A+ A-

Versek

Megjegyzés: A mű az Osztálykirándulás - Egy álom valóra válik című femslashem side-storyja, de a mű ismerete nem feltétlenül szükséges a novella megértéséhez.
Évi Marika ágyán ült, és a szanaszéjjel dobált holmikat nézte.
A lány ugyanis nem rendszeretetéről volt híres... A földre hajigált könyvek, magazinok, ruhadarabok, és még ki tudja micsodák miatt mozdulni sem lehetett, csak az ágyhoz vezetett egy kis csapás.
E káosz tulajdonosának anyukája engedte be, mondván, lánya még nem érkezett haza a kissé elhúzódó edzésről, majd felvezette őt a szobába, hogy ott megvárhatja, amíg hazaér. Egy darabig még nézegette a felfordulást, majd amikor a rendhez szoktatott énje már annyira piszkálta, hogy nem bírta tovább, elkezdett pakolászni.
Remélte, Marika nem fog nagyon megharagudni azért, hogy önállósította magát, de nem tartotta valószínűnek, hogy barátnője magától megcsinálja a közeljövőben.
Kezdetnek a földön heverő holmikat próbálta rendszerezni. Először a ruhadarabokat kereste ki, és pakolta egy helyre.
Amikor kezébe akadt egy-egy ottfelejtett alsónemű, rosszallóan megcsóválta a fejét. Ő bizony kikapott volna a szüleitől ilyen trehányság láttán! De hát szegény Marika más nevelést kapott - pontosabban nem foglalkoztak vele túlságosan a szülei. Persze ez a rendetlenségre még nem lett volna elég indok, de Évi túlságosan is elnéző volt barátnőjével.
Amikor az ágy szélére felpakolta a sok ruhaneműt, hozzálátott a füzetek, és az iskolai cuccok kereséséhez. A lánynak ötlete sem volt, Marika hogy tanulhatott a négy év alatt, hiszen a tankönyvek nagy részét az ágy alatt találta meg, vastagon bevonva porral és pókhálóval, a füzetvezetés stílusa pedig vetekedett a szoba kaotikusságával.
Ahogy lapozgatta az egyiket, meg kellett állapítania, hogy az irodalom és a fizikajegyzetek egész jól megférnek egymással, akár egy lapon belül is, csak fejjel lefelé kell fordítani a füzetet. És ha betelt így az oldal, még ott van a margó, ahol lehet folytatni.
Évi megpróbálta elolvasni a lap szélére mákszemnyi betűkkel firkált szöveget, amit később értetlenkedve nézett, ugyanis nem a fizikaóra anyaga állt ott, hanem egy vers.
Nem értette, hogy miért kell állandóan forgatni a füzetet, hiszen az irodalomjegyzet másik része száznyolcvan fokkal elforgatva kezdődött, amikor meglepődve vette észre a versikében a saját nevét.
Marika írta volna ezt? Egészen közel tette szeméhez a lapot, és úgy silabizálta ki nagy nehezen a sorokat.
A költemény elég silány volt a maga nemében. Az ütem és a szótagszám még véletlenül sem stimmelt, a rímek pedig elég gyerekesek voltak. A szerelmet taglaló költői képek... Nos, a legkevésbé sem voltak költőiek, inkább megmosolyogtatóan butácskának lehetett mondani azokat.
Évit viszont a vers eme hiányosságai kevésbé érdekelték. Megnézte a füzet címkéjét, és meglepődött: ez még négy évvel ezelőtt, első osztályban íródhatott.
Lázasan végigpörgette a lapokat, hátha talál még hasonló irományt. Amikor azzal a füzettel végzett, gyorsan egy másik után kutatott.
Bár a négy év alatt a Marikában elveszett költő csak nem akart felszínre törni a költeményei alapján, Évinek mégis jólesett ezeket olvasgatni.
Amikor ahhoz a sorhoz ért, amiben Marika a szerelmét egy szakadt túrabakancshoz hasonlította, elnevette magát.
- Látom, jól szórakozol - szólalt meg egy hűvös hang a háta mögött.
- Marika, én csak... Segíteni akartam rendet rakni neked - szabadkozott Évi fülig elpirulva, gondosan kerülve barátnője tekintetét.
- Látom - morogta az orra alatt a lány, és felnyalábolta a ruhakupacot, hogy kivigye a fürdőszobába.
Amikor visszatért, cseppet sem látszott jobbkedvűnek.
- Én tényleg sajnálom - ölelte át Évi a lányt, és hízelegve hozzábújt.
- Én is - mondta remegő hangon Marika.
Évi felkapta a fejét a szokatlan hangsúlyra, és megdöbbenve látta, hogy a lány szemei könnytől fényesek.
- Én... - kezdett bele újabb magyarázatba Évi, de képtelen volt folytatni. Nem akarta megbántani Marikát, főleg nem így.
Belegondolt, mit érezne, ha Gábor az ő titkos vallomásait olvasgatva nevetett volna. Kétség kívül megalázó helyzet.
Ki akarta engesztelni Marikát, de semmi ötlete nem volt, hogy foghatna hozzá. Megszólalni nem mert, ismerte magát annyira, hogy ő sem tudná visszatartani a könnyeit.
Tehetetlenül nézte, ahogy Marika leül az ágyra, és az épp keze ügyébe kerülő holmikat kezdi pakolászni, minden rendszer, és logika nélkül.
Megfordult a fejében, hogy talán el kellene mennie onnan, de haraggal elválni nagyon nem szeretett volna.
Végül úgy döntött, hogy még egyszer meg kell próbálnia megbékítenie a lányt.
Feltérdelt az ágyra, és Marika hátához simult. Hallotta, hogy a másik egyre szaporábban veszi a levegőt, hogy visszafojtsa a sírást.
- Ne haragudj, én... Nem akartam neked rosszat! - mondta ő is könnyek között, de semmi reakció nem érkezett, csak annyi, hogy Marika abbahagyta a szöszmötölést.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.45 pont (11 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 vakon53
2016. 02. 13. szombat 08:14
Mikorérkezik a folytatás? Válaszolok rá!
#8 zsuzsika
2015. 02. 12. csütörtök 09:49
Nem rossz. Válaszolok rá!
#7 deajk2008
2014. 11. 27. csütörtök 11:16
így számomra ez csak 9p lett, de azért folytasd... Válaszolok rá!
#6 deajk2008
2014. 11. 27. csütörtök 11:14
talán csak még annyi baj van vele számomra, hogy lehetett volna ennek a háromszorosa is a hossza, de ez csak nekem volt gond... Válaszolok rá!
#5 deajk2008
2014. 11. 27. csütörtök 11:12
nekem a történet is nagyon bejött, jól megírt és átgondolt történet ez Válaszolok rá!
#4 deajk2008
2014. 11. 27. csütörtök 11:11
magam is egy ölelkező ribanc vagyok, csakhogy férfiként, imádok nőként szeretkezni, mind férfival, mind pedig nővel is, szeretek ölelkezni, csókolózni szenvedélyesen én ilyen buzi, homo és bi vagyok és élvezem Válaszolok rá!
#3 deajk2008
2014. 11. 27. csütörtök 11:08
mindig felizgatnak a meztelen nők, akik ráadásul egymás testét próbálják megismerni Válaszolok rá!
#2 A57L
2014. 04. 25. péntek 05:07
Egynek elmegy. Válaszolok rá!
#1 Törté-Net
2006. 12. 12. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről? Válaszolok rá!