Osztálytalálkozó 3. rész

Napok óta nem találta a helyét. Otthon ment a szokásos verkli, vitte a hátán a családot, lótott futott, intézkedett. A párjával és a srácokkal gyakran csak este találkozott, olyankor már eléggé leamortizálódott mindenki ahhoz, hogy igazán jól érezze magát. Zakatolt a malom. Bent a munkahelyén több ideje volt gondolkodni. Az osztálytalálkozó után történtek eléggé felkavarták. Nem igazán értette, mi történ velük, csak azt tudta, hogy nem bánta meg a dolgot. Érzett valami furcsát, hiszen először csinált ilyesmit, de a megbánás meg sem fordult a fejében. 15 éves álma valósult meg azon a szombat éjszakán. Sokáig gyötrődött, hogy felhívja-e Magdát. Az asszony névjegy szinte égette a zsebét, de igazából nem tudta, mit is mondhatna.

A búcsúzáskor elhangzott szavak azt sugallták, hogy Magda részéről lezárt az ügy, és hogy tegye el emlékei legmélyére. Logikailag rendben is lett volna a dolog. Mindketten elkötelezettek, családjuk van, igazából nem volt semmi értelme annak, ami történt. De megtörtént, és még mindig a hatása alatt állt. Sokszor végiggondolta az eseményeket. Minél többször elevenítette fel, annál több részlet élesedett ki. Az asszony bőrének tapintása, a hajának illata, a lehelete még mindig felkavarta. A szavaira is emlékezett, ahogy a múltról beszélt. Arról a 15 évvel korábbi dologról. Úgy érezte – bár lehet, hogy csak így akarta érezni – hogy Magdában is megmaradt annak a nyári éjszakának az emléke. Meg aztán valami zavarta. Az érettségi után Magda osztálytársukkal járt, állítólag jól megvoltak, le is feküdtek egymással. Ezért is nem lett kettőjük dolgából semmi. Most mégis azt mondta, hogy szűz volt akkoriban. Vajon miért mondta ezt? Lehet, hogy túl sokat rágódik a dolgon?

Az egyik délelőtti megbeszélés után visszaülve a gépéhez látta, hogy üzenete érkezett. Megnyitva a mailt megdöbbenve látta, hogy Magda írt. Az üzenet rövid és velős volt: "Hát már sosem hívsz?! ". Összeszorult a gyomra, ezek szerint az asszony tartani akarja vele a kapcsolatot. Azt sem tudta, hogy honnan szerezte meg az e – mail címét, hiszen nem adta meg, csak a beszélgetés közben említette, hogy hol dolgozik. Izzadt a tenyere, ahogy a telefonért nyúlt, beütötte a számokat a névjegyről.