Emlékek 1. rész

Az esküvőm napján a fodrásznál ülve merengek a tükörben magamat nézve és azt veszem észre kezdek gondolkodni eddigi életemen a nagy pillanatain...

Pereg a „film” előttem a kiskoromtól kezdődően, az általános iskolás évekig amin magamban kuncogok milyen vidám is volt, majd elérek 15. évemig és elszomorodom... Édesapám hivatásos katonaként tűzszerész volt és egy bevetés után csak a szomorú hír érkezett... „ Hősi halált halt... ”. Ketten maradtunk az akkor 34 éves anyukámmal és senkitől nem kaptunk segítséget... Teltek a szomorú gimnáziumi évek ahol zárkózott csendes lány lettem. Egy barátnőm volt kivel néha mikor már nem bírtam lelkiztünk és egy picit felszabadultabb napok jöhettek utána. A fiúkban midig Édesapámat kerestem és sorra jöttem rá nincs még egy olyan férfi mint Ő volt se külsőleg, se érzelmileg, így szinte minden fiút taszítottam magamtól.
Anyukám mondogatta is
– Kislányom, nem helyes, hogy csak bezárkózol a szobába és tanulsz. Néha egy buli, diszkó, csajos pizsamapartik, esetleg egy fiú ki megnevettetne. – persze erre mindig is elzárkóztam, kirohantam és duzzogni kezdtem, ekkor mindig magamra hagyott egy kicsit, hogy rendezzem magamba azt amivel nyaggat, de hiába nem volt igényem ilyen eseményekre hiába voltam közelebb a 17 – hez, mint a 16 évemhez.

Teltek a napok, hetek hónapok és csak nem lett új barátnő, nem kellettek a pasik és még nyáron is csak tanultam. Egy reggel anyukám azzal fogadott ha nem mozdulok ki majd Ő kimozdít. Mivel Pásztóiak voltunk a Mátra közel volt és kocsiba ültünk és irány a Kékes. Jó kis nap volt sokat beszélgettünk, nevettünk sétáltunk és gyorsan eltelt a nap. Haza felé a kocsiba egy számomra tabu témával hozakodott elő.
– Ildi! Szeretnék most valami felnőtt dologról beszélni Veled. Már két éve nő vagy és úgy látom a menstruációd is kezd lassan beállni a ciklusába és pont ezért kéne egy nőgyógyászati vizsgálat és kéne beszéln... – Ekkor kicsit durcásan közbe vágtam.
– De anya ezt a szép napot ilyennel kell elrontani? Én sem faggatlak, én sem akarok beszélgetni a Te női dolgaidról. – fejeztem be és azt hittem nyugi lesz.
– Tudod besöpörheted ezt a problémát a szőnyeg alá, de ez akkor is megmarad csak nem akarod, hogy előtérben maradjon. Ez nem helyes. Nincsenek fiúk az életedben, de a tested és lelked igen is NŐ és ezzel foglalkozni kell. – pont előzni kezdett és elhallgatott amire én lecsaptam és méregből kifakadtam.