Ha a nejem beindul 3. rész

5. A főbérlőnk több lehetőséget kap

Herbert bejelentette, hogy szombatra jön és nagyon szerettem volna tudni Mariától, hogy mit tervezett aznap estére. Végül is eléggé túlterhelt voltam az első hármas találkozón. Nem állapodtunk meg abban, hogy lenyeli az ondóját és abban sem, hogy kézimunkáztatja. Előtte csak a nézelődésről beszéltünk.
Mégis, igazából nem volt okom a mérgelődésre, mert... nagyon élveztem. Mindent!
Így többé-kevésbé nyugodtan elfogadtam, hogy Maria ezúttal is sötétben hagyott azzal kapcsolatban, mit tervez. Ha egyáltalán volt terve, és nem döntötte el spontán módon, hogy mit akar abban a pillanatban. Erre mindenképpen képes volt.

Szombaton este 7 óra körül megszólalt a csengő és én mentem, hogy kinyissam. Herbert volt az és mint mindig, időben érkezett.
– Gyere be, Herbert. Maria mindjárt itt lesz; még mindig a fürdőszobában tisztálkodik – üdvözöltem, és bevezettem a nappaliba.
Alig ültünk le a kanapéra, amikor megjelent szeretett feleségem. Legalább egy órát töltött a fürdőszobában, és az eredmény lenyűgöző volt. Hűha!
Felvette a legrövidebb miniszoknyáját, és amikor leült a velünk szemben lévő fotelbe, az felcsúszott tisztán láttatva a meztelen punciját. Mert persze nem úgy tartotta a lábait összezárva, mint egy apáca.
– Hű, nem is tudtam, hogy a punci sminkelése ilyen fárasztó. Remélem, értékeled.
Ha már korábban is erőlködtünk a szoknyája alá lesni, az semmi volt a jelenlegi erőfeszítéseinkhez képest. De túl sötét volt ahhoz, hogy eleget lássunk. Maria nem tett kísérletet arra, hogy akadálytalan kilátást biztosítson nekünk. A kis ribanc fenntartotta a feszültséget! Mit csinált vajon a legjobb részével? Mire számítottunk? – Először is eszünk. Túl újak és falánkok vagytok nekem – nevetett ránk. A francba, megint az orrunknál fogva vezetett.
Már délután elkészítette a vacsorát: előételek, olajbogyó, antipasti és olasz bor volt. 'Amarone', nem spórolt vele.
– Egészségünkre. És legyen szép este.
Én is reméltem. És hogy hamarosan felfedi a titkot!
Az első pohárköszöntő után Maria bejelentette:
– Ma kivételesen olajbogyót eszünk. Punciból. Kér valaki egyet?
Herbert gyorsabban reagált, mint én.
– A kedvenc ételem, legdrágább Maria – mondta csillogó szemekkel.
– Remek, akkor csinálok neked egyet.