A+ A-

A csillagon túl 3. rész

A nap simogatóan sütött, szórta aranyát a nagy világra. Áldás ez a jó idő, gondolta Krisz aki minden ablakot kitárt, hogy jöjjön a friss levegő, az üdeség. Semmi dolga nem akadt mára, kedve sem volt semmihez. Csak úgy üldögélt, a teraszon. Boxer alsóban, hozzá rövid ujjú póló. Kávét ivott éppen, és csak nézett a messzeségbe. Volt egy néhány lakóház a távolban. Szerencsére az épület amelyben lakott és főleg az ő oldala, a városra nézett. Tetszett neki, hogy a fények különbözően csillannak meg az ablakokon, fémes háztetőkön üvegen. El kéne menni valahova szórakozni, nem jó itthon egyedül. De megfelelő társaságot sem talált, kedvenc barátnői elfoglaltak voltak. Matheoék ugye visszautaztak így, hát nem igazán számíthatott senkire. Egyedül meg unalmas. Nem megyek sehova. Töprengett egy kicsit és arra gondolt, hogy milyen jó lenne ha Pedroval találkozhatna. Ha esetleg be jönne megint solizini, vagy találkozhatnának a Koalában. De hát nem is biztos, hogy a fiúkat szereti. Lehet, csak egy jó menő metrosexuális és valami ismerősével volt a bárban. Ennyi.
Nem akart magának igazat adni, pedig szerette volna el hinni amire épp gondolt. De hát akkor miért bókolt a salonban? Vagy tudja ? Látta rajtam ott, hogy én az vagyok.? Bárcsak tudnám a választ a sok kérdésre, milyen jó volna.Telnek a napok, Kristóf is elment, és szerencsére nem is írt, nem is érdekel, hogy mi van vele. A kis ringyója biztos tud róla mindent. Haza viszont már hozzám jön engem elfelejthet. Ismerős csengés ütötte meg a fülét. Aztán ismét, és megint egyre hosszabban. Te jó ég, ez az én csengőm, tért magához, és rohant ajtót nyítni. Egy futár volt az, alig lehetett 19 éves, fiatal, vékony, kis sapkában, zöld ingben.Szegény annyira semmit mondó volt, hogy akkor lehetett észre venni benne az embert, mikor arra a gyönyörű csokorra figyelhetett mindenki amit épp tartott, hozott. Sok szál rózsa.Narancs színben pompáztak, fehér díszítéssel, színte meg babonázta a szemeket. Kris csak úgy nézte, szinte bele olvadt a csokorba.
Csak egy aláírás kell, és máris a ház asszonyáé. Bögte ki a futár srác.
Hát akkor ezt rossz helyre hozta fiatal ember, mert itt nem él, semmilyen asszony. A ház pedig az enyém. Ha csak nem a fő bérlő családjáé. Jutott eszébe hirtelen, de soha semmilyen küldemény nem jött erre a címre, még posta sem volt, nemhogy ekkora csokor.
Akkor önnek kell alá írni, mert nekem csak címet adtak, és az bizony ide szól.
Kris vissza ment némi apróért, akkor szégyelte el magát, hogy csak úgy nyitott ajtót majdnem pizsamásan. Fel kapta köntösét, vissza ment.
Ez esetben ez az öné, az pedig az enyém. És oda adta a fiúnak a borra valót. Jó üzlet, mosolygott amaz, és már nyomta is a kezébe a csokrot. Oh istenem mond hogy ezt nekem küldték, kérlek, kérlek, kérlek. Csak állt a kis szűk folyosón, a telefont fel dobta a polcra, és a virágot a kis barokk asztalra tette ami reggel a nappaliból, délután pedig a konyhából bejövő fény álltal volt meg világítva. Vázája is volt, néha ő is vett virágot az árusnál. Szerette is őket. De ekkora csokra még sosem volt. Szépen elrendezte, már alíg bírta tartani. Ez gyönyörű szép, annyira tettszik. Kis kártya a közepében, rajta felirat:
NEM TUDLAK EL FELEJTENI .
Ez annyira igazságtalan, miért nem írta alá.? Nincs nekem sem titkos udvarlóm, Pedro pedig nem is biztos, hogy meleg, senkivel nem is ismerkedtem. Mérgelődött egy kicsit.
Jaj ne, keseredett el, biztos, hogy Kristof kuldte. Megrendelte telefonon és így próbálja magát vissza könyörögni. Próbálkozik. Legalább meg jegyeztem volna a futár fiú sapkáján a fel iratot, hátha a szolgáltatónál meg tudhattam volna, hogy ki küldte. Ez a szép nap is most kétségekbe fogta. Na mindeggy. Nem volt szíve ki dobni mivel valójában nem volt meggyőződve arról, hogy kitől is érkezett. Szép volt, kedves, illatos. Nem is csoda, hogy egy első osztályú kifejező erő a csokor küldés. Hisz mindent elmond, mindent sugall, mégis olyan titkos és személyes. 26 évesen úgy ábrándozott és fantáziált mint egy tizenéves csitri. Gondolta meg ís írja ezt Matheonak, esetleg megkérdezi nem e az ő kezük van a dologban. A gépnél egy olvasatlan üzenet várta, Puerto Baero fejléccel.
Mellékelten küldjük önnek , Olasz termékeink rövid bemutatóját. Árlistánkat, és cég bemutatónkat. Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy amennyiben velünk köt üzletet, és nagy mennyiségben rendel , kedvezményeinkkel, és egyéb ingyenes termékeinkkel háláljuk meg, hogy minket választott. Bármilyen kérés esetén kérem jelentkezzen.
Tisztelettel P.B.
Na ez érdekesen hangzik, de örült is , hogy ilyen hamar vissza írtak. Nem volt nagy terjedelmű a csatolt katalógus, alig 20 oldal, hát ki is nyomtatta azt. Összefűzte, hogy bármikor kéznél legyen és átlapozta. Bevezetés a bio termékekbe, mi is az a Bio? és hasonló olvasmányok az első fejeztben. Megnézte a különböző kiegészítőket. Volt amelyiket tabletták formájában készítették, és volt amelyiket étellel kellett keverni.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 4.25 pont (20 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 v-ir-a 2009. 08. 22. szombat 23:32
2x is elolvastam, nagyon jó történet
#2 mark 2008. 12. 10. szerda 02:51
Köszi a történetet nagyon örültem neki, nekem tetszett ha esetleg van még fojtatása örömmel olvasnám előre is köszi. Mark
#1 Törté-Net 2008. 12. 3. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?