tisztelték meg a lányokat a kielégületlen szenvedélyükkel, csak az ital kedvéért jöttek, és voltak, akik csak a saját nemükben kerestek örömet. Még jó, hogy ezek az alakok engem békém hagytak.
Betti kiszúrta, hogy nem érzem valami fényesen magam, és ruha helyett egy lepedőt a hátára véve, mezítlábasan célba is vett. Magával akart cipelni, még a meztelen melleit is kivillantotta a hatás kedvéért, de ő is tudta, hogy ez amolyan tiszteletkör csupán, nem lesz igazán foganatja. Egyre jobban becsültem ezt a nőt, pedig pont ez égette a lelkem, hogy a nő, akit annyira szerettem otthagyott valaki másért. Nem tudtam megemészteni.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.99 pont (68 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 A57L 2016. 07. 19. kedd 03:58
Érzelmes,szép írás.
#5 cscsu50 2016. 07. 13. szerda 12:11
Folytasd
#4 listike 2016. 07. 12. kedd 07:40
Nagyon várom a folytatást.
#3 feherfabia 2016. 07. 12. kedd 06:52
Tetszett!
#2 sunyilo 2016. 07. 11. hétfő 22:11
Ha a címből nem derült volna ki, nem is tudnám miről szól, viszont nagyon jól megírt történet. Folytasd!
#1 Törté-Net 2016. 07. 11. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?