WaderLaci hozzászólásai

Van egy régi vicc:
-Mi a feleségemmel még a házasságunk elején megegyeztünk, hogy az apró dolgokban ő dönt, a fontos dolgokban meg én. 
-És miben döntöttél te? 
-Tizenkét év alatt még egyetlen fontos dologban sem kellett dönteni. 

A harmonikusnak vélt kapcsolatban a felek egyenrangúak. Viszont nem létezik a valóságban tökéletes kapcsolat! A két fél közül az egyik mindig erőteljesebb személyiség. Csak nem mindenben feltétlenül erősebb. Lehetséges, hogy a hétköznapi, napi rutinban az egyik fél irányító, miközben más dolgokban meg pont alárendelt. Lehet, hogy a férj dönti el, hogy melyik nap mi legyen a vacsora, a feleség meg csak megfőzi. Aztán a vacsora után az asszony írányít, hogy mikor és hogyan legyen szex például. És ilyen alapon igen, az egyik fél mindig dominásabb lesz a szexben is. A domináns fél fogja meghatározni, hogy mikor kerüljön le a bugyi például, vagy hogy milyen legyen a póz éppen. 
A másik oldalról viszont ez nem a klasszikus értelemben vett alárendeltség. Klasszikus értelemben az alárendeltnek maximum annyi jut, hogy élvezheti, hogy kiszolgálja a másikat. Egy párkapcsolatban azért ez többnyire nincs meg ilyen szinten. És csakis tőled/tőletek függ, hogy te az alárendelt leszel a kapcsolatban, vagy az irányító. Nem kötelező, hogy nőként, feleségként te legyél az alárendelt. Viszont úgy hiszem, hogy különböző okok miatt a nők nagyobbik részére alapfeltevés az alárendelt szerepkör.

Köszönöm a kiigazítást! És ha még esetleg lenne máskor, hogy prológust írok, akkor jelezni fogom a megjegyzések rovatban. Bár egyelőre nem tervezek másik írásomhoz előzményt írni.

A mindenit! Lemaradt alóla egy sor! Ez a pársoros Romhányi "Rímhányó" József munkája!

Én abban a hiszemben voltam, hogy ha van két azonos cím, ugyan attól az írótól, az egyiknél pedig ott van a cím után, hogy 2., akkor külön figyelemfelhívás nélkül is fogják tudni/sejteni a szerkesztők, hogy a két írás egy sorozatot alkot. Igyekszem majd nem elfelejteni ezt, és legközelebb felhivni a szerkesztők figyelmét a (szerintem) nyilvánvalóra. 
Egyébként van egy másik, már elfogadott, de még nem lehozott írásom is, amihez hozzá kellett volna tennem ezt a megjegyzést, de nem tettem meg. Sőt! Ott még rosszabb a helyzet, mivel egy már jóval korábban megjelent írásom prológus sorozatának 1. részéről van szó.

Tavaszt csicseregnek a madárkák, 
Soha kedvesebb dalárdát. 
Ám az egyik némán kushad...
Csak nem készül kritikusnak? 

Aki tudja, írja, aki nem tud írni, az meg csak kritizál. De tökéletesen van ez így! Annyi a különbség, hogy egyesek meg merik mutatni, hogy mi is áll a nagy tudásuk mögött (például még fordítani valót se tudnak értelmezhetőt keresni), és mi alapján tudják mondani, hogy szerintük hol vannak a hibák. Csak azon nem kellene megsértődni, ha az ilyen kritikákat a helyükön kezelik, vagyis csak felesleges, semmitérő tölteléknek tekinti az ember, ami csak arra jó, hogy több komment jelenjen meg egy írás alatt.

Lehet, hogy lesz folytatás, de nem biztos.

Ebben én is hibás vagyok. A beküldéskor nem írtam bele a komment rovatba, hogy egybe tartozik a két történet. 
Egyébként sem automatikus szokott lenni a sorozatok részeinek összekapcsolása, és időbe szokott telni, mire sorozatként felajánlja a többi részt is.

Elcseszte a banda, mikor évikére bízták az írásban való "megbüntetésem" . Neked kellett volna megírnod, annak lett volna értelme. Azt lehet, hogy "megkaptam volna", ahogy most Szürke Gandalf... bocsánat... DórikaAnnuska is megkapta. Szép döfés lett! 😁

Bár sokan mondják, hogy mennyire rontja a nyelvet az idegen szavak használata, de ez részben képmutatás szezintem. 
Jókai hihetetlen módon írt. Elképesztően tudott leírásokat adni, nagyon jó cselekményeket írt, stb... de közben idegen kifelyezéseivel gyilkolta a nyelvet. Párbeszédekben még érthető lenne az idegen szavak használata. De az, hogy leírásokba német, francia, olasz szöveget írjon, sokszor úgy, hogy a leírt idegen kifelyezés sokkal hosszabb mint a magyar... ez egy gyilkosság volt a magyar nyelvvel szemben. 
Mielőtt valaki félrenagyarázza: szeretem Jókai írásait, elképesztő, követésre méltó módon írt, jogosan része annsk az irodalomnak, amit alapvető irodalmi ismereteknek tekintünk, jogosan része a kötelező olvasmányoknak... de ez nem azt jelenti, hogy ki kell hagyni a hibáinak taglslását is akar a tantrervből!

Én meg pontosan úgy tapasztaltam, ahogy mondtam: minél jobban belementem a részletekbe, annál inkább lepontozták és annál több lett a kevés szexet felrovó komment. Bár igaz, ezeknek jó része a személyemnek szólt. Mivel én nem gagyi pornót írok, így szar írónak számítok.

Na neeee! Tehát Isaac Asimov, a modern sci-fi egyik ősatyja, a robotika hármas alaptörvényének megalkotója, stb stb nem sci-fi író?? Hiszen magyarul is megjelent például a Mi lenne, ha sajtból lenne a hold, ami egy tudományos munka, vagy ugyancsak magyarul is olvasható a Halál fuvallata, ami egy napjaiban játszódó krimi, minden sci-fi alap nélkül? 
És nem Roseveltben zuhant le az UFO, hanem Roswellben (és részben Alomagardoban)

Akkor engem nyugodtan elemezhetsz 😁

Nem állítottam sohasem, hogy a Guliver utazásai sci-fi lenne! Én azt mondtam, hogy nagyon sok elemet felvulonultat, amik a sci-fi részei is. Idegen világok, különös lények, különös társadalmak, sőt még technika is akad benne (Laponia vagy mi is a neve? Nem ugrik be fejből). De mindettől nem lesz sci-fi, viszont simán lehet a sci-fi előfutárának tekinteni! 
Mellékesen megjegyzem: a Googlet egyszer se használtam, csak olyan írókat és címeket, tényeket említettem fel, amiket magam láttam/olvastam. Ahogy a végkövetkeztetések is saját gondolatok voltak.

Sose mondtam, hogy nem szeretem a fantazyt! 😂 Csak azt mondtam, hogy annyira sosem mélyültem el benne, hogy bele mernék menni egy bármilyen elemzésébe.

Való igaz, csak az nem mindegy, hogy mire van helyezve a hangsúly! Ha már felemlegettem a Gattakát: van benne szó génmanipulációról, űrutazásról. De egy szó sincs róla, hogyan is, milyen módszerrel végzik a gének válogatását vagy cseréjét. Ahogy arról sincs szó, hogy milyen meghajtással működik a bolygóközi űrhajó. Ha csak ezt vennénk alapul, akkor NEM TUDOMÁNYOS fantáziáról beszélünk szigorúan véve! 
Mint korábban írtam: a tudományosság a sci-fiben változó, még annak ellenére is, ha valódi tudósok írják az adott sci-fiket. Van/volt, amikor akár egy központi elképzelés erőltetését védték ki a tudományos kérdések kikerülésével, és olyan is akadt, amikor a nem saját tudományos terébe nyúlnak bele az írók, és akár nagyokat bakiznak (újra felemlítem Asimov pozitron agyú robotjait). De ettől még bőven a sci-fihez tartoznak ezek a művek! Csak annyi van, hogy a sci-fi is rengeteg mindenből tevődik össze, több alkategóriára bontható. Lehetnek rá szép wikis és guggolós meghatározások, de nincs olyan, hogy ez vagy az teszi a sci-fit sci-fivé, és annak a hiánya már kizárja a körből!

Netán a sci-fi és a fantazy felisztására gondolsz? Mert ezt emlegette még fel. Csak a fantazy műfajban nem vagyok annyira otthon, hogy abban álljak ki egyik vagy másik oldal mellett. Az alapnak számító műveket, mint a Gyűrűk ura világát felületesen ismerem, de de sohasem mélyedtem el benne. Hozzá teszem, hogy valamikor gyakorlatilag a fantazyt is a sci-fihez sorolták, csak az utóbbi évtizedekben különült el, és jött létre az sf-f meghatározás (Science Fiction & Fantazy).

Egy nagyon fontos lehetőség kimaradt szerintem a felsorolásból, hogy miért lenne fontos a sci-fi megismertetése: a posztapokaliptikus világokban felvázolt jövőképek elkerülése. Hiszen rengeteg ilyen témájú sci-fi íródott és került filmre, rengeteg társadalmi problémát és jövőképet felvázolva. Ebből a szempontból nálam az egyik legfőbb mű a Gattaka, ami csodásan mutatja be a túlfejlett emberiség szellemi elkorcsosulását.

Melyik művet? Mivel felemlegettem párat. És nem akarom megreformálni semilyen szinten az irodalmat. És a Guliver utazásai valóban egy utazási regény. Viszont (már a megjelenése környékéről) sokan a mese kategóriába sorolják. És igazuk is van valahol. És nem is szokták a sci-fibe sorolni, viszont ha jobban megnézed, magán hordoz minden ismérvet, ami egy ős-sci-fivé teheti. Hiszen igaz, hogy nem az űrben játszódik hanem a földön (ahogy sok sci-fi is!), vannak benne idegen lények (ahogy sok sci-fiben is, de nem mindben), és van benne egy erős társadalomkritika, ami miatt sokan nem szerették/szeretik a sci-fit sem. 
Ha már bele lettek keverve az idegen lények (itt csigák): azt mondtad, olvastad Asimovot. Mutass kérlek 1 Asimov írást, amiben idegen lények szerepelnek! És akkor ezek szerint Asimov nem is sci-fiket írt?

Ami pedig a sci-fi tudományos részét illeti: Isaac Asimov biokémikus volt, doktorátussal. A magyar sci-fi kiadás ősatyja, Kuczka Péter fizikus volt. A sci-fi írok között rengetegen voltak a különféle természettudományok legmagasabb szintű tudósai. Viszont! Rengeteg olyan eset volt, amikor az író egy-egy új tudományos szavat helytelenül, vagy félreértve/félremagyarázva használt. Lásd például Asimov "pozitron" agyú robotjait. Vagy A&B Strugackij fúziós hajtóművét, amit következetesen fotonmeghajtásnak nevezett. Nem is szólva a hidegháború alatti, keleti blokk beli sci-firől, ahol a "szent tudomány és racionalitás" nevében nem lehettek olyan varázslatos és misztikus dolgok, mint hipertér és térjlhajlítás. Csak a megalapozott tudományos magyarázatokhoz lehetett ragaszkodni. Mint például a relatív időrövidülés és a belőle adódó ikerparadoxon. Hogy ez ne okozzon problémát, sok író inkább ki is hagyta az utazás módjának tárgyalását, lásd Nemere István: Trendall regényeit.

Ezen az alapon a Snow Crash sem sci-fi, miközben a cyberpunk irányzat egyik gyöngyszeme. Sőt! Még maga, a stílus névadó novellája, a Cyberpunk sem az. Nem is szólva a rengeteg steampunk regényről és novelláról. Hiszen egyikben sem szerepel még említés szintjén sem térugrás vagy lézerfegyver. De bizonyára sokkal jobban tudod, mint a világ sci-fi magazinjainak és könyvkiadóinak szerkesztői. Mivel azok meg ilyeneket adnak ki sorra.

Lehet az én térképem elavult, de én sehol nem találom sem Liliputot, sem Nyihahát sem a többi ott említett országot. Ahogy a fensík sincs jelölve, ahol kétféle fejlettségű ősemberek élnek dinoszauruszokkal együtt (lásd Elveszett világ). 

Pont erről beszéltem (tök fölöslegesen)! Hogy a sci-fit nem az teszi sci-fivé, hogy az űrben vagy a jövőben játszódik, vagy hogy egy eddig ismeretlen faj támadja meg az emberiséget. 
Egyébként nekem is nagy kedvencem mind Asimov, mind a Csillagkapu. De mellette az olyanok is nagy kedvenceim, mint a Csillagok háborúja (bár mostanra nagyon hazavágta a Disney) vagy például a Babylon5, vagy a Dűne. És még nem is beszéltünk a rengeteg sci-fi filmről és regényről amit nem fejlesztettek frenchissé, hanem csak önmagában létezik.

A sci-fi nagyon régi műfaj. Gondoljunk csak Guliver utazásaira, vagy Sir Arthur Conan Doyle Elveszett világára, vagy a Világok harcára, de a filmekben is már a technika megjelenése után nem sokkal megjelent az Utazás a holdba. Nagyon régi eset, hogy az emberek megpróbálják elképzelni azt, hogy mi lehet itt vagy ott a világban. Akár a föld eldugott részein, akár a föld vagy a történelem múltjában, akár a világűrben. 
És az is a képzelettel egyidős, hogy annak menyjen utána a sci-fi, hogy egyes helyzetekben hogyan viselkednek az emberek vagy akár az egész emberiség! Természetesen vannak űroperák, amik nem szólnak másról, mint bibircsókos fejű emberekről, mint szörnyekről, szaguldozásról a csillagok között, és sugárfegyverekről. De emellett vannak egészen más írások is! Nem is szólva a kettő kombinációjáról. Vagyis nemcsak az idegenek inváziója az egyetlen témája a sci-finek!

Sajnos nem tudtam eddig, hogy te pedofil esetekre szakosodott pszichológus vagy. Ez esetben teljesen jogos, hogy másokról mit mondasz, és hogy csont nélkül mondasz le másokat. 
Ha esetleg most tévedtem volna, és mégsem vagy akkreditált szakember, akkor viszont csak a saját szavaidat idézhetem: Ezért mondja Lolamackó nagyon bölcsen, hogy nem szakember Gaiai sem, hogy ugráljon. Ugyanis laikusként beleártani magunkat több mint ostobaság. Életeket tehetünk tönkre. 
Vagyis Te belebeszélhetsz abba, amiben laikus vagy, de az másnak tilos. Hiphiphurrá kettős mérce!

1.) nem értetted meg, amit mondtam! A hallgatást NEM neked javasoltam, hanem a kedves kommentelőknek! 
2.) szerintem kevered a neveket. Én nem neveztelek egy emailben sem Tyutyunak. Hacsak elgépelés miatt nem került bele valami hasonló... de ilyen eset egyáltalán nem rémlik. 
3.) amint azt emailben már írtam: a probléma fontos, kellene tenni valamit, csak fogalmam sincs, hogy mit lehetne tenni, amivel VALÓBAN lehetne tenni valamit.

Az ötlet nem rossz, de jelenik meg annyi sci-fi vagy sf-f írás, ami miatt lenne értelme? Küldtem már be sci-fi írást. A feltöltéskor a megjegyzés mezőbe beírtam, hogy sci-fi írás, ami meg is jelent az írás felett a közzétételkor (az pedig nem az oldal hibája, hogy a megjegyzés ellenére megjelentek alatta a "nem szeretem a sci-fit" kommentek)

Tisztelt szerkesztők! 

Maga az s/m a fájdalomról szól. A lényege a fájdalom adása és befogadása, annak minden lelki és fizikai velejárójával együtt. Egyesek erősködtek az oldal fórumán és írások alatti kommentekben, hogy mennyire lényeges része az s/m-nek a beleegyezés, a közös akarat kinyilvánítása. Ezt nagyon erősen vitatom a mai napig, mégha nem is adtam neki hangot a vitában. Elnézést a kitérőért, de ez fontos volt a továbbiak miatt. 
A "spanking" (fenekelés) ugyanis ugyancsak része az s/m világnak, viszont KORLÁTOZOTTAN! Tulajdonképpen önmagát korlátozza be, már a neve alapján is, hiszen abban benne van az is, hogy itt CSAK a fenék van fájdalommal kezelve. Ez jelentheti az enyhe, tenyérrel végzett, nyomokat alig-alig előidéző, erotikus, vágykeltő- fokozó finom paskolástól kezdve, az eszközök széles tárházát felvonultató, akár napokig látható és érezhető nyomokat adó verésig gyakorlatilag mindent. Viszont! Ami egy lényeges különbség az egyesek meghatározása szerinti s/m-hez képest, hogy nem feltétele a közös megegyezés! Természetesen bele tartozik a spankingba az is, amikor előre megbeszélt eszközökkel, előre eltervezett módon és mértékben végzik a fenekelést, de bele tartozik az is, amikor nincs a szenvedő fél részéről semmilyen beleegyezés. 
Hogy néhány példával érzékeltessem:
Spanking az is, amikor valakit megbüntetnek egy deresre húzással vagy egyéb módon, büntetésként, a fenékre mért ütésekkel, mégpedig akár előre megbeszélt módon. Ebbe beletartozik az is, amikor "hivatalos", ítéletben kihirdetett büntetést hajtanak így végre valakin, de az is, ha csak a páros tagjai között van előre lefektetett megállapodás, hogy milyen tettek milyen büntetést kapnak. 
Spanking az is, ha a szexuális együttlétet készítik elő néhány fenékre mért ütéssel, ezzel előidézve a megfelelő izgalmi állapotot. 
Spanking az is, amikor valaki feldühíti a párját, és az a saját feszültségét ebben a formában vezeti le. 
De spanking lehet az is, amikor például egy tanár a diák fenekének elverésével büntet. 
Nem spanking, hanem s/m (még pontosabban BDSM) az olyan helyzet, amikor a fenék elverésén kívül egyéb fájdalomokozás is történik. Például pofozás, tűk használata, direkt erős fájdalmat okozó csípések vagy csavarások alkalmazása, fájdalom okozó kötözések használata, stb. 
A spanking kiegészítőjeként még elfogadható lehet a sarokba állítás, terdepeltetés, valamint az olyan kötözés, ahol a cél csak annyi, hogy a fogadó fél ne tudjon elszökni, vagy ne tudjon lényegesen kitérni az ütések elől. Ami ezen kívül esik, az már a BDSM (az oldal esetében az s/m) kategória. 

Remélem sikerült kielégítő magyarázatot adnom, de ha bármi kérdés merülne fel, állok szíves rendelkezésükre!

Részemről tökéletesen érthető volt, és főleg élvezetes! 🥲😋

Léteznek még csodák? Ezek után merjek reménykedni a lottó fődíjban is?

Tisztelt Törté-net! 
Már több vita is volt az s/m kategória kapcsán. Ezek kiküszöbölésére ajánlanám a "spanking" vagy magyarul "fenekelés" cimke bevezetését.

Kefejtettelek, bocsi. 

Csak azért se veszem úgy! 
Csak nincs miért dühöngenem. Bár ez viszonylag gyorsan készült el, de azt hiszem sikerült az apró részleteket is összefésülnöm, és szerintem is jól sikerült. Nem egy szösszenetnek indult, és nem is az lett a végére. 
(az egyetlen, amit sajnálok már, hogy a napokban megjelent néhány írás mellett feleslegesnek látom már az elejére beírt figyelmeztetést. Jelentek meg hasonló durvaságú írások, pont a héten, mint például az Embervadászat)

Csak azért se veszem úgy! 
Csak nincs miért dühöngenem. Bár ez viszonylag gyorsan készült el, de azt hiszem sikerült az apró részleteket is összefésülnöm, és szerintem is jól sikerült. Nem egy szösszenetnek indult, és nem is az lett a végére. 
(az egyetlen, amit sajnálok már, hogy a napokban megjelent néhány írás mellett feleslegesnek látom már az elejére beírt figyelmeztetést. Jelentek meg hasonló durvaságú írások, pont a héten, mint például az Embervadászat)

Amikor odáig jutottam, mertem remélni, hogy a feleségpótló veszekedés vicc nem fog elmaradni 😁

Így is hosszú volt amit írtam, ha ki akartam volna térni a részletekre, akkor talán még most is írnék. Aki pedig ennyi információ alapján megy neki a töltött csőnek... hát azt sajnálni tudom csak. Igazándiból arról van itt szó, hogy az emberek nagyobbik része, ha töltött pisztolyt nyom a homlokodnak, azt kibiztosítja, belenéz a szemedbe... és nem fog lőni. Az emberek 98%-a így működik. De! Az emberek 1%-a kibiztosítja, bele néz a szemedbe, és meghúzza a ravaszt. További 1% ha magánemberként kerül veled ilyen kapcsolatba, akkor fel sem veszi a pisztolyt, de ha háborúban történik ez, akkor ő is simán meghúzza a ravaszt. És nem tudom hány százalék, aki ki lett rá képezve, hogy kibiztosítja és lelő, de közben nem néz a szemedbe. 
Ezt mindet csak ahhoz az egy gondolathoz kellett volna beírnom? 😏

A Marshall jelentésre gondoltam. Amit azóta többször megismételtek ugyan azzal az eredménnyel. Marshall tábornok a II. világháború után, háborús veteránok között végezte a felmérést, és csak tűzharcokban résztvett katonákkal (tehát a háttérkatonák ki voltak zárva). Az eredmény az lett, hogy az embereknek csak 2%-a képes pszichés hatások nélkül átvészelni azt, amikor embert kell ölni.

Nagyon jól kitalált és megírt történet! Nekem csak az az egy bajom van a háttértörténettel, hogy túl sok lett ahhoz írva belőle, hogy túl kevés legyen. Belementél részletekbe, amiket aztán nem magyaráztál meg. Ha kihagyod az adott részletet, akkor nem lenne hiányérzet, de akkor sem ha belemerülsz az adott részletekbe. Így viszont pont két szék közé sikerült.
Konkrét esetek: leírtad a gettók kialakulását. De mi alapján lettek ezek a gettók kialakítva? Minden lakótelep gettó lett? Vagy csak néhány? Netán etnikai alapon történt az lezárás? Miért nem lehetett kijutni belőle olyannak, aki alapvetően nem tartozik oda?
Az embervadászat: az egy dolog, hogy természettől távoli, és kommunista időket idéző képed van a vadászatról. Amikor a pártfejeseknek csak az ivászat és a durrogtatás volt a lényeg, a vadakat meg mesterlövészek lőtték ki. Csakhogy vadászat rendesen nem erről szól! Nem az a lényeg, hogy legyen mit kilőni. De ez lett volna a kisebbik hiba. Viszont hogy emberre lőni? Azt tudod, hogy a többször bizonyított kísérlet szerint, az emberek 98%-a nem képes embert ölni? A harcoló alakulatok katonáit hosszabb idő alatt, különleges módszerekkel képezik ki az ölésre. Tulajdon képpen nem is az ölésre képezik ki őket, hanem arra, hogy mikor, hogyan használják a fegyvert, hogy mikor lőjenek... akár emberre is. Ha nem lett volna részletezve a vadászok társasága, akkor itt sem lett volna zavar! Ugyanis a testőr, mint vadász tökéletesen beleillik önmagában egy ilyen embervadász képbe. A politikai, társadalmi elit, a törvény felettiek tagja. Katonai múlt, tehát neki a lelőtt ember nem ember, hanem csak célpont. Stb stb. Viszont a társaival együtt értelmetlen maga a vadászat célja és kivitelezése.
A prédákról nem is beszélve! Nagyon alábecsülöd az ember önfenttartási ösztönét! Ha pár méter drót, rossz élelmezés és néhány hianycikk annyira képes lenne hazavágni az emberek önfenntartó ösztönét, hogy a biztos halált válasszák inkább, akkor soha senki nem élt volna túl egyetlen hadifogoly tábort se. Néhányan persze egy idő után eljuthatnak arra a szintre, "ahol megváltás a halál", valamint néhányan menekülési esélyt látnának benne, de nem tömegek, akik között válogatni lehet. 
És a testőr: hacsak egy merénylet történik a legfőbb vezető ellen, akkor is az irányítást a vezető környezete veszi át, tehát nem lesz a testőr üldözött. Ha egy forradalom történik, és valahogyan az egész vezető aparátust tüntetik el pár óra alatt, akkor a korábbi testőr lehet üldözött. Viszont akkor meg nem lehet akkora hülye, hogy a szórakozást helyezze a saját élete elé! Akkor azon lesz, hogy bekerüljön az új vezetés közelébe, és hogy hasznosnak tegye magát az új rendszer számára. Mert ugyebár minden rendszernek szüksége van testőrökre, katonákra, rendőrökre és verőemberekre. Márpedig azzal nem fog tudni bevágódni, hogy a korábbi rendszer egyik áldozatát megöli!
Ezek aprónak tűnő logikai hibák. Mind kikerülhető lett volna, többségük fel se merült volna, ha... Ha nem mész bele a problémákba, vagyis ha kb 1000 karakterrel rövidebb lett volna az írás. Vagy, 20.000 karakterrel hosszabb az írás, és ezeket a szempontokat pontosan leírod.
Ezert lett nálam csak 9 pont. Valójában 9,5 lett volna, ha lenne 0,5 pont.

Ja igen! Csak ez a hiány vitte el a maradék 1 pontot. Minden téren, de főleg a szexualitás oldalán.

Egészen a végéig zavaró volt a posztapokaliptikus környezet és a misztikum keverése a gyakorlatban. A végére ez kezdett feloldódni. Remélem, hogy a folytatásban mindez elég egyértelműen kifejtésre jut. Bár arra mindenképpen kíváncsi lennék, hogy a billog valójában mi? Melyik oldalhoz is kötődik igazán? Egy technikai eszköz? Vagy egy önszuggesztiós koncentrálódás? Sajnos túl kevés az információ róla.

Tegnap azt mondtam Lolamackónak, hogy megfogadom Kékég ajánlását, és inkább hagyom a fenébe a kommentelést, de ha jól sejtem, akkor szereplőként illendő lenne véleményt momdanom. Ezért ezt az egyet megírom. 
Kedves Éva! Ahogy kezdeni szokás, van egy jó meg egy rossz hírem. Melyikkel kezdjem? Választok én, és kezdem a jóval: megszületett számodra a rekord ha jól sejtem, mert lehet, hogy sokáig tartott, míg elfogadta a szerkesztőség ezt az írásodat, de ilyen gyorsan gondolom még nem jelent meg írásod. Ha jól veszem ki, két nap kellett, hogy elfogadják és hogy kikerüljön. Ez mindenképpen pozitívum remélem nálad is. Mert most jön a rossz hír:
Előzetesen azt jósoltam, hogy röhögni fogok ezen az íráson valószínűleg, de ez nem jött be. Most úgy kb keresztbe áll az agyam, és csak pislogok, hogy ez még mi a jó fene? Mondtam, hogy a "kell" miatt írt írástól nem várok valami sokat... de ettől azért többet vártam volna. Az egy dolog, hogy nem ismersz, és ezért rengeteg hülyeséget írtál rólam. Az egy dolog, hogy nem tudod, hogy nős vagyok. De azért az eddigi szereplőim és történeteim (különösen a megcsalással kapcsolatos írások) alapján leeshetett volna, hogy számomra egy hasonló helyzet semmiképp se jönne össze, mivel nálam a hűtlenség semilyen formája nem játszik. Mondjuk autóm sincs, de ez mindegy. 
Sokat mondogattad, hogy nem akarsz ismétlésekbe belemenni, és ezzel az indokkal zártál le sorozatot is. Éppen ezért mertem remélni valami újat. Kíváncsi voltam, hogy milyen helyszínt, alap szituációt fogsz kitalálni. De ez a csalódás keserű volt, nagyon keserű. Hogy az első sorozatodat kell újra olvasnom... ez hatalmas csalódás volt. 
Abban legalább nem kellett csalódnom, hogy a BDSM-ről csak hallomásból tudsz alapvető dolgokat, de az iszonyatos csalódás volt, hogy a Szürke ötven baromságát tudod csak ismételni, gondolok itt a szerződés beleerőltetésére. És mellette még: felszisszentem olvasás közben, hogy "NOOORMÁLIS?!" Vesét ütni direktbe?? Bazd meg! Az egy dolog, hogy láttál egy filmet, és ettől most a BDSM mindent tudó istennőjének képzeled magad, de gondolj bele, ha esetleg valakinek egy kínálkozó lehetőséghez most esetleg ötletet adtál, és az illető egy életre megnyomorítja a partnerét az első ütéssel, csak mert nálad olvasott valamit, ami jól hangzott, de egyébként egy totális baromság! Összegezve: egy nagyon silány, erőltetett fércmunka, a BDSM teljes ismerete nélkül. 
Azért, hogy ne menjek el még egy pozitívum emlegetése nélkül! Ez az írás bemutatta azt, hogy mennyire igazam volt abban, amin kibuktam, és ami miatt abba akartam hagyni az írást, és ami miatt gyakorlatilag ez az írás is megszületett. Amikor én írtam kritikus írást, az 3 pont környékén áll. Amikor te írtál hasonlót, az 9 ponton. De ugyan kérem, az baromság hogy pofa és név alapján mennek itt a pontozások!
Eredetileg azért kellett megírnod ezt a förmedvényt, hogy engem jobb belátásra bírj, és írjak tovább. Marhára nem sikerült elérned. Az első gondolatom az volt a végén, hogy "Basszus! És én marha ide írtam? Ilyen írások közé?" 

Utóirat Lolamackónak (hogy ne kelljen még egyszer idejönnöm): a munkám kicsinál fizikailag, a kollégáim idegileg, anyagilag igencsak pocsékul állok ha finoman akarok fogalmazni, pár hete temettem el az anyámat, stb stb... de az itteni "tüskéimet" itt is szereztem! Az itteni sértegetések nincsenek hatással szerencsére a mindennapi életemre, de nem is a magánéleti problémák okozták az itteni viselkedésemet, hanem az itteni viselkedése egyeseknek. Vagy inkább a többségnek.

Nagyon humoros! Tudod mit? Van egy jobb ötletem: megfogadom Kékég ajánlását, és leszarom az egészet. Gyalázzatok, trolkoddjatok nyugodtan, és persze mehet az 1 pont is jó szokás szerint, én már leszarom. 
Az egyetlen az egészben, hogy tegnap már közel álltam egy újabb írás befelyezéséhez és ma született egy újabb ötlet is... de egy betűt nem tudok írni, mert teljesen elment a kedvem az egésztől, annyira kiszívta az életkedvemet az itteni banda. Egyszerűbb lett volna azt írni, hogy ne jelenjen meg itt soha többé írásom, mint így kicsinálni az embert. 
Ja és gondolom ezt illik meg is köszönöm. Tehát hálásan köszönöm!

Bocs elsőre rosszul olvastam, és telefonon nehéz követni a szöveget, amire reagálok.

Tényleg az volt! Köszi! Így már előttem is van a kép a sétáló ujjakkal! ☺️
Bár... Nekem nem múlt idejűben rémlik, de persze nem lehetetlen, hogy eredetileg az volt, és nekem már jobban a szállóigeként használt változat ugrik be hamarabb. (legalábbis felénk szinte alapvető "bölcsesség" volt ha a helyzet úgy hozta)

Aki lemarad, kimarad 😂 (tudja valaki, hogy ez minek volt régen a reklámszlogenje? Mert nekem nem akar beugrani)

Nem trollkodtam szét, vagy inkább nem én trollkodtam szét. A cím alapján és beleolvasva is emlékeztem rá. Erről megjegyzést is tettem. Utána bizonyíték után keresve találtam rá, hogy valóban olvastam már korábban máshol, csak éppen az is az ő munkája volt. Ezért elnézést is kértem rögtön. Csak éppen egyesek azt nem (akarták?) meglátni és elolvasni. Az első komment volt, hogy nem új szerzemény, a második pedig hogy bár nem új, de Miriam a saját korábbi írását tette fel ezúttal ide, és ezért bocsi a korábbiért. Csak ezt nem akarták meglátni. Esetleg írjatok oda, hogy hány bocsánatkérést kell odaírnom, és megteszem. Bár ezek után nem tudom, hogy lenne-e bármi értelme. Ahogy az első bocsánatkérésről is "megfeledkezett" mindenki, ugyan úgy a többi is hasonlóra számíthat gondolom. 
Ha pedig esetleg azt nevezed trollkodásnak, hogy véleményt írtam az írásról... valami hasonlót vártam volna el az én írásaim alatt is, nem csak azt a töménytelen támadást és lehülyézést, amit kaptam az utóbbi időkben.

Természetesen így van hiszen ezt a nagy andreas mondja, tehát így van! Még véletlenül sincs szó se olyanról, hogy ez az első eset, hogy nem kötöttél bele az írásomban. Nagyot akartál mondani, de csak önmagadnak mondtál ellen. Te kötsz bele minden írásomban mint a beton, és én vagyok a rossz, ha ezt nem tűröm el szó nélkül. Vagy hogy is van ez? Tehát azokat hívták krakélernek, akik kardot rántottak a kötözködők ellen?

Mert a bocsánatkérés után újabb és ujabb bocsánatkérést követelni az marha tisztességes! Pontosan azzal kiegészítve, hogy nem tudtam bizonyítani. 
És most gondolom köszönetet kellene mondanom azért, hogy nyavajgásnak van nevezve az, hogy mindenki belém áll, és mindenki engem hülyéz, és ezt nem hagyom szó nélkül. Hát hálásan köszönöm Sztálin elvtárs!

Kedves Kékég! Csak az újabb 16 írásomból számítva: szerepel közöttük 1 s/m mentes, romantikus írás. Ez alapján én akkor romantikus íróvá váltam, és már nem vagyok s/m író? Ugyan ez a helyzet andreassal is. Van 1 kommentje, ami kilóg a sorból és ettől már akkor ő kell legyen nekem az etalon jóságosság? Majd ha látom, hogy tényleg segít, hogy tényleg van benne jószándék, akkor majd el tudom hinni róla, hogy ilyen. De eddig ezeknek nyomát se láttam nála, csak páran mondják róla. A saját tapasztalatom szöges ellentétben áll azzal amit állítotok róla. Ha majd én is tapasztalom, hogy jól láttátok, akkor majd elhiszem, hogy nem csak az előfizetők számát szaporítja, hanem van értelme is annak, amit mond. De ehhez az 1 alkalom nekem kicsit nagyon gyenge. 
Kexivel nem egymást hanem csak ő engem. De akkor alaposan. Amihez egyetlen adalék: én nagyon kevés emberre haragszom. És azok valóban olyant tettek vagy mondtak. Az én haragomat nehéz kivívni. De neki sikerült! Egyedüliként a kommentelők közül! 
Viszont a lényeget megmondtad: fogjam be a pofám, bárki úgy ócsároljon ahogy neki tetszik, a hülyegyerekek arra rejszolhassanak, hogy be tudtak szólni nekem anélkül, hogy bármitől is tartaniuk kellene... és akkor jó leszek? Hát köszönöm szépen! Ha neked ennyire tetszik, hogy lábtörlőnek használjanak, az szíved joga. De ne követed tőlem, hogy én is az legyek.

Csak magadnak köszönheted. Gondolom ismerős a kis pásztorfiú meséje, aki mindig farkast kiáltott. Most jött a farkas... és csodálod, hogy nem hiszek neked? Főleg, mert semmi indoka sincs annak, hogy ez miért lenne más, mint bármelyik korábbi írás.

Ezért kértem bocsánatot pár perc után! Mert csak ez a másik két megjelenés került elém cím alapján. Törölni pedig nem lehet sajnos a korábbi kommentet. 
Egyébként a rajzok tényleg jók hozzá. Bár az utolsó kép... Az egész történetnek ráerősít egy érdekes kettőségére: miközben magyar nevek és magyaros fordulatok vannak benne, közben mégis a brit világ hangulatát kelti az írás, és erre erősít rá a kép is. Ez nem zavaró, csak kissé furcsává teszi az egészet.

Bizonyítani nem tudom, hogy más tollából is találkoztam már korábban az írással, így elnézést kérek.

Hmmm... Ügyes ctrlc - ctrlv