Végre szoknyában 1. rész - avagy coming out

Szavazás átlaga: 7.13 pont (39 szavazat)
Megjelenés: 2002. szeptember 16.
Hossz: 28 003 karakter
Elolvasva: 4 148 alkalommal
Ahogyan léteznek nőies férfiak, ugyanúgy élnek közöttünk férfias nők is, akikről csak az tudja, hogy melyik nemhez tartoznak, aki meztelenül látja őket. Nem voltam angyali szépségű gyermek, és mintha csak éreztem volna, hogy az a teljes nemem, amit rám erőszakoltak, illetve, ahogy a születési jegyek okán neveltek.
Talán tizenkét éves lehettem, amikor rádöbbentem, hogy valami baj van, nem érzem magam jól a bőrömben, és fiú létemre mindinkább a kislányok ruhái, játékai kezdtek vonzani. Ha egyedül voltam otthon, nővérem szekrényéből egykettőre előkerült a bugyi, a melltartó, a magas sarkú cipő, a szoknya blúzzal. Az átalakulások szükségessége egyre gyakoribb kényszerítő erővé vált. Már nem állhattam le csak a beöltözésnél, több kellett, a teljes átlényegülés. Csakhamar sikerült hozzájutnom egy alapozóhoz, szemöldökceruzához, szempillafestékhez, rúzshoz. Ügyetlen mozdulatokkal sminkelni kezdtem magam, az eredményen teljesen meglepődtem, a tükörből egész elfogadható "csaj" nézett vissza rám. További zsebpénzemből beszereztem magamnak a szükséges fehérneműket, így a számomra izgató dolgokhoz most már bármikor hozzáférhettem, s a lebukás veszélye is jelentősen csökkent.
Középiskolára elkerültem hazulról, a kolesz kibírhatatlan volt, így szüleim belátták, hogy albérletbe kell költöznöm. Nagy szerencsémre a szobában csak egyedül voltam, így esténként bezárt ajtó mögött hódolhattam szenvedélyemnek. Négy éven keresztül bugyiban és selyemhálóingben aludtam, napközben pedig éltem a csendes diákéletet...
Az "aranykornak" sajnos vége lett, leérettségiztem, s felvettek az egyetemre. Tudat alatt nőies szakmát választottam, gondolván, hogy az évfolyam lány – többségében könnyebben elvegyülhetek. Bekerültem a kollégiumba, fiúszobatársaim elől el kellett titkolni hobbimat, hisz nem értették volna meg, s közröhej tárgya lettem volna. Abbamaradt a lábujjkörmök lakkozása, a body –, harisnya – viselés zömmel bugyi – hordásra korlátozódott.
Nem adtam fel, lassan tapogatózva kerestem a kitörési lehetőséget, első sorban egy olyan évfolyamtársnőmet, a későbbi (*) – t, aki kellően megértő, s rábízhatom titkomat.
Végre találtam egyet, szerencsémre nem kollégista volt. A közös tanulás ürügyén (sokat segítettem Neki a reáltárgyakban) egyre több időt töltöttünk együtt, amikor is sokféléről beszélgettünk.
Ez csak a történet kezdete, még 13 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 7.13 pont (39 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
én55
2021. január 26. 14:25
#7
Egyszer olvasható 7 pont.
1
p
papi
2014. április 21. 18:30
#6
Egész jó
1
a
A57L
2014. március 8. 08:51
#5
Nem rossz.
1
Janus
2002. szeptember 17. 16:15
#4
Furcsa???!!! ? 6
1
én
2002. szeptember 17. 08:45
#3
Mint egy folytatásos teleregény, ahol az olvasó választ a folytatások között. Ezért szerintem a végét elrontotta!! Klassz lett volna ha nem nekem kell kiválasztani a befelyezést. Ezért 6.
1
Su
2002. szeptember 16. 19:55
#2
érdekes:) de elég jó:)
1
T
Törté-Net
2002. szeptember 16. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1