Nyeregben

Szavazás átlaga: 8.09 pont (43 szavazat)
Megjelenés: 2020. szeptember 15.
Hossz: 26 418 karakter
Elolvasva: 819 alkalommal
Bond Már épp visszatolattam volna, hogy elhajtsak innen. Többnyire ki nem állhatom a vidéki hétvégéket... a sok gyaloglást, a jópofáskodást, szóval az egész szarságot. Egy csomó pojáca, komornyikok, meg találjam ki, melyik fogáshoz melyik villát kell használni... De amit a legjobban utálok az egészben, hogy szinte azt sem tudom, ki a házigazda... a többi vendégről már nem is beszélve. Akkor meg mi az ördögnek autóztam két órát a megszokott környezetemtől? Csupán azért, mert egyik este egy fickó barna szeme engedékeny hangulatban talált, és meghívott ide hétvégére?
Aztán meg az ember mindig eltéved vidéken. És bizony azon a nedves, szeles szombat délutánon én is eltévedtem. Vagy legalábbis azt hittem, míg aztán ráleltem a hatalmas, kovácsoltvas kapura. A kocsibehajtót elegáns fák szegélyezték. Szóval akkor ez mégsem egy hétvégi bungaló. Hanem valami kurva nagy nemesi kastély. Csakhogy hiába jöttem már be a kapun és hajtottam végig a kocsiúton, még mindig nem találtam meg az épületet.
A kocsit most egy biztatónak tűnő elágazás felé irányítottam, ahol a sóder kevésbé volt hepehupás, aztán előkaptam azt az itallapot a bárból, ahová az a fickó lefirkantotta a telefonszámát. Megpróbáltam felhívni, de itt a távoli vidéken még térerő sincsen.
Végül aztán döcögve hajtottam át valami omladozó, borostyánnal futtatott boltív alatt, és máris ott voltam az istállósor udvarán. Akkor a ház bizonyára itt van a közelben, meg a srác is az összes barátjával.
Az eső elállt egy kis időre. Két búvalbélelt, nagydarab csaj jött arra jól megtermett barna lovakon, és gyakorlatilag átléptek az én kis kocsimon. Csak néztem, ahogy ügetésre biztatták paripáikat és odarúgtattak a hatalmas, keskeny ligethez, amelyen épp az imént hajtottam keresztül. Itt aztán azonnal elemükben voltak... felemelkedtek kengyeljeikben, izmaik megfeszültek, térdüket a ló oldalának szorították, az állat hajoltak, feszes lovaglónadrágba bújtatott seggüket a levegőbe emelték, aztán egy szempillantás alatt teljes vágtába kezdtek, még mielőtt valaki azt mondhatta volna: gyia!
Van valami különös a lópatkók dübörgésében, nem igaz? Mert az a dübörgés az ember csontjáig hatol, még távolról is. Valahogy jókedvre deríti az embert, pedig van benne valami fenyegető is.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 13 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 8.09 pont (43 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
a
angel234
2020. október 6. 03:57
#8
Érdekes,de nem lett rossz.
1
cscsu50
2020. szeptember 17. 23:33
#7
Egészen jó lett
1
Pavlov
2020. szeptember 15. 14:48
#6
Mind a karakterek, mind a helyzet érdekes volt. Sajnos a szövegben sok az anglicizmus és fölösleges terméknév, nyersfordításnak érzem. Át kellett volna alaposan nézetni egy jó bétaolvasóval. Ha nincs jelentkező, én legközelebb szívesen vállalom.
1
sunyilo
2020. szeptember 15. 09:31
#5
Nagyon jó lett. Annak ellenére ez a véleményem, hogy a s/m történeteket nem igazán szeretem...
1
Andreas6
2020. szeptember 15. 08:00
#4
Nagyon izgató, jól megfogalmazott írás. 10 pont! (Általában én sem szeretem az S/M történeteket, de ez a szabályt erősítő kivétel...)
1
l
laja.jl
2020. szeptember 15. 06:29
#3
Időrendben olvasva az író történeteit, egyre ígéretesebbek.
Bár nem kedvencem az S/M, de ez most 10P nálam.
1
veteran
2020. szeptember 15. 03:13
#2
Nem ragadott magával.
1
T
Törté-Net
2020. szeptember 15. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1