Két malomban 4.rész

Judit ült az ebédlőben az asztalnál. A szomszéd szobából kiszürődő szeretkezés egyértelmű zajai apró üvegszilánkonként hasították szét a szívét. Reszkető kezeiben vízfolyásként csorgatta a rövid ezüstlánc darabot a kis medállal.
– Istenem! Sóhajtott fel magában. Egy éve már. Egy éve, hogy azután a vállalati buli után megtette. Megcsalta férjét, . Minden ott kezdődött. Minden jó, ami rosszra fordult. Egy év nagy idő. Már a bokaláncon is megbarnult a szeretőmtől felirat, ami az orchideák közt érkezett. Pedig jól kezdődött. Fiatal szerető, megbocsájtó férj, és egy hármasban töltött hétvége. Aztán... aztán az a csomag. És elromlott minden. Bámulta a láncot rajta a kis téglalap alakú medállal, könnyei végig szántották arcát, sós ízt hagyva ajkain... „szeretőmtől” szólt a felirat... Pont mint két éve az előszobában. Csak akkor azok az öröm könnyei voltak. Örült a virágnak, a tangának és ennek a medálnak. Becsukta szemét és próbálta felidézni azt az érzést amit akkor érzett.



– Mit hozott a futár drágám?
Judit próbált nem megfordulni amíg könnyeit letörlte. Szerencsére, Gábor a férje nem vette észre ezt az elgyengülést.
– Nem hozod be?
Lassan megfordult és bement az ebédlőbe. A dobozt az asztalra tette Gábor elé. Gábor kerek szemekkel bámult a virágra, mert először csak azt vette észre.
– Ne basz.. megint egy szerető? Kérdezte
– Hülye vagy! Nem látod hogy Péter küldte?
– Péter?
– Igen... Péter, Tudod,
Gábornak most esett csak le. Vagy csak úgy csinált mint akinek most esett le
– Ahan New york – ból... Értem, vigyorgott kajánul, mert észrevette a tangát is. – rendes rác, ha már széttépte amit én vettem és küldött ujjat. Bár, ahogy látom nem pont olyan.
Ezen Judit is elmosolyodott. Az ezüst bokaláncot a markában szorongatta, Gábor elől el akarta rejteni. Sikerült is a zsebébe csúsztatni mert férje a tangával volt elfoglalva.
– Szerintem ez kicsi rád szivem. Kicsit megerősödtél derék és fenéktájt az utóbbi időben, bár mondjuk ezt ő nem tudhatta. – Vigyorgott Gábor
Judit megsértődött. Nem azért mert nem volt igaz, valóban felszedett jó pár kilót, hanem azért mert ezt Gábor folyton a fejéhez vágta, bár mindig azt mondta menyire szexi így is.
– Nem baj ha nem jön rám, majd kiteszem a falra bekeretezve... durcáskodott
– Jól van na! Szexi vagy így is – bújt oda hozzá Gábor, nekem így is tetszel... – próbáld fel.
– Most? itt?