A+ A-

Álom, vagy valóság?

Nem régen történt az eset, de megdöbbentő hatása máig kísér. S megosztom e szívélyes közönséggel e történetet.
Késő délután lehetett, füllesztő meleg, amikor még élni sincs kedve az embernek. Iszonyú fáradtam bandukoltam hazafelé magányosan, terhek alatt roskadozva. Egyetlen egy dolog járt a fejemben, lemegyek a boltba egy pár üveg sörért, és lefekvés előtt megiszom, aztán bealszok. Nem jött össze. Találkoztam egy rendkívüli lánnyal kit már ismertem régebbről, de beszélgetésbe nem igazán elegyedtem vele. Túlságosan jó lett volna nekem. Csodás alak, formás idomok, minden mi szem szájnak ingere. Végül is mi rossz sülhet ki belőle, ha, beszélgetünk- gondoltam naivan -.
A beszélgetés nagyon érdekesnek ígérkezett, s ezért bálunk folytattuk, a családi ház szerencsére üresen állt, még legalább 2 napig. Leültünk a teraszra s felbontottam a sört, csodák csodájára ő is kért, gondolom megszomjazott a szaharai hőségben. Egyre szabadabban társalogtunk, mígnem elérkeztünk egy fájdalmas témához, a szerelemhez. Valószínű, hogy látszott rajtam, hogy nem vagyok oda ezért, lassan puhatolózva kérdezgetett az okok után. A kánikula megtette hatását, fejembe szállt a sör, pedig nem is ittam 4 üvegnél többet, de nagyon fáradt voltam. S elmeséltem neki azt, mi nagyon bántott. Közben feszélyezve éreztem magam, hiszen egy jóformán vadidegen csajszinak öntöttem ki magánéletem legféltettebb titkait, viszont abban a helyzetben ez zavart a legkevésbé.
Kezdett beesteledni, s gyertyát gyújtottam, mert látni szerettem volna igéző tekintetének minden rezdülését, minden hátsó szándék nélkül. Látván az én őszinteségemet, ő is elmesélt egy elég furcsa történetet. S mivel belekezdett én végig is hallgattam. A sör úgyis elfogyott, ezért kihoztam egy üveg bort, legalább hűvös volt. Mint az a későbbiekben kiderült nem régen szakított a barátjával, és elég viharosan zárták le a majdnem másfél éves kapcsolatukat. Szinte sírt, tehát nem lehetett egyszerű ezt így elmesélni neki sem. Megpróbáltam megvigasztalni, s lágyan átöleltem. Nagyon jól esett neki s ezt szóvá is tette. Tény, hogy ellenkezős esetben én sem rohantam volna sehova. Még mindig nagyon meleg volt odakint, ezért inkább bementünk a házba, folytattuk a beszélgetést, de már egymás karjaiban. Lágy zene kíséretében. Nagyon jól éreztem magam vele. Lehet, hogy csak kellett valaki, aki megölel, de most nem ez számított.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.33 pont (6 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 A57L 2014. 06. 1. vasárnap 07:21
Nem lett jó.
#2 listike 2014. 03. 6. csütörtök 19:29
Nagyon rövid.
#1 Törté-Net 2006. 09. 6. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?