Idősen mégis ifjanti hévvel 2. rész

Éjszaka furcsa félálombéli hang. Csurgás. Remélem, nem pisiltem be...
nem. Márti egy vödörbe pisilt. Úristen, bizarr, de izgató. Mennyire személyes, mennyire új. Mennyire természetes. És igen, egy intim együttlét után igazából nincs mit szégyellni. Aludtam tovább.
Hajnali napsugárra ébredtem. Nekem is pisilnem kell. Márti is mocorgott mellettem.
– Szia. Jó reggelt – nyújtózott, és azok a mellek. Már nem csak a pisitől ácsingóztam. Csak a látvány és a tegnap délután. Állt, mint a cövek... vagyis majd nem.
– Na csak bicsak... fickósodunk? – kérdezte, és a szeme már ragyogott.
– Aha, meg a pisi.
– Gyerünk – nevetett, miközben gyengéden megsimogatta. – Húúú, de meg tudnám szokni.
Pucér volt, így én sem kerestem a kisnadrágom. Pisi után már láttam, kapcsolja a kávéfőző automatát, majd megfogta a csuklóm.
– Gyere – húzott. Nem értettem hova, hiszen ott az ébresztő kávé. De megértettem nem sokára.
A stég széléről fejest ugrott a vízbe. Mint egy sellő. Követtem, de minek. A szívinfarktus a hideg vízben kétszer is végigrohant rajtam, majd fuldokolni kezdtem, mire rájöttem, hogy fel kell jönnöm a víz felszínére és úszni, ha nem akarok végleg fagyhalálban elpatkolni. Pár perc tempózás aztán életre keltett.
Márti már mászott ki. Néztem, ahogy a segge ring a kapaszkodásban, ahogy kimászik. Nem törölközött meg. Libabőrösen töltötte ki a kávét.
– Vigyük fel – mondta, és a szemében huncutság ült.
Az ágyon, nedves testtel, kicsit vacogva ültünk egymással szemben.
– Verd ki... – mondta, és a kezemre nézett. – Nézd... én is csinálom magamnak.
Kész lettem. Filmben láttam már ilyet... ha ezt akarja, miért ne.
Néztem, ahogy a keze elindul a teste felé. Először a melleit fogta meg, morzsolta a bimbóit, pont úgy, ahogy tegnap én. Aztán lejjebb csúszott. A combját simogatta, majd az ujja eltűntek a szőrzetében. Néztem, ahogy a punciját izgatja, ahogy az ujjai járnak benne, ki-be, körözve. Aztán a másik keze – a kurva életbe – hátsó lyuknál, és láttam, ahogy az ujja eltűnik a seggében is.
Lihegtem. A farkamat markoltam, húztam, szorítottam, és közben végig őt néztem. Ahogy a teste rándul, ahogy a mellei lógnak, ahogy a száját harapdálja, ahogy a szeme félig lecsukódik. A talpát a mellkasomnak feszítette, és a teste rángatózni kezdett.
– Igen – nyögte. – Igen... most...
És elélvezett. A teste megfeszült, aztán ellágyult. Lihegett. Aztán rám nézett.