Szabados család 1. rész - Kezdetek

Nos, hogy érdemben is hozzászóljak.
Első történetnek egész jó. Nem tudom mennyi idős vagy, a témát igazi kamaszos hévvel közelítetted meg. Meglehetősen obszcén és állatias a szereplők karaktere. Gondolom a történetnek van kész folytatása is, amit közlés előtt már nem akarsz/ nem tudsz átdolgozni. Véleményem szerin lágyítani kellene valamelyest a szereplők karakterisztikáján és lehetne több érzelmet, párbeszédet vinni a cselekménybe. Kevésbé kidomborítani az ösztönszerűséget. Iskolapéldának tudom ajánlani a Páternoszter című írást. Nem azt mondom, hogy másold le, csak tekintsd át, miként lehet a mélyebb érzelmeket belevinni a történetbe ùgy, hogy olvasás közben a közönség bele tudja élni magát az adott helyzetbe, szituációba. Ígéretes tehetség vagy. Csak ne állj meg ezen a szinten. Fejlődj tovább, és röpködni fognak a 10 pontok. 🙂

Így van, sőt gettóba kellene zárni az összes szobrászt és festőt is aki meztelenül merte ábrázolni gyermekformában az angyalokat :-P. Tovább megyek, ugyan úgy be kellene zárni azokat is akik megrendelték a szobrokat, festményeket. Sőt, azokat is akik manapság ezeket túristaként megnézik. Végül azokat is akik meg merték örökíteni Oedipus esetét.

Miért zavar, hogy másokat zavar? 🙂 Nem kell belémkötni, nem kötelező!

ha valaki nem szereti ezt a kategóriát minek olvassa nem kötelező

Ennyi erővel valami értelmesebbet is kitalálhattál volna, pl szex nyelvtan korrepetálásod közben ... szex a pszichiátereddel ... szex a munkatáborban ahol ítéletedet töltöd. 🙂 Komolyan mondom ám, mert meggyőződésem, hogy számodra az ilyesmi történetek sokkal testhezállóbbak lennének, főleg akkor, ha ezirányú valós élményeidet írnád meg!