Azok a csodálatos 60-as évek... 6. rész - Avagy István, a király...

Csütörtökön Budapestre menet, átvittem Ágnest Kecskemétre az unokatesójáékhoz.
A hétvégét kb. 40 km-re lakó szüleimnél töltöttem. Hétfőn Bajára, kedden Szolnokra kellett mennem munkaügyben. Kedden este fél nyolc körül értem haza, fáradtan huppantam le a nappalim kanapéjára, bekapcsoltam a TV-t, s csak úgy néztem ki a fejemből, mikor a mobilom. A kijelzőn láttam, hogy Ágnes hív.

– Üdvözlöm, itt az ételbár! Mit tetszik parancsolni? – mondtam.

Tizedmásodperces csend, majd:

– Szép estét kívánok! Rendelek egy megtermett bőrös virslit, két kemény tojással, ínycsiklandozó csomagolásban – mondta Ágnes, komolyságot imitáló hangon.
– Mikor szolgálhatom fel? – kérdeztem.
– Nekem szombat délután lenne a tökéletes – válaszolta Ágnes.
– Szombat délután 5 óra megfelel? – kérdeztem.
– Tökéletes! Akkor ezt megbeszéltük! – nyugtázta Ágnes.
– Nekem is ez a hétvége jó, mert a következő két hetem elég sűrű – válaszoltam.
– Hmmm! Be vagy ám táblázva rendesen...?! – mondta nyelvével csettintve Ágnes.
– No, nem úgy, ahogy Te gondolod Édesem! A következő hétvégén az egyik barátomnak segítek költözködni, az azt követő héten pedig több napos szakmai konferencián leszek a balatonon, igaz onnan pénteken este valamikor hazaérek.
– Különben nem zavarlak? – kérdezte vidáman Ágnes.
– Drágám, Te soha sem zavarsz! Hogy érezted magad Kecskeméten?
– Ó, csodásan! Tudod meséltem, hogy nagyon szeretem Klárit, a férje Ákos is nagyon jó fej. Többnyire Klárival sétálgattunk, vásárolgattunk, beszélgettünk, de hármasban is nagyon kellemesen adomázgattunk, iszogattunk – tudod, ahogy az ilyenkor lenni szokott – szóval gyorsan eltelt a hétvége. De, jó hogy kérdezed, mert az egyik beszélgetésünk Klárival, elég pikánsra sikeredett és el is akarom neked mesélni, de majd személyesen.

Még pár percet diskuráltunk, majd búcsúztunk egymástól:

– Akkor Szombaton ötkor Nálad Édesem! – mondtam.
– Várlak Drágám! – búcsúzott Ágnes.

A hét sok munkával telt. Szombaton reggel, mikor felkeltem egyből az esti randi ugrott be az agyamba. Tavaly novembere óta több hölggyel kerültem „dugótárs” kapcsolatba, de Ágnesre valahogy mindig másképp gondoltam.