Hírek

NOV.
14.
2019

Swingerklub élményeim 2. rész

"Aranyszőrű Leilácska", ahogy a párom nevezte őt,a klub mindkét nembeli látogatóinak a vágyálma vala. Egy plasztikai sebész éhen halna mellette - álomszép keblek, karcsú derék, formás, kerek popsik, hosszú combok, bársonyos bőr, derékig érő szőke hajzuhatag - tán az álla egy kicsit markánsabb volt az átlagnál, de ennyi "hiba" szinte kellett már... Nem volt még 25 éves, mikor először jött a klubba, a horvát nemzetiségű kommandós pasijával. Leila is félig horvát származású lévén, anyanyelvi szinten társalgott vele, de a srác elég jól beszélt angolul is, így viszonylag kevés kommunikációs problémája akadt.
A párom rögtön kiszúrta magának,amikor beléptünk a társalgóba, és a fülembe súgta:- Mindkettőt akarom!
Gyorsan lehuppantam az éppen szabadon lévő helyre Leila mellé, és pár perc után szóba elegyedtem vele - nem sokat kerteltem, rákérdeztem, hogy biszex-e?


NOV.
13.
2019

Anyám főnöke

Az első szexuális próbálkozásaimat vetem most papírra, szóval valószínűleg nem olyan lesz, mint amire számítanál, de ígérhetem nem marad el izgalmakban!
Egyik este leszaladtam Anyámért a kocsival, amikor végzett a munkahelyén. Minden alkalommal mesélt valami sztorit, ami aznap történt.
Általában nem éppen felemelőleg hatott végighallgatni őket, de ezúttal kipattantak a csipáim a mondókájától, amint azt kezdte ecsetelgetni, hogy szerinte a főnöke leszbikus.
- Többször feltűnt már, hogy a nőket is megnézi magának! Ma direkt figyeltem, amikor amolyan magamutogatóan öltözködő nő lépett be az ajtón, szinte mindegyiket tetőtől talpig végigmérte! - mondta nagy vidáman. Gyanítom egyébként, hogy Anyám irígy a szép nőkre!
- Lehet, hogy csak az öltözékén nézett valamit! Ti nők megnézitek az ilyesmiket egymáson, nem?


Néger lánnyal a buszon

Minden hétköznap, az esti 11-es busszal járok haza. Megszoktam, alig pár méterre lakom a megállótól. Ez, nagyban közre játszott abban, hogy elvállaltam a délutános műszakot a kenyérgyárban. Pék szakmunkásként dolgozom, a kereset nem rossz, szeretem a munkatársaimat. Könnyen telik a munkaidő.
Az utolsó előtti megállóban szoktam leszállni, az utazási idő félóra. Akkor Pénteken talán a viharos szél miatt, a szokottnál is kevesebben ültek a buszon, a második megállónál egy négerlány is felszállt. Megnéztem, mert az igazi Afroamerikai típus volt, majdnem ében bőr, gyapjas haj, tömpe, lapos orr, apró barna szemek.
A lány rám mosolygott, mivel mellettem esett az ajtóhoz legközelebbi szabad hely, leült oda. Színes gyapjúpulóvere, sárga kék, piros, színesben pompázott, egyszerűen olyan vidámság áradt belőle abban a nyirkos, komor éjszakában, hogy örültem, hogy a közelemben van. Rávillantottam egy mosolyt, azonnal vonzani kezdett.


NOV.
12.
2019

Unaloműzés

Nem vacakolok itt tovább, inkább hazamegyek. Minden zenét százszor hallottam már, mindig ugyanazok mennek és mindig ugyanazok az arcok vannak itt. Elbúcsúzom a barátaimtól és megyek a ruhatárba. Amíg sorban állok lassan ringatom magam a zenére, de igazán már táncolni sincs kedvem, sosem találok jó táncpartnert. Észreveszem, hogy a pultnál áll egy srác a haverjaival és engem néz. Na őt még sosem láttam itt. Fél perc múlva mellettem terem. Kíváncsian várom, mit fog mondani. Kicsit remélem, hogy nem valami béna szöveggel akar próbálkozni.
- Ki vennéd az én kabátomat is? - kérdi mosolyogva és nyújtja felém a jegyét, a szeme pajkosan csillog.
- Nem olyan hosszú a sor - mondom meglepődve.
- De mire kiállom, addigra eltűnsz.
Elmosolyodom, látja, hogy sikerült megtörni a jeget. Mi következünk.


Sörfesztivál

A szereplők személyiségi jogainak védelme érdekében, a neveket megváltoztattam, illetve a történetek egyes párbeszédeit magyarul írtam, de valószínűleg mindenkinek egyértelmű lesz, hogy a történet párbeszédének nagy részei angolul történtek.
Bizonyára mindannyian emlékszünk, azokra a 2013-as forró nyári napokra, estékre amikor rengeteg ember piknikezik a szabadban, és az egész város nyüzsög és bulizik.
Hasonlóképpen történt ez Debrecenben is, ahol éppen sörfesztivált rendeztek az egyik leglátogatottabb területen. Jó magam, és pár barátom, úgy döntöttünk, hogy mi is kikapcsolódunk egy picit és szétnézünk ezen a hetek óta beharangozott eseményen, tehát nem sokkal azután, hogy mindenki végzett a munkával, összekészülődtünk és nekivágtunk az éjszakának.


NOV.
11.
2019

Elítéled az anyát? 7. rész

Melegítettem kaját, amit anyámtól hoztam el. Megvacsoráztunk. Vacsora után, Andris tanult jövőhétre, én pedig a tévécsatornákat kapcsolgattam. Egyik adón megálltam. Éppen egy dokumentumfilmet vetítettek, amiben a családon belüli szexualitásról, erőszakról, viszonyokról volt szó. Egy kicsit néztem belőle, de a szokásos esetek voltak benne. Volt benne egy 19 éves lány, aki arról mesélt, hogy az apja 12 éves korában megerőszakolta többször is és azóta sem tudta feldolgozni a történteket. Egy másik lány arról beszélt, hogy a bátyja megverte, mert a barátnőjével nem tudott lefeküdni. Aztán szerepelt benne egy fiú, aki bevallotta a szüleinek, hogy homoszexuális és ezért kitagadták a családból. Ezek a riportok után, úgy gondoltam, hogy kikapcsolom a tévét. Elég volt ezekből. Olyan emberek beszéltek, akikre nem voltam kíváncsi. Tévézés helyett, inkább felhívtam Krisztit, facebook messengeren.


Az én utam 4. rész

Három csodálatos évet töltöttem együtt anyával, szerelemben, boldogságban. A sikeres érettségi után, úgy döntöttem, hogy a nyarat egy balatoni étteremben dolgozom le felszolgálóként. A vendéglátóipari szakközépiskola szakács, cukrász, és felszolgáló képesítést adott. Ez persze csak egy alap volt, hogy bármelyik szakmában helyt tudjak állni tudtam nagyon sokat kell még tanulnom. Talán annyi előnyöm volt a kortársaimmal szemben, hogy anyának hála nekem németből és angolból már középfokú nyelvvizsgám volt. Először óvatosan fogadtak a kollégáim aztán látták, hogy jól dolgozom, és befogadtak. Ami azzal járt, hogy egész jattot kaptam, és persze belevittek az éjszakai életben is. Szabály volt, hogy az éjszakai kiruccanások nem akadályozták a másnapi munkát, és késni sem lehetett, mert az sokba került. Úgy vettem észre, hogy a főnököm is elégedett volt velem, talán ezért ajánlott be egy osztrák barátjának.


NOV.
8.
2019

Csodás emlékek ifjúságom kezdetéről 2. rész

Ahogy beléptünk a hálószobába, Péter felkapcsolta az ágynál a kis éjjeli lámpát, ekkor éreztem, hogy Márta ismét elbizonytalanodik, és ki szeretne szabadulni a kezeim fogságából.
- Srácok, álljunk most le. Ami a fürdőszobában történt elfelejtjük, és én nem csinálok belőle ügyet. - mondta halkan, de szerintem ő sem gondolta komolyan, amit mondott.
Amikor a hálószobába a franciaágyhoz értünk Péter és én levettük rövidnadrágunkat én ismét Márta mögé léptem és farkamat a segge vágatának támasztottam, erre ő előre lépett, de ott Péter állt ágaskodó farkával, amit anyja hasának nyomott. Kezeimmel megfogtam a két mellét és finoman simogattam az ágaskodó bimbókat. Megcsókoltam a nyakat és a vállakat. Péter elölről közeledett az anyjához az egyik kezét anyja kissé szétnyíló lábai közé tette, és ujjai újra befúródtak a szeméremajkak közé.


A lelkész

Futótűzként terjedt a faluban, hogy új református lelkész érkezett. Hamar ezerféle pletyka kapott szárnyra az új papról, alaposan kivesézve minden részletet, családi állapotáról, külsejéről, múltjáról, s szerintem titkon minden nő érdeklődéssel sandított a parókia felé, talán megpillanthatja az új jövevényt, aki egy pillanatra izgalmat hozott az egyhangú falusi élet légkörébe.
Olyan 15 éves lehettem akkor, csordultig tele a kamasz lányok makacsságával, életfájdalmával, lázadásával, egyszóval nem igazán érdekelt mi történik körülöttem, főleg az nem, hogy új pap érkezett. Eltelt jó néhány hét, mikor először szembe találkoztam vele az utcán, nem volt túl magas, nem volt feltűnően jóképű, de volt benne valami sárm, ami talán a sötét szemeiből, talán a helyesen rászabott fekete öltönyből, vagy a vékony bajusz alól, laza természetességgel előbúvó kisfiús mosolyból sugárzott, mai napig nem tudom megmagyarázni, de tény, a hatást,