Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon cookie-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. (További információk)
Utóbbi csak akkor valósulhat meg, ha hagyod. 😛 Persze a vitrin üvegét golyóállóra készíttesd, hogy a NAGY gondolataid ne verjék szét. 😀 Nekem sincs diplomám számítástechnika egyik ágából sem. Az Ai sem a kedvencem. MÉG. Nem akart írni helyettem erotikus mesét 😥😂 Pedig kértem, de az irányelvei ezt nem teszik lehetővé. 😉 Viszont sok mindenre lehetne jó, meg annál is többre. Csak némi programírás, meg sok tárhely kérdése. Szerintem pár év múlva lesz belőlük több ezer és majd ők vívják a 3. világháborút. Egy apró progi írásához nem kell informatikus mérnöknek lenned. Csak kb annyira mint Wendynek az élvezethez – elkötelezetten szeretni és némi időt, energiát befektetni. Ma ezt nevezik szellemi tőkének. De ez nem újkeletű dolog. Felfedezték már a Káma Szútra szerzői és Kleopatra is. És még sokan mások mindenféle szexuális töltet nélkül, de ezt neked nem kell magyaráznom. A lényeg az, hogy tedd, amihez kedved van és élj úgy, hogy ha elmész másoknak hiányozz. Akkor sokkal tovább élsz majd mint ahány évig nyugdíjat kaphatsz – ha lesz még jövőre egyáltalán nyögdíj. 😀 Tévedés, hogy az évek számától függ a korunk: addig élünk, ameddig valaki emlékszik ránk. Persze ha nem szeretettel emlékeznek ránk, akkor az nem élet. Nem is tudom... Az lenne a pokol?
Semmilyen közöm nincs az AI-hoz, soha sem próbálkoztam vele. Idegen tőlem a gondolat, hogy bármire is használjam. És persze a koromnál fogva az informatikai ismereteim is hiányosak. De talán egyszer..., bár nem akarom, hogy egy művi világ bármilyen szinten rámtelepedjen. Én még analóg módon vagyok huzalozva. Lassan kiállítási tárgy leszek egy vitrinben. 🙂
Köszönöm a meg nem érdemelt dicsérő szavaid. Nagyon jól esik a lelkemnek, pedig már kezdtem volna hisztizni. 😉 Még jó, hogy másban kell most a lelket tartanom, így nem jutott időm arra, csak egy icipici. 😀
Az irigységről: azt kell megérteni, hogy a hedonistáknak más az értékrendjük. Nekik a pénz is más értékmérő, mint aki nem az ő szemléletmódjukat képviseli, meg a szex, a bor és minden más. Ettől még egyik sem lesz agyalágyult és ahol lehet ők is spórolnak, mert tudják, hogy a pénz segíti hozzá őket a céljaik eléréséhez. Az eredeti írója azért nem hangsúlyozta ki külön az okokat, mert ha az adót nem is számítjuk, ezzel indokolta a bizalmuk elnyerését , vagyis azt ismerte el, hogy osztják az ő szemléletmódját Wendyék. Ugyanis nem egyedül Wendyre bízta, lévén a „testvére" is vele lakott.
Ha kell sztori ötlet éppen lenne egy. Valamikor cVirag és Dorian párbeszédében zajlott le valamelyik fórumon egy olyan kérés, ami tartalmaz egy bizonyos sztorit. Annak az a lényege, hogy 18 éves lányok otthon vibrátoron fasszopó versenyt rendeznek, ám a házigazda csajszi bátyjának hazaérkezését követően ráveszik őt egy bizonyos szépségverseny megrendezésére. Ez a verseny kissé elfajul és orgia kerekedik belőle, na meg más bonyodalmak is akadnak, így tartalmaz szüzességelvételre kérést, meg testvéri szeretkezést, stb. Több részes az is, ha jól emlékszem, de elég romantikus szerintem. Vagyis az lenne, ha nem tömték volna tele szexjelenetekkel. Azt hiszem az is úgy íródott mint ez. Írtak egy novellát és később színesítették akciójelenetekkel. Annak is lenne itt helye és kedvelőtábora szerintem, bár a testvéries résznek lennének ellenzői is biztosan, pedig nagyon érzéki módon írja le az, aki írta az eredetit. Ha gondolod majd megkeresem a linket, másik lehetőségként cVirag és/vagy Dorian hozzászólásaiban lapozgatva bárki megtalálhatja.
Megkérdeztél már egy AI-t az erotikáról? 😂😂 Javaslom próbáld ki.
Még a hazai dótörvényeket sem ismerem, mert vagy 20 éven keresztül a munkáltatóm rendezte, nyugdíj óta meg már nem téma. Biztosan az lehet a háttérben, amit leírtál. Az eredeti műben sem részletezi. Megpróbáltam magamban elképzelni egy 300 millás festmény gyűjteményt és hát nem egyszerű. Gondolom a szimpla proli irigység miatt.
"Vagy akár nekem., mint tanítványnak". Dehogy vagy te tanítvány! Te egy író vagy önálló jogon, én meg nem. Nem becsülöm le a fordítói tevékenységemet mert sok örömet okoz, de a helyén kezelem. Talán lehetek egy színvonalas fordító, de író biztosan nem. Ha egy összeollózott sztorit hoznék össze, el tudnám rejteni, hogy rájöjjenek, de én tudnám, hogy az csalás. Csapjam be azokat akik segítették a munkámat a véleményükkel? Semmivel nem lenne több. mintha ráereszteném a mesterséges intelligenciát pár száz itteni történetre és azután gatyába ráznám kicsit. Ugyanaz lenne, mint amikor a translate fordításán molyolok. Arról nem is beszélve, hogy ti lányok mennyi emeltetek az utóbbi időben az oldal színvonalán. Te, te és Arya, Éva és Lola külön és együtt, Kexi és Kékég szintén. Jó látni. Jól van ez így ahogy most van. Az írók jó kis történeteket töltenek fel - mint te is a mai napon - a fordítók pedig keresgélnek és szerencsés esetben élvezhető írásokat prezentálnak az oldalon.
Nem távolodott ő el, csak jobban ismeri az amerikai adótörvényeket, mint te. Nem hinném, hogy taglalta, mert azt nem magyar piacra szánta, de tudni kell ehhez, hogy ott létezik valami olyasmi, amit passzív bevételnek tudnék csak nevezni. Ez azt jelenti, hogy ha egy teljes évig bizonyíthatóan birtokolsz egy 300 milliót érő vagyontárgyat, amivel pénzt kereshetnél, akkor az után nagyjából 50 millió évi adót fizethetnél. Ha elhelyezi egy megbízható valakinél, akkor nem bizonyítható, hogy egész évben a birtokában volt, ergó megmarad neki 50 milla, ami sokaknak forintban számolva sem kevés, nemhogy dollárban. Nyilván nem bízza rá az ember bárkire a kiskedvencét sem, meg az autóját, barátnőjét, de ha már keféltek egyet és megismerte őt valamennyire, talán megteheti. Vagy csak nincs is más választása, vagyis nem kereshetne mást. Na meg a szállodakomplexumból elvitetni egy ilyen kollekciót titokban elég körülményes lenne, főleg, hogy Tony barátja a tulaja annak a szállónak és elég sűrű „vendég" ő ott. Akad benn később még pár hasonló hihetetlen fordulat, aminek valószínűleg (vagy inkább biztosan) pénzügyi vonzata is van, bár a nemzetközi gazdasági jogban nem vagyok annyira otthon, ám ezt véletlenül tudom.
Visszatérve a saját sztori és a fordítás különbségére. Biztosan olvasol mást is és abból megmarad pár kifejezés, kedvenc mondat, maga a könyv tartalma, vagy csak egy fejezet mondanivalója. Nem műszaki témájú olvasnivalót értek ez alatt. Na, ha nekiállsz bármilyen saját sztorinak akkor ilyesmiből szemezgethetsz, ha megakadsz, csakúgy mint a fordítás során gondolkodnod kell pár frázison, vagy egy mondat értelmén. Nem beszélve arról, hogy ha magadban megvan az egész történet lényege, akkor már csak leírni kell nagyjából úgy, ahogyan elmesélnéd mondjuk egy barátodnak, gyermekednek, unokádnak, vagy akár nekem., mint tanítványnak. Feltételezem, hogy a csemetéidnek sem kizárólag műszaki dolgokról magyarázol. Ha velük meg tudod értetni mondjuk miért nem szabad, vagy csak nem illik megtenni valamit, akkor már tudsz „mesélni" és ezáltal fogalmazni és írni. Ez utóbbi könnyebb is, mert van javításra lehetőségem, amennyiben észreveszem, hogy hibát vétettem, de ha a kislányomnak egyszer tévesen fogalmazok egy adott dologban nem is biztos, hogy észreveszem a kimondott hibámat mindaddig, míg az orrom alá nem dörgöli, hogy: „...anyu! Ezt te mondtad nekem!" Egy műszaki rajzon is lehet módosítani, javítani, ha mondjuk elírom az 50 mm-t 50 km-re. Ez biztosan nem lényegtelen körülmény bármilyen műszaki alkotás esetén sem. Pedig csak egyetlen betűt tévedtem. De ha a kislányomnak azt magyarázom, hogy a férfi fallosz méretének átlaga 20 km , vajon nem fog hülyének nézni? 🙄 Ok, ott ő biztosan azonnali kiigazítást fog kérni, mert ez két szélsőséges példa, de nem mindig vesszük észre élőszóban, hogy javítani kéne. Egy írást átolvasva viszont ez az egy betű biztosan feltűnne. Ha nem nekem akkor a próbaolvasómnak. 😉
Meg tudod fogalmazni mi lenne az? Nem véletlenül neveztem mesének az első rész bevezetőjében. Innen a történet kezd kicsit eltávolodni a realitástól. Tony egy dugás után 300 milliónyi eredeti festménnyel árasztja el a lakást. Aha, persze... És lesz még pár ilyen húzás.
Annyi gagyi és semmitérő írás jelent már meg ezen az oldalon, hogy egyel több vagy kevesebb már igazán nem számítana. És az lehetne a legrosszabb eset, hogy egy újabb pocsék betűhalmazt hoznál létre. Viszont annak szerintem nagyobb az esélye, hogy valóban a sok fordítás után magad is egy legális olvasható írást tudnál feltenni. Próba cseresznye alapon. De természetesen a döntés a tiéd.
Megértelek, és elfogadom. Igazából te tudod felmérni mire vagy képes. A sok sztori alapján, azért már kellene lenni annyi tapasztalatodnak, hogy megpróbálj kísérletképpen egyet megírni. Gondold végig, ha megvan az alapszituáció, te abban a helyzetben mit tennél. A szexet is gyakoroltad, tehát nem újdonság írni róla. Próba szerencse.
De igen, fordítani egyszerűbb... legalább is nekem. Megpróbálom röviden kifejteni, miért. Az eredeti mű eleve ad egy sorvezetőt. Adott már a történet cselekménye, szereplői, azok jelleme (már ha valóban történetről van szó). Érezhető a szerző stílusa... mostanában szeretem, ha humor is felcsillan a történetben. Ha például kiderülne, hogy inceszt sztorit jobban írok mint mást akkor arra állnék rá- és egysíkúvá válnék-, pedig mostanában ritkítottam az ilyen típusú fordításokat. A fordításoknál lubickolhatok a témakörökben. Mostanában a humort is tartalmazó történeteket vadászom. Az is egy nagy kihívás lenne. Szárazon, tömören írok ha magamtól csinálom - a műszaki múltamat nem tudom levetkőzni. Szeretem a keresgélést, a"megtaláltam!" érzését, és a kíváncsi várakozást: vajon milyen lesz a fogadtatása, hányan olvassák el? Ceterum censeo: a suszter maradjon a kaptafánál.
Próbáltam, de nagyon siralmas eredménnyel. A szorgalom és a tehetségtelenség mintapéldái lettek. Minden művem olyan lett mint Napóleon kardja: hosszú és lapos. Nem megy és kész. Soha nem érném el az itteni írók színvonalát. És ez nem kishitűség. Jobban áll nekem a fordítói tevékenység és ebben is megtalálom az "alkotás" örömét. Akiknek a munkásságát itt követem azok sokkal jobban csinálják és mindenki jobban jár- főleg az olvasók- ha nem kontárkodok bele az írók dolgába.
Ezt magyaráztam én is neki és másoknak is, akik úgy gondolták, hogy csak fordítani tudnak. Fordítani szerintem nem egyszerűbb, maximum csak az ötlet az, ami adott, a többi ugyanúgy neki kell kitalálnia. Viszont sokkal többször megakaszt, ha nem anyanyelvi szintű mindkét nyelvtudása, mint ha saját ötletből fakadó írást produkálna. Sok esetben még akor is, mert nekem például gondot okoz néha átállni egyikről a másikra. Tudom, hogy nem vagyok ezzel egyedül. Salsának viszont gratulálok a fordításhoz, mert ebben rendkívül sok munka van és nagyon jó lett, amellett, hogy a sztori is egyik kedvencem. Én adtam is rá maximumot, bár nem mindig van kedvem pontozni.
Már annyi történetet lefordítottál, és igen jól. Szinte minden variáció előfordult bennük. Miért nem próbálkozol meg ezek után egy saját történet megírásával? Már annyi gyakorlatod van, hogy magától kellene előjönni belőled egy saját történetnek. Én nagyon várnék egy ilyet, és biztosan meg tudnád jól csinálni.
Nekem sincs diplomám számítástechnika egyik ágából sem. Az Ai sem a kedvencem. MÉG. Nem akart írni helyettem erotikus mesét 😥😂 Pedig kértem, de az irányelvei ezt nem teszik lehetővé. 😉 Viszont sok mindenre lehetne jó, meg annál is többre. Csak némi programírás, meg sok tárhely kérdése. Szerintem pár év múlva lesz belőlük több ezer és majd ők vívják a 3. világháborút. Egy apró progi írásához nem kell informatikus mérnöknek lenned. Csak kb annyira mint Wendynek az élvezethez – elkötelezetten szeretni és némi időt, energiát befektetni. Ma ezt nevezik szellemi tőkének. De ez nem újkeletű dolog. Felfedezték már a Káma Szútra szerzői és Kleopatra is. És még sokan mások mindenféle szexuális töltet nélkül, de ezt neked nem kell magyaráznom.
A lényeg az, hogy tedd, amihez kedved van és élj úgy, hogy ha elmész másoknak hiányozz. Akkor sokkal tovább élsz majd mint ahány évig nyugdíjat kaphatsz – ha lesz még jövőre egyáltalán nyögdíj. 😀 Tévedés, hogy az évek számától függ a korunk: addig élünk, ameddig valaki emlékszik ránk. Persze ha nem szeretettel emlékeznek ránk, akkor az nem élet. Nem is tudom... Az lenne a pokol?
Az irigységről: azt kell megérteni, hogy a hedonistáknak más az értékrendjük. Nekik a pénz is más értékmérő, mint aki nem az ő szemléletmódjukat képviseli, meg a szex, a bor és minden más. Ettől még egyik sem lesz agyalágyult és ahol lehet ők is spórolnak, mert tudják, hogy a pénz segíti hozzá őket a céljaik eléréséhez. Az eredeti írója azért nem hangsúlyozta ki külön az okokat, mert ha az adót nem is számítjuk, ezzel indokolta a bizalmuk elnyerését , vagyis azt ismerte el, hogy osztják az ő szemléletmódját Wendyék. Ugyanis nem egyedül Wendyre bízta, lévén a „testvére" is vele lakott.
Ha kell sztori ötlet éppen lenne egy. Valamikor cVirag és Dorian párbeszédében zajlott le valamelyik fórumon egy olyan kérés, ami tartalmaz egy bizonyos sztorit. Annak az a lényege, hogy 18 éves lányok otthon vibrátoron fasszopó versenyt rendeznek, ám a házigazda csajszi bátyjának hazaérkezését követően ráveszik őt egy bizonyos szépségverseny megrendezésére. Ez a verseny kissé elfajul és orgia kerekedik belőle, na meg más bonyodalmak is akadnak, így tartalmaz szüzességelvételre kérést, meg testvéri szeretkezést, stb. Több részes az is, ha jól emlékszem, de elég romantikus szerintem. Vagyis az lenne, ha nem tömték volna tele szexjelenetekkel. Azt hiszem az is úgy íródott mint ez. Írtak egy novellát és később színesítették akciójelenetekkel. Annak is lenne itt helye és kedvelőtábora szerintem, bár a testvéries résznek lennének ellenzői is biztosan, pedig nagyon érzéki módon írja le az, aki írta az eredetit. Ha gondolod majd megkeresem a linket, másik lehetőségként cVirag és/vagy Dorian hozzászólásaiban lapozgatva bárki megtalálhatja.
Megkérdeztél már egy AI-t az erotikáról? 😂😂 Javaslom próbáld ki.
"Vagy akár nekem., mint tanítványnak". Dehogy vagy te tanítvány! Te egy író vagy önálló jogon, én meg nem. Nem becsülöm le a fordítói tevékenységemet mert sok örömet okoz, de a helyén kezelem. Talán lehetek egy színvonalas fordító, de író biztosan nem. Ha egy összeollózott sztorit hoznék össze, el tudnám rejteni, hogy rájöjjenek, de én tudnám, hogy az csalás. Csapjam be azokat akik segítették a munkámat a véleményükkel?
Semmivel nem lenne több. mintha ráereszteném a mesterséges intelligenciát pár száz itteni történetre és azután gatyába ráznám kicsit. Ugyanaz lenne, mint amikor a translate fordításán molyolok.
Arról nem is beszélve, hogy ti lányok mennyi emeltetek az utóbbi időben az oldal színvonalán. Te, te és Arya, Éva és Lola külön és együtt, Kexi és Kékég szintén.
Jó látni.
Jól van ez így ahogy most van. Az írók jó kis történeteket töltenek fel - mint te is a mai napon - a fordítók pedig keresgélnek és szerencsés esetben élvezhető írásokat prezentálnak az oldalon.
Visszatérve a saját sztori és a fordítás különbségére. Biztosan olvasol mást is és abból megmarad pár kifejezés, kedvenc mondat, maga a könyv tartalma, vagy csak egy fejezet mondanivalója. Nem műszaki témájú olvasnivalót értek ez alatt. Na, ha nekiállsz bármilyen saját sztorinak akkor ilyesmiből szemezgethetsz, ha megakadsz, csakúgy mint a fordítás során gondolkodnod kell pár frázison, vagy egy mondat értelmén. Nem beszélve arról, hogy ha magadban megvan az egész történet lényege, akkor már csak leírni kell nagyjából úgy, ahogyan elmesélnéd mondjuk egy barátodnak, gyermekednek, unokádnak, vagy akár nekem., mint tanítványnak. Feltételezem, hogy a csemetéidnek sem kizárólag műszaki dolgokról magyarázol. Ha velük meg tudod értetni mondjuk miért nem szabad, vagy csak nem illik megtenni valamit, akkor már tudsz „mesélni" és ezáltal fogalmazni és írni. Ez utóbbi könnyebb is, mert van javításra lehetőségem, amennyiben észreveszem, hogy hibát vétettem, de ha a kislányomnak egyszer tévesen fogalmazok egy adott dologban nem is biztos, hogy észreveszem a kimondott hibámat mindaddig, míg az orrom alá nem dörgöli, hogy: „...anyu! Ezt te mondtad nekem!"
Egy műszaki rajzon is lehet módosítani, javítani, ha mondjuk elírom az 50 mm-t 50 km-re. Ez biztosan nem lényegtelen körülmény bármilyen műszaki alkotás esetén sem. Pedig csak egyetlen betűt tévedtem. De ha a kislányomnak azt magyarázom, hogy a férfi fallosz méretének átlaga 20 km , vajon nem fog hülyének nézni? 🙄 Ok, ott ő biztosan azonnali kiigazítást fog kérni, mert ez két szélsőséges példa, de nem mindig vesszük észre élőszóban, hogy javítani kéne. Egy írást átolvasva viszont ez az egy betű biztosan feltűnne. Ha nem nekem akkor a próbaolvasómnak. 😉
De természetesen a döntés a tiéd.
Az eredeti mű eleve ad egy sorvezetőt.
Adott már a történet cselekménye, szereplői, azok jelleme (már ha valóban történetről van szó).
Érezhető a szerző stílusa... mostanában szeretem, ha humor is felcsillan a történetben.
Ha például kiderülne, hogy inceszt sztorit jobban írok mint mást akkor arra állnék rá- és egysíkúvá válnék-, pedig mostanában ritkítottam az ilyen típusú fordításokat.
A fordításoknál lubickolhatok a témakörökben. Mostanában a humort is tartalmazó történeteket vadászom. Az is egy nagy kihívás lenne.
Szárazon, tömören írok ha magamtól csinálom - a műszaki múltamat nem tudom levetkőzni.
Szeretem a keresgélést, a"megtaláltam!" érzését, és a kíváncsi várakozást: vajon milyen lesz a fogadtatása, hányan olvassák el?
Ceterum censeo: a suszter maradjon a kaptafánál.
Jobban áll nekem a fordítói tevékenység és ebben is megtalálom az "alkotás" örömét. Akiknek a munkásságát itt követem azok sokkal jobban csinálják és mindenki jobban jár- főleg az olvasók- ha nem kontárkodok bele az írók dolgába.
Salsának viszont gratulálok a fordításhoz, mert ebben rendkívül sok munka van és nagyon jó lett, amellett, hogy a sztori is egyik kedvencem. Én adtam is rá maximumot, bár nem mindig van kedvem pontozni.