Április bolondja 1. rész - Az „érzéki” rezonancia

Volt egy magasabb szint az egyszerű kanosság fölött, amiről pár nappal ezelőttig nem is tudtam, hogy létezik. Közel három hétig nem dugott hülyére a barátnőm, és én már a robbanás határán voltam. Amíg bírtam, tartottam magam, aztán elbuktam. Háromszor is.
Alex túl jól ismert. Hiába voltam majd’ szétcsúszva a vágytól, azonnal levágta, hogy ez még mindig nem az igazi, hogy nem lett olyan intenzív, mint amilyennek lennie kellett volna

– Azt hittem, megegyeztünk: nincs orgazmus, amíg vissza nem jövök – mondta halkan, és pontosan úgy kérdezett, hogy ne tudjak kibújni alóla.
– Meg is... csak... én... – az ujjai már ott voltak bennem, köröztek, a G-pontomon. Egy hajszál választott el attól, hogy elmenjek.
Még pár mozdulat, és megkaptam volna azt az áhított felszabadulást, amire a testem még mindig éhes volt. Három ujját mélyen belém nyomta, felkunkorítva őket azzal az átkozottul jól ismert „gyere ide” mozdulattal. A puncim rászorított, ösztönösen megragadta az ujjait, mintha nem is akarná elengedni.

– Szóval nem bírtad kivárni?
– Én próbáltam... – haraptam az ajkamba, amikor lelassított, majd teljesen megállt, még mindig mélyen bennem. A sikamlós puncim szorosan az ujjaira tapadt.
– Ne... ne hagyd abba... már majdnem...
– Miért?
Egy pillanatra teljesen leállt az agyam. Nem is értettem, mit kérdez. Mit miért?

– Kérlek! – Nyögtem fel, a csípőmmel az ujjaira mozdulva.
– Miért nem tudtál megvárni?
– Mert kibaszottul kívántalak bébi! Túl sok volt ez így. Túl hosszú! Kérlek, engedj elélvezni, és utána bármit megcsinálok, amit csak akarsz!
Szánalmasan nyafogtam, mint egy kielégíthetetlen ribanc, de nem érdekelt. Akkor nem.
Annyi elbaszott kapcsolat után Alex volt az első, aki mellett nem éreztem magam kevésnek. Sőt! Különlegesnek éreztem magam. Nem hagyta, hogy elsunnyogjak dolgokat, vagy leértékeljem magamat, és mellette kezdtem el végre másképp nézni saját magamra.
Halkan hümmögött, miközben az ujjait idegesítően lassan húzta ki a tocsogó puncimból, annak ellenére, hogy az izmaim reflexből próbálták bent tartani. Az ujjai vége még épp bennem maradtak, a forró lyukamban. A testem vágytól lüktetett utána.

– Csak hogy tisztázzuk. Nem bírtál ki még három napot, hogy velem élvezz el?
– Próbáltam... tényleg... jóváteszem... kérlek... már majdnem...