Napfürdőzés 3. rész - Anya és fia

Kevin már ágyban volt, és falnak támasztott háttal egyetemi jegyzeteiben lapozgatott. Már egy fél órája próbált koncentrálni, de nemigen sikerült. Egyszer csak kopogtak és anyja lépett be a szobába.
– Tanulsz, kisfiam?
– Próbálok, anya, de nem könnyű ilyenkor este.
Heléna leült a fiú ágyára és mosolyogva beletúrt a hajába.
– Ne haragudj, Kevin, hogy úgy berobbantam a fürdőszobába, amikor zuhanyoztál.
– Á, anya. Pisilni mind be szoktunk menni, ha valaki zuhanyozik.
– Azt tudom, de azt hiszem, zavarba hoztalak, hogy olyan sokáig néztem a...
– A fütyimet?
– Azt. Nem akartam nézni, de úgy... úgy állt.
– Mit csináljak? Megmostam és felállt. A nőknek könnyebb, mert náluk nem látszik – nevetett Kevin.
– Nem kell zseníroznod magad, kisfiam. A lányokat is felizgatja, ha megmossák és közben dörzsölik a puncijukat, de ők csak benedvesednek.
Kevin elvörösödött és egyetemi jegyzeteit nézte, de aztán mégis vette magának a bátorságot és megkérdezte:
– Anya... Neked is... neked is benedvesedett már egy fiú miatt?
– Naná! – nevetett Heléna. – De még hányszor! Épp most nemrég is.
– Hm... – köhintett Kevin. – Mi az, hogy épp most?
– Hát most, egy órája.
– Egy órája? – kérdezte Kevin.
– Igen, amikor láttam a fütyidet a fürdőszobában – vágta ki Heléna.
– Bocs hogy...
– Nem kell bocsánatot kérned, Kevin. Egészséges fiatalember vagy, és teljesen normális, hogy ha megdörzsölöd, feláll. És amikor a puncimat megláttad, még jobban felállt. Erre csak büszke lehetek.
Egy ideig hallgattak mindketten, és kerülték egymás tekintetét. Aztán Heléna újból beletúrt Kevin hajába.
– A csajod, a Kati biztosan örül, hogy ekkora szerszámod van.
– A Kati? Már rég nem járok vele.
– Mióta?
– Több mint egy hónapja.
– Tényleg? Nem is mesélted.
– Miért? Te mindent elmesélsz nekünk rólad és apáról?
– Dehogy mesélek! Még csak az hiányzik.
– Azt például nem mesélted, hogy apa szívesen néz be Linda hálóinge alá.
– Észrevetted?
– Még szép. Linda keresett valamit a sarokban, amikor mi tévét néztünk. És ahogy felcsúszott rajta a hálóing, apának majd’ kiesett a szeme.
– Tudom. Én is láttam. De láttam ott még mást is, akinek majd’ kiesett a szeme – mondta Heléna nevetve.
Kevin elvörösödött.
– Ah, anya, teljesen kikészítesz.
Heléna kivette Kevin kezéből a jegyzeteit és az éjjeliszekrényre rakta őket.