Hírek
hetero, iroda, bilincs
Natalie tervei között egyáltalán nem szerepelt, hogy - egy ilyen strapás nap után a kórházban - vacsorázni menjen a belvárosba. Ám most, hogy ott ült az asztalnál Ryannel szemben, és élvezettel ette azt a nagyszerű fogást a város egyik legjobb éttermében, ajka önkéntelenül is mosolyra húzódott.
– Igazán örülök, hogy rábeszéltél, menjünk el ma valahová - mondta Ryannek. - Bár annak is örültem volna, ha otthon maradunk, és összebújok veled, de ez most nagyon klassz.
Ryan sötét szeme felcsillant a gyertyafényben.
– Várd csak ki a végét.
– Miért, mi lesz a vége?
– Csak várd ki és meglátod. - Ryan átnyúlt az asztalon és megsimogatta Natalie csuklójának belső felét. - Mit vettél fel a szoknyád alá?
– Majd később megtudod - felelte Natalie, és gerincén enyhe borzongás futott végig. Ugyanis semmit sem vett fel rövid, fekete szoknyája alá, ám viszonzásul ő is heccelni akarta Ryant, ahogy a férfi őt.
hetero
...esős szeptember este van, egyedül ülök a gép előtt, és olvasgatom az aznapi e-maileket, amiket írtunk.
..."ma éppen Pesten vagyok megbeszélésen, de mivel holnap konferencia lesz, itt is maradok... stb, stb..."
Rád gondolok, gyomromban gombóc, gondolok egyet és cselekszem...
Egy óra múlva a hotelszobád ajtajában állok, halkan kopogtatok, titkon remélem, hogy csak egyedül vagy, és még nem alszol...
Az ajtó kinyílik, és Te ott állsz velem szemben egy hófehér fürdőköpenyben, ami hanyagul van megkötve a derekadon.
Meglepetésedben szólni sem tudsz, csak nézel engem, mint egy látomást, kell egy pár pillanat amíg észhez térsz...
- Jöttem kávézni Édes... - mosolygok Rá. - Beengedsz, vagy itt kávézunk az ajtóban? - kacér mosollyal emelem eléd a termoszpoharat.
s/m, szűz
Ez hát az utolsó éjszaka.
Milyen békésnek tűnik így az ágyon, mély álomba, merülve.
Éreztem némi kísértést, hogy egy kicsit tovább tartsam meg őt, de muszáj elszöknöm és lazítanom egy kicsit.
Persze gondot okoz, hogyan szabaduljak meg tőle, de a többieket is elrendeztem.
Tényleg mindössze három hét telt volna el azóta, hogy először láttam meg őt az utcán?
Felemeltem a függöny szélét és úgy néztem őt. Minden házba becsöngetett az utcában. Egyik kezében csiptető tábla volt, a másikban aktatáska. Kabátja hajtókájára nagy, vörös rózsadíszt tűzött. Fiatalnak látszott, bár ahhoz még mindig túl messze volt tőlem, hogy jobban megnézhessem az arcát.
De a fiatalok mindig szórakoztatóbbak.
Elengedtem a függönyt, kimentem a nappaliba, és töltöttem magamnak egy whiskyt szódával.
hetero
2 hétig volt távol tőlem. Hosszú idő. Szombaton érkezik haza, várom őt sok szeretettel.
Kiéhezett lesz. 2 hétig önmegtartóztatás, neki is, nekem is. Vajon most mit talál ki? SMS-ben kaptam meg az instrukciókat.
- Szolgálólány, pálca. Selyemsálból kettő. Este 8-kor érkezem. Vacsorát kérek.
Így is történt az előkészület. Elmentem a szexshopba. Vásároltam egy szép szolgálólány jelmezt. Fekete harisnya, miniszoknya, kis blézer, hajpánt. Vettem 2 darab selyemsálat, még egy pálcát is. Ez az én ajándékom volt. Megfőztem délután, majd elmentem letusolni 7-körül. Rendbe szedtem a testem, leborotváltam a puncim, kis csíkot hagytam meg neki, amit nagyon szeret. Majd felöltöztem. Megterítettem, a konyhában előkészítettem mindent. A hálót rendbe vágtam. ÉS vártam.
hetero, tini, diák
Egy iskolai táborban voltunk, én már végzős gimnazistaként, Anita két évvel fiatalabb volt nálam, de már akkor is hihetetlenül izgató, érzéki kisugárzása volt.
Korábban is próbáltam már közeledni hozzá, de egy kihagyott randevúval nagyon mélyen a lelkébe gázoltam, így érthetően volt némi feszültség közöttünk. Egyik nap kirándulni vittek minket, én meg valahogy a közelébe keveredtem, mögötte lépkedtem és ahogy elnéztem az alakját, ahogyan a fenekére simult a rövidnadrágja, ahogyan a lábaival lépdelt előttem, hát elég gyorsan meggyőződhettem róla, hogy nincs gond a férfiasságommal, nem kell aggódnom az impotencia réme miatt.
Izzadni kezdtem, de nem a nyári hőségtől, sokkal inkább a látványtól és az ennek hatására felszabaduló gondolatoktól. Egy hirtelen ötlettől vezérelve véletlenszerűen hozzáértettem az egyik kezemet a fenekéhez, de nem volt semmi reakció.
hetero
Péntek
Lorena és barátnői a délutáni napsütésben tomboltak a Sziget Fesztiválon. Hideg fröccsökkel a kezükben, egymás után végignyomtak két magyar metálkoncertet. A második végeztével meglátogatták egy szintén hazai, alternatív-pszichedelikus zenét játszó együttes fellépését. Mikor annak is vége lett, akkor harapnivaló után néztek, majd leültek enni, beszélgetni, cigizni, vagyis lazulni a fél tízkor kezdődő, nagyszínpados buliig.
Az aznapi főszenzációnak szánt elektronikus show-n, Lorena megint fröccsöt iszogatott, de egy műanyagpohárnyi hideg sör elfogyasztásától sem riadt vissza. Az őrületes hangulatú előadás közepette mellékerült egy magas, fekete hajú- és szemű külföldi srác. Néhány egymásra mosolygást követően megkérdezte angolul a mellette álló fiút, hogy felvenné-e a nyakába, amelyre az természetesen igent mondott, így a lány a barátnőihez meg jó pár másik fiatal csajhoz hasonlóan,
homo
Edgár a júliusi forró hajnalban, gyöngyöző felsőtesttel ébredt fel szerelemtől fűtött vágyálmából. Felült átmelegedett puha ágyban, s érdeklődve tanulmányozta az idő múlását.
- Csak harminc perc telt el. – suttogta.
Hónapok óta ugyanaz az álomkép kísértette. A fürdőszobába tátongott hűteni magát kevés vízzel.
- Nem akarok róla álmodni. – jelentette ki a fiú.
Rámarkolt a fém csaptelepre, majd határozott mozdulattal hús vízzel öblítette le borostás arcát. Meztelen mellkasára patakzott a kristálytiszta folyadék. Lehunyta szeme világát és lassú mozdulatokkal szétoszlatta széles mellizmain a lecsorduló cseppeket.
Leoltotta a halovány fényeket, visszatért sivatagi hőséget megszégyenítő alvóbirodalmába. Párnák közé dobta nedves testét, s várt az ébresztő óra harsány, első ritmusaira. Szempillantás alatt ismerős jelenetek játszódtak le, nyugvó elméjében:
családi, anál, leskelődés, anya, fia
Egy ideje olvasója vagyok a Törté-net.hu oldalnak, egy másik profilommal, amin azonban lehet, hogy beazonosítható lennék. Sokáig vívódtam, kiírjam-e magamból az én történetem, ugyanis nem mindennapinak hittem, sőt, picit még szégyelltem is. Aztán az itt olvasottak meggyőztek, hogy ami velem történt igenis mindennapos, sőt, már-már elfogadott. Elfogadott, Oedipus király óta...
Lehet, hosszú lesz az írásom, de én valamennyi részletét fontosnak vélem.
Orvos vagyok, sebész, és 43 éves. A férjem velem egykorú, szintén orvos, ám ő egy angliai kórházban dolgozik, szinte életvitelszerűen ott lakik. Nem sűrűn jár haza, inkább én, mi megyünk ki hozzá a gyerekekkel. Két gyermekünk van, egy 17 éves fiú, és egy 20 éves leány. Utóbbi egyetemista, Szegeden lakik egy albérletben, szinte teljesen elköltözött itthonról.
hetero
VIII.
Holnap haza megyek.
Nem sokkal ebéd előtt ébredtem fel. Még félálomba benyúltam a pizsama nadrágba és megijedve kaptam el a kezem még nem szoktam meg az új méretemet. Gondolom nem csak nekem fog tetszeni ez a nagyság, és ha már szabad volt a kezem ki is használtam és bőségesen meglocsoltam a korházi lepedőt a magommal. Nem sokkal ezután nyílt a szoba ajtaja és a nővérke hozta az ebédet: - Azt hallottam ez az utolsó ebédje nálunk, állítólag csodával határos módon meggyógyult. - A csalódás a hangjában nagyon is érezhető volt. A gondolataira összpontosítottam a figyelmem és minden világos volt.
- Ez bizony így van, - és egy nagy lendülettel felugrottam az ágyból.
- Francba holnap lelép és én ki sem tudtam próbálni a farkát, ez nem igazságos…
