A+ A-

Szerető

- Csinálsz amit akarsz!
Liv olyan hideg, amilyen lenni szokott. Egy ideig nézem a becsukott ajtót és magam sem tudom, miben reménykedem. Hogy visszafordul és azt mondja, beszélgessünk? Bejön, hozzám hajol, hagyja, hogy fénylő barna hajának zuhataga az arcomba hulljon, átölel és azt mondja, minden a régi lesz? Igen, ilyesmire várok. Már talán három éve. De nem történik meg. Ma sem. Kirekeszt. Az életéből, az életemből. Ma az sem érdekelte, miért jöttem haza későn. Gyerekek ágyban, étel az asztalon, ő pedig behurcolkodott a nagyhálóba, ahol elméletileg filmet néz. Szigorúan nélkülem. Érezteti velem, zavarom.
Úgy nyúlok a kocsikulcsért, mintha nem is én lennék. Kiürült aggyal bolyongok a kiürült utakon. Nem kellene itt lennem. Otthon kellene lennem, megrázni Livet és kikövetelni tőle a figyelmet, hogy ébredjen már rá, mi tesszük tönkre az életünket, nem az minket. Tennünk kellene valamit, hogy ne távolodjunk ilyen mérhetetlen sebességgel egymástól. Nem csak a gyerekek miatt, magunk miatt is.
Úgy kanyarodom az úton, mint egy holdkóros. Már harmadszorra kerülöm meg a háztömböt, mire ráébredek, hová is hoztam magam. Ez az a ház. Nyelek egyet, beparkolok a szélén, az orgonabokor mellett, ahol a legnagyobb a takarás. Felnézek. Nagyjából megtalálom az ablakot. Ég a villany. De lehet, hogy nem is az az ablak.
Előveszem a mobilt, bámulom. Vissza kellene mennem. De már nem fogok, érzem. Ujjam gyorsan megtalálják a betűket, már megy is az üzenet. Kellesz. Ennyi. Ilyen egyszerűen. Lélegzetvisszafojtva várok. Mégis mire számítok? De a válasz nem késlekedik. Hol vagy? Megnyomom a hívás gombot. Hangja mosolyog a telefonban. Megismétli a kérdést.
- Hol vagy?
Melegség jár át.
- A ház előtt. - mondom kiszáradó torokkal.
- Gyere fel! Ha berreg, lökd meg az ajtót.
Tudom, hogyan működik az ajtó. Szinte futok odáig, feszít belülről valami. Bejutok. A lift gyors, kényelmes, tágas. Vetek egy pillantást a tükrébe. Nem borotválkoztam, és egy régi csíkos póló van rajtam. Át kellett volna öltöznöm legalább.
Áll az ajtóban, ragyog a mosolya, a benti fény glóriát von köré. Átölelem, viszonozza. Megfogja a kezem, úgy húz beljebb.
- Gyere!
Lábbal lököm be az ajtót, a falhoz simul, csókolom. A szája meleg, dédelget, élvezettel keresi az ismerős szögeket. Hirtelen érzem, hogy felenged bennem minden feszültség. Jó itt, jó a karjában. Nem kérdez, így nem hazudok semmit. Beletúr a hajamba, ujjai simogatják a nyakamat, államat.
- Szúrok? - kérdezem bocsánatkérőn.
- Szúrsz. De finom.
Tenyerembe rejti arcát, simogatom a szemöldöke ívét, aztán újra csókolom, az arcát, füle mögött a meleg, érzékeny területet, a nyakát. Nyelvemmel, ajkaimmal kényeztetem, érzem, ahogy felgyorsul az érverése. Teste szorosan hozzám simul. Ujjaimat lesiklatom a mellére. A kis hetyke mellbimbó meredezve ugrik a tenyerembe. Három ujjam közé veszem, úgy simogatom, sodrom, a vékony pamut anyagon keresztül. Hálásan felsóhajt. Nézem az arcát. Lehunyt szemmel adja át magát a kéjnek, ajkai elnyílnak. Olyan izgató így, legszívesebben itt, most azonnal szeretkeznék vele, le sem véve a ruháját, csak félrehúzva a szoknyát és a bugyit, combra letolt nadrágban esnék neki. Ehelyett tovább gyönyörködöm benne, miközben lesimítom a válláról a blúz keskeny pántját, és nyelvemmel elindulok a melle irányába. Kihagy a lélegzete egy pillanatra, én pedig hagyom, had várja az érintést. Kicsit húzom, nézem az arcát és a remegő mellet. Nem bírom tovább, muszáj a számba vennem, látnom kell, ahogy megfeszül egy pillanatra az egész teste az élvezettől, aztán elernyed. Másik kezemmel a szoknya alá tapogatózom. Felemeli a lábát, térdhajlatomba helyezve az övét. Nincs benne cseppnyi szégyenkezés, gátlástalanul várja a kényeztető érintést. Élvezettel simogatom a bársonyos bőrt, érzem, ahogyan érintésemre széjjelebb tolja a lábait. Ajkaim közé szorított bimbóját szívom, miközben ujjaimat a bugyija pereme alá bújtatom. Felnyög, legszívesebben én is nyögnék, amikor megérzem, milyen forró és nedves az öle. Lenyűgöz, milyen hirtelen történik ez nála. Ujjamat élvezettel csúsztatom a síkos ajkak közé, közben hallgatom fojtott nyögéseit. Jobb szeretek egyszerre élvezni vele, de tudom, hogy most nagyon közel jár. Talán rossz néven is venné, ha most felkapnám és bevinném az ágyra. Kiesne a ritmusból, velem foglalkozna, engem vetkőztetne, csókolna, kóstolna, ahol érne, és elveszítené az esélyt erre a csodás magánorgazmusra. Simogatom hát, ujjaimmal bebarangolom az összes ismerős utat, amiről tudom, hogy élvezetet jelent számára. Gátja és a hüvelybemenet közötti síkos területet simogatom, közben nyelvem lesiklik melléről, elindulok lefelé.
- Ne! - sóhajtja, vagy talán inkább csak leheli, de olyan erőtlenül, hogy nem vehetem komolyan. Letérdelek elé, lesodrom a csípőjén a kis tangát. Ujjammal benne járok, nyelvem pedig a szétváló nagyajkak találkozásánál keresi a kis dombocskát.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.36 pont (28 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#14 vakon54 2017. 10. 3. kedd 14:26
Zsuzsikának teljesmértékben igazat adunk feleségemmel.
#13 Ulysses 2015. 01. 24. szombat 19:21
Aki ilyen jól, szépen, stílusosan tud írni, az miért spórol a kerettörténeten? Amúgy hibátlan írás!
#12 zsuzsika 2015. 01. 24. szombat 15:49
Az előttem hozzászólók mindent leírtak a történettel kapcsolatban.Ritka jó írás.
#11 feherfabia 2015. 01. 5. hétfő 06:05
10P
#10 listike 2014. 06. 21. szombat 07:42
Tökéletes írás.
#9 papi 2013. 08. 15. csütörtök 05:56
Nagyon tetszik.
#8 v-ir-a 2013. 04. 25. csütörtök 20:43
10 pont
#7 Remete D. László 2010. 11. 15. hétfő 10:39
Tőlem is kaptál három tízest.
Üdv!
#6 v-ir-a 2010. 11. 14. vasárnap 20:17
nagyon ismerős amit itt írtál, de nagyon jó a stílusa..csatlakozom az előttem szólokhoz, írj még többet
#5 tiborg 2010. 02. 18. csütörtök 03:36
Kituno iras,izgato erotika,de nem porno.jo fej vagy!
ne felejtsd el,hogy tartozollegalabb a befejezo resszel
a"Nagynenem meseibol"!! Kivancsi vagyok,hogy vagod ki magad?
#4 pisti47 2009. 10. 20. kedd 14:15
Valóban nagyon jó. Nem rég fedeztem fel az írásaidat és örülök neki. Írjál sokat, ez már színvonal.
#3 Caligula 2009. 10. 20. kedd 09:39
Barátom(nőm)!Gyöngyöt szórtál a disznók elé!Azért a nyolcvanas IQ-t kicsit meghaladók nevében is:kérünk még a gyöngyeidből!
#2 sihupapa 2009. 09. 24. csütörtök 17:56
ez az élet, sajnos.
#1 Törté-Net 2009. 09. 23. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?