Hírek

MÁRC.
14.
2017

Vágyak találkozása

Feri haverom 25. születésnapját ünnepeltük a nevelőapja tó melletti fogadójában. Fiatal huszonévesek tipikus gyülekezete. Volt ott minden, ami egy jó bulihoz kell. Rengeteg pia, kaja, vízipipa, és még sok egyéb. Kissé nehezen indult be a parti, de a végén sikeresnek volt mondható az esemény. Én szokásomhoz híven leültem szépen egy asztalhoz, odaraktam magamhoz a literes Vodkát és valami üdítőt mellé. Sose voltam valami nagy parti-arc, vagy a parkett ördöge. Sokkal inkább az az egy helyben ülős, akihez bármikor oda lehet menni és beszélgetni. Természetesen, amikor egy kis Karaoke került szóba, akkor ellehetett engem mozdítani a helyemről.
A buli eleje óta felfigyeltem egy lányra, aki nekem eléggé bejövős volt. Magas, vékony leányzó, egészen formás mellekkel és fenékkel. A szülinapostól megtudtam, hogy Petrának hívják. Petra rövid szőke hajú volt, és szemüveges. Nem tagadom, pont az esetem.


Meleg nyaralás

Csak hárman voltunk az egész vagonban. Amikor bejöttek, megpróbáltam felállni, hogy kimenjek, de annyit forgolódtak a csomagjaikkal, hogy inkább visszaültem a helyemre. Mint utóbb kiderült ez volt életem legjobb/legrosszabb döntése. Két megtermett öreg pasi. Egyikük már teljesen kopasz volt, a másik talán parókát hordott. Halászgatyát és inget viseltek, az idősebbik kigombolva, így amikor leült velem szembe megcsodálhattam a felsőtestén ágaskodó hatalmas sárkányt.
- Szia – nyújtotta kezét – Márk vagyok, és ő a barátom Feri.
- Attila – mondtam, miközben kis praclim teljesen eltűnt az ő hatalmas mancsai szorításában.
- És? Hová – hová Attila? – kérdezte.
- A nagyihoz, Pusztaszállásra.
- Mi is oda megyünk a fürdőbe! – szólalt meg kicsit furcsa, vékony hangon a társa.


MÁRC.
13.
2017

Összepréselődve 1. rész

Anya, a közösség oszlopa ugratási háborúba keveredett a húgával. Felnőttként, a közösség megbecsült tagjaiként mindketten figyelemre méltó karriert tudhattak maguk mögött és megfelelően viselkedtek a nyilvánosság előtt. De az örök gyerek megmaradt bennük és kitört.
Az egész a nagyszüleim farmján kezdődött egy családi összejövetel alatt. A farm hatalmas volt és egészen távoli rokonok is eljöttek, hogy találkozhassanak egymással. Az első napon Claire néni maga mellé vett néhány ifjabb unokaöccsöt és - húgot. Elbújtak anya szobájának bútorai mögé és ahogy belépett a szobába, előugorva a frászt hozták rá. Ez még csak a bemelegítő gyerekség volt, de az a mozgó mű - óriáspók, amit este lefekvéshez készülve anya a paplana alatt talált, már hadüzenetnek számított. Mindig is félt a pókoktól és a visítást mindenki tisztán hallhatta a házban.


Cathy kalandjai 5. rész

Stan örült, hogy a klubtalálkozót ezen az estén rendezték. Ezzel jó ürügyet kapott arra, hogy lelépjen otthonról. És egy indokot arra, hogy csak késő este érjen haza. Hogy ez valóban így fog-e történni, azt még nem láthatta előre.
Amikor Joanna felhívta, nem csak azt mondta neki, hogy hamarosan hazaér. Nem, még másvalamit is közölt vele. Egy információt, ami alaposan megfeküdte a fiú gyomrát. Valamit, amit Cathy nevetése és pimasz ajánlat sem csillapíthatott.
Egy kellemetlen érzés kerítette hatalmába délelőtt, és elkísérte kora délutánig, amíg végül elszánta magát egy hívás megeresztésre. Az eredmény pozitív volt, így aztán további hívásokat intézett. Jöhetne már az este – gondolta. Már egy jobb érzéssel feküdt ki napozni, és élvezte a délután hátralévő részét.


MÁRC.
10.
2017

A házi medencés fiú

Még tíz éves voltam amikor a szüleim elváltak és én az anyuval maradtam. Soha nem kérdeztem meg, hogy miért váltak el és ő sem mondta el az elválásuk okát. Azóta anyu nem élt soha senkivel, igaz néha megjelent egy-egy férfival, a férfiak itt töltötték az éjszakát majd eltűntek. Igazat meg vallva nem sokat érdekeltek ezek a férfiak, annyit azért tudtam, hogy csak arra kellenek, hogy az anyámat megdugják és utána fel is út és le is út.
Tizennyolc éves lettem és ekkor csak úgy ráeszméltem, hogy az utóbbi pár évben nem láttam senkivel az anyám. Nem jöttek férfiak nem töltötték itt az éjszakát és semmi egyéb nem történt. Pedig anya teste továbbra is szép volt és jól is nézet ki, mivel amikor fehérneműbe sétafikált előttem igen csak megnéztem őt. Még azon is meglepődtem, hogy társkeresőn sem kereset magának senkit.


Lovaglás

Én nem szeretem a lovakat, mindig is nagy, büdös és kezelhetetlen állatoknak tartottam őket. A sors mégis úgy hozta, hogy kis családommal egy lovas élményparka mentünk. Ezt úgy képzeljétek el, hogy egy panzió és egy hatalmas terület, ahol rengeteg ló van. Én különszobát követeltem, amire végül ráment 3 havi diákmunka bérem, de megérte. Én egy teljesen külön házba kaptam helyet. Az mondták, hogy nem lesz a házban senki, mégis éjszaka úgy 11 körül, hangos kulcs csörgésre ébredtem, ahogy a szomszéd szobába beakarnak jutni. Majd reggel, kora reggel, fél 5 kor beindították jó hangosan a zenét. „Pihenni jöttem ti mocskok!” Gondoltam.
Ekkor nagy meglepődésemre halkan kopogtak. Vérvörös fejjel ugrottam ki az ágyból és szinte kiszakítottam az ajtót.


MÁRC.
9.
2017

Egy kis kaland az osztálytársammal

Éppen földrajz órán voltunk, már mindannyian untuk a tananyagot, ugyanis már a hetedik óránkon ültünk. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az előttem ülő lány, Márti, elkezdi kipakolni a tolltartóját és tisztogatni a tűfilceit és a ceruzáit. Az ujjai a tűfilceken fel-le mozogtak, kecsesen és finoman. Teljesen belemerültem abba, amit csinált. Olyannyira, hogy arra eszméltem, hogy a férfiasságom a nadrágomban elkezd mocorogni. Már alig bírtam magammal, amikor kicsöngettek. Gyorsan összepakoltam és kisiettem a teremből. A következő órán úgyszintén előttem ült. Tegyük hozzá, hogy azért Márti nem néz ki rosszul… Nagyon szép, sima bőre van, karcsú, sportos testalkata, hosszú barna haja és gyönyörű szép barna szemei. Elkezdődött az óra. Egész órán őt figyeltem; hogyan bontja ki majd fogja újra össze a haját, hogyan veszi fel a ceruzát ami leesett… Végre kicsöngettek és mehettünk haza.


A takarítónő 9. rész

Mikor magunkra maradtunk lefeküdtünk és felkészültem egy kellemes éjszakai lazításra. Mit ne mondjak, mindenre számítottam csak arra nem ami következett. Márta felkönyökölt, szemembe nézett és elkezdett beszélni. Bár ne tette volna ...
„Valamit eddig nem mondtam el Neked, de már nem tudom magamba tartani. Amikor az egyetemet abba kellett hagynom, mert terhes lettem és a gyerek mellett nem tudtam feljárni elhatároztam, hogy ha nem is leszek mezőgazdasági biológus, azért egy diplomát meg fogok szerezni.” Ráhajtotta a fejét a mellkasomra, karjával átölelt és folytatta „Nem akartam falusi állatorvosné lenni, ezért amint a fiunk iskolás korba serdült beiratkoztam levelező tagozaton és sikeresen elvégeztem az egyetemet. Tíz évvel ezelőtt diplomát szereztem az alkalmazott pszichológia tanszéken. Magánpraxisba kezdtem és specialaizáltam a nők sexuális életének elemzésére, nameg a problémás nők kezelésére.