A+ A-

Fogadás és élvezet

- Áhh, nem. Biztosan emlékszem rá, hogy nem! - rázta Ágnes a fejét.
- De, hidd el, hogy így van! Tudod mit? Akkor fogadjunk! - vágtad rá te.
- Úgyis én nyernék... - mosolyodott el Ági, és lemondóan legyintett.
- Ha annyira biztos vagy benne, akkor mersz fogadni!
- Miért ilyen fontos neked, hogy veszíts? - legyintett lemondóan, és felállt a fotelból.
Ahogy felállt és a konyha felé indult, a tekinteted gyorsan végigfürkészte a nő fenekét. a szűk farmert, ahogy a nő fenekének alakját végigkövetve rátapad a bőrére, és izgatóan behatol abba a kívánatos vágatba.
Aztán magadhoz térsz a bambulásból, és te is felállsz: "történetesen van egy lexikonom, amiben bizonyára benne van válasz..."
- Akkor legalább megláthatod, hogy nekem van igazam - tért vissza Ágnes a konyhából, kezében egy pohár üdítővel.
Elgondolkodsz. "Hm, figyelj... Fogadunk, és ha én veszítek, akkor... akkor felajánlom szolgálataimat neked, és egy hétig megteszek neked bármit!"
- Hát, tudnék neked elfoglaltságot biztosítani... - mondta mosolyogva Ági, de láttad rajt, hogy valóban elgondolkodott az ajánlaton. "És ha én veszítek...? Nekem nincs egy hetem arra, hogy a különböző dolgaidat intézhessem... Bár úgyis te fogsz veszíteni."
- Nem kell egy hét! Elég lesz egy nap! - vágod rá már-már elfúló hangon, ugyanis néhány napja került eléd az Internet-en egy leírás a kérdéses személyről, így biztos vagy a dolgodban.
Valami teljes testet átjáró, már-már remegésbe torkolló izgalom vette úrrá magát rajtad, és úgy figyelted Ági reakcióját.
- Hát... legyen...
Ezekkel a szavakkal izgalmad is megváltozott. A remegés abbamaradt, a helyét pedig átvette egy, a gyomrodban egyre erősebben jelentkező nyomás. "Rendben van."
Nyugalmat magadra-, és komolyságot az arcodra erőltetve hajoltál közelebb a veled szemben ülő Ágihoz, és a kezedet nyújtottad.
Ő érdeklődve letette a poharát, megfogta a kezedet, és annyit mondott kissé félve: "veszítettél".
Lassan, az előző erőltetett arckifejezéssel és hanghordozással mégegyszer elismételted: "Ha én veszítek, egy héten keresztül azt csinálom, amit csak kérsz tőlem. Ha te veszítesz, egy napon keresztül te csinálod azt, amit én kérek."
- "Legyen." - Bólintott Ági.
- "Bármit..." - fűzted hozzá úgy, mintha csak egy jelentéktelen, nyelvi okokból kötelező hozzáfűznivaló lenne, annak ellenére, hogy belül közben mind erősebben tombolt az izgalmad.
- "Bármit" - ismételte el Ági, és megszorította a kezed.
Miután elengedtétek egymás kezét, felugrottál. Úgy szökkentél a polchoz, és leemelted a poros, dohos szagú lexikont. Ági fotelja mellé álltál, és a könyvet az asztalra raktad. Felcsaptad a megfelelő betűnél, hadarva olvasni kezdted a neveket, majd megtaláltad a kérdéses személyt. "Ez az!" - kiáltottál fel, és diadalmasan ráböktél a mutatóujjaddal.
"1886!" mondtad ki jelentőségteljesen, majd felegyenesedtél.
"Nem lehet..." - tört össze Ágnes magabiztossága egy pillanat alatt. Hosszú percekig nézte a bekezdést. Végig is olvasta, hátha a szöveg hátsó részeiben megcáfolják az évszámot. De nem.
"Te nyertél..." - foglalta össze halkan, majd becsukta a könyvet. Fél percnyi néma csend után újra magához tért, és kijelentette: "rendben, ami megtörtént, az megtörtént." Majd újabb rövid csend következett, utána pedig rádemelte a tekintetét: "Egy nap nem nagy idő... Mikor essünk túl rajta?"
"Hát, mikor érsz rá legelőbb?" - kérdezted újból az előző visszafogottságot magadra erőltetve, de a mosolyt nem tudtad letörölni az arcodról.
- Akár holnap is, kora délelőttől, ha gondolod. De remélem, nem lesz túl fárasztó, amiket el kell intéznem.
"Hm..." vontad meg a válladat, és elfordulva megpróbáltál közönyösnek tűnni.
- Bár megígértem, hogy bármit megteszek. Be fogom tartani a szavam, ne félj! - és ezzel felállt a fotelból. "Most mennem kell. De holnap a megbeszélt időben jövök."
Ágit illedelmesen kikísérted, majd miután becsuktad az ajtót, fellélegeztél: "Igen!!!"
Ági másnap fél 10-kor csengetett. Izgatottan ajtót nyitottál neki, majd beengedted. Otthonosan lehuppant a kanapén, majd megadóan így kezdte:
-Látod, itt vagyok. Mivel kezdjem? Takarítás, bevásárlás, hivatalos ügyek intézése, reggeli készítés, esetleg valami más?
Leültél a nő mellé, és bizalmasan felé fordultál: "Ugye úgy volt, hogy bármit..." - közben pedig feszült izgalom költözött az ágyékodba.
- Igen, bármit - ismételte meg Ágnes, kissé óvatosabban.
Majd' egy percig néztetek egymásra. Ági arcára csodálkozás, és kétségbeesés ült ki. Lassan elkezdte balra-jobbra ingatni a fejét, és halkan megkérdezte: "Mire gondoltál?"
- Nos, szeretném, ha teljesítenéd néhány kívánságomat. Hiszen megígérted: bármit megteszel nekem.
- Igen... - Ágnes maga elé nézett, majd újra rád.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.24 pont (41 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 zsuzsika 2015. 11. 13. péntek 10:29
Nem tetszett.
#8 papi 2013. 06. 8. szombat 08:25
Lehetne jobb is
#7 sikamika 2012. 05. 1. kedd 06:10
az eleje jo. jo a sztory de vége nekem nem tetszett :S
#6 v-ir-a 2012. 04. 30. hétfő 23:31
elég gyenge.....
#5 tenzin 2012. 04. 29. vasárnap 15:27
Talán jobb kategória lett volna az S/m
#4 pappamacii 2012. 04. 29. vasárnap 05:21
Először is fajitas-nak teljesen igaza van!

Azzal együtt a történet teljesen élvezhető... lenne, ha nem maradtak volna benne a helyesírási hibák. Azt nem gondoltam az elején, hogy "egyszerű" lábfétis lesz a vége... kicsit többre számítottam.
#3 Rinaldo 2012. 04. 27. péntek 07:56
Nem igazság,hogy elötte megnézte az internetet és csöbe huzta a nöt.A szolgáltatásba lehetet volna kérni az anális sexet is.
#2 fajitas 2012. 04. 27. péntek 00:20
Úriember biztosra nem fogad.
#1 Törté-Net 2012. 04. 27. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?