Hírek
hetero
A szoba sötét volt, alig világított be az udvari lámpa. Óvatosan lépkedtem az ágy felé a nyíregyházi Tanítóképző Főiskola koleszában, ahol az országos bajnokság alatt szállásoltak el minket, atlétákat. Ahogy közelebb értem, meglepetten ült föl az ablakhoz közelebbi ágyban fekvő alak:
- Hát visszajöttél?
- Megmondtam, nem? - mosolyogtam, ha nem is láthatta - Csak átöltöztem.
- Akkor itt alszol?
- Persze, csak szoríts helyet!
Az este vidáman indult, mivel az edzők nem értek vissza, senki sem tartotta be a tízórai takarodót, a szobánkban egy emelettel feljebbről érkezett srácokkal hülyéskedtünk, aztán átjöttünk egy barátnőmmel a folyosó túlsó oldalára, a gyaloglókhoz, kártyázni. Ahogy a hangulat lassan leült, mindenki visszatért a saját ágyába, csak nekem és Petinek nem akaródzott. Még vagy egy fél órát...
hetero
Ott álltam Melisszával szemben, azzal a lánnyal szemben, akit utáltam, gyűlöltem, megvetettem. Az a lány, aki minden bánatom okozója és lehetőségem lenne kikezdeni vele.
De minek? Mi értelme lenne? Nem szeretem, sőt! Nem vonz, helyette egy kép izgat, ami Robiról bevillant. Amikor előttem áll a félhomályban, izgató, gyönyörű testének körvonala, amit imádok érinteni, csókolni. Aki a mindenem, akit őrülten szeretek, aki az életem értelme, akiért és akinek élek és éltem. És felkínálkozik nekem egy csaj, aki annak az embernek a barátnője, aki a mindenem. Fejemben vadul cikáztak a gondolatok, nem is igazán Melisszán járt az agyam, hanem Robin és a vele együtt töltött perceken.
gruppen
30 éves asszony vagyok, férjem 50 éves egy jó nevű fényképész műterme van. Párnappal ezelőtt egy gazdag ügyféltől rendelést kapott pornó képek készítésére. A férjem megismerkedett két fiúval a sport klubban, akiket ma estére meghívott vacsorára, hogy rábeszélje őket a fotózásra.
Női modelt nem találtunk, én már az elején vállaltam volna a női szerepet, de a férjem csak most egyezett bele, mert a képek sürgősek voltak.
A vacsora vidám hangulatban folyt le. A két fiú vállalta a beugrást.
Másnap délután megérkeztek majd a műterembe mentek vetkőzni én a hálószobában készültem fel. A két fiú a díványon ült, csodálkozva meredtek rám, amint fejedelmi alakommal az ajtóban megjelentem.
Ne felejtsétel el a történet író/fordító versenyünket! :)
hetero
Egy mosolygós kék szempár nézett le rám, mégis az első reakcióm a menekülés volt.
- Ne félj, nem bántalak - simogatta meg a fejem. - Ugye te vagy az a lelenc, aki megszégyenítette az állomás mester feleségét?
- Igen én vagyok, Andrásnak hívnak, de a barátaim szólíthatnak Bandinak.
- Én pedig Éva vagyok az erdész felesége, és engem a barátaim Vicának hívnak. Jól van Bandikám, úgy látom rád fér egy jó fürdés, és egy finom vacsora. Gyere velem, nálam senki nem fog keresni.
- És az erdész úr mit szól mind ehhez? - érdeklődtem óvatosan.
- A férjem két hétig nem lesz itthon, tartalékos katonatiszt, és most behívták. Azt mondta valami csúnya világ készül, valószínű háború lesz.
leszbi
Fordítás
Susan ideges volt, ahogy az anyjával várakozott az udvarház bejárati ajtaja előtt. Egyszerű és divatos ruhába volt öltözve, térdzoknival és egy pár kényelmes cipővel. Hosszú, hátközépig érő, szőke haját hátul lófarokba fogta. Megjelenésében meglehetősen kislányos volt. Sima, kissé gömbölyű arcát és csillogó szemeit látva az ember nem nézte volna tizenhat évesnek. Egy kis bőröndöt szorongatott a pipere felszerelésével és egy váltás ruhával. Az anyja sokkal elegánsabb ruhába volt öltözve. Egyszerű matt hatású fekete kosztümöt magas sarkúval. Az ő külseje is meghazudtolta a korát, bár neki ez sokkal előnyösebb volt, mint a lányának. Rövidre vágott szőke hajába alig vegyültek még ősz szálak, arcán pedig még smink nélkül is alig voltak láthatók ráncok. Egy fejjel magasabb volt Susannál, és valahányszor rá...
hetero
Annának hívnak. A következő történet belevaló barátnőmmel, Beával esett meg. Amikor elmesélte, én roppant izgatónak találtam, ráadásul a srácot is ismerem, ezért megkértem mindkettejüket, hogy külön-külön mondják el saját szemszögükből, ez következik most.
Bea:
Bea vagyok, harmadéves biológia szakos egyetemista Szegeden. Harmadik éve lakunk egy albérletben Annával, aki gyerekkorom óta a legjobb barátnőm. Mindent megbeszélünk, mindent tudunk egymásról, természetesen a szexről is. Mikor, kivel, hányszor, hogy a legjobb.
Szerencsére szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy minden rendben van az alakommal, a pasik szemszögéből is szemrevaló vagyok, gondolom, ugyanis rendszeresen szemrevételeznek. Kapok is ajánlatokat, de az ilyenre nem bukom, elhajtom őket. Nekem azok a pasik jönnek be, akik kihívást jelentenek, akikért harcolni kell....
bizarr
A nagy dugásokban az a jó, hogy nem csak akkor élvezi őket az ember, amikor a dolog megtörténik, hanem utána is. Felséges utóízük van! Az ember emlékszik rájuk, kóstolgatja őket. A lágyékában felidézi az érzéseket, a heves döfkölődést, üzekedést, ahogy a kemény farok sikatol a zaftos pinában, majd ahogy a sperma többméteres pályáját bejárva spriccel oda be, a sötét csáblyuk mélyébe...
A szagok kivált alkalmasak arra, hogy a megtörtént dolgokat előhívják, újból átéltessék velünk. Mint most, amikor szendergő nejem mellől éppen megmozdultam, hogy kikászálódjak az ágyunkból, vastag pöffökben tört fel alulról a baszásszag... Hú, ez ma nagy volt!
családi
Ez a történet már majdnem nyolc éve esett meg velem, és azóta sem mondtam el senkinek. Nem feltétlenül azért, mert szégyellem - bár az is igaz, hogy az ember nem éppen ilyesmire a legbüszkébb, hiszen mégiscsak családtagról van szó - de amúgy sem szokásom kitárgyalni másokkal a magánéletem ilyen-olyan részleteit, főleg ilyen mélységekben. Így ismeretlenül viszont más a helyzet, és nyugodt szívvel írom le.
Nyolc évvel ezelőtt húsz éves voltam, és mint az ilyen idős korú fiúknak általában, nekem is csak a lányok körül járt az eszem, de mondanom se kell, hogy egy sikeres hódításra legalább tíz pofára esés jutott. Akkor ezt persze nem ismertem volna be senki előtt, de ma már az ember fia csak nevet azokon az időkön, mikor azt hittük, milyen menők is vagyunk, közben pedig... de nem részletezem, úgyis átesett ezen mindenki.
