A+ A-

Kertvárosi fertő 2. rész

Lora dühösen pattant fel az ágyból. Egy ideig remélte, hogy váratlan látogatójuk csak elmegy, de mindhiába. Végül nem bírta tovább hallgatni a csengő észvesztő berregését és kiment megnézni ki az. Anyja barátnője Emma néni állt az ajtóban. Miközben beengedte arra gondolt, hogy milyen butaság is ez a nénizés. Emma nemcsak fiatalabb volt, de sokkal jobban is nézett, ki mint a mamija. Magas, modellhez illő, arccsontja és telt érzéki ajkai megigézték az embert. Lenszőke haját kerek bubifrizurába vágva, középen szabályosan elválasztva viselte, zöld szembogara szinte világított. Mellei nagyok voltak és nőiesen lágyak, dereka, ha nem is nádszál vékony, de ahhoz képest, hogy két gyereket szült, szuper. Feneke pedig, mint egy gömbölyűre formált mestermű. Lábai pedig hosszúak, és fényesen simák. A ruhái csodásak és a sminkje is mindig tökéletes volt. Lora már kislányként is inkább rá szeretett volna rá hasonlítani, mint az édesanyára, amióta meg már nagylány lett, a csodálat mellé valamilyen más, meghatározhatatlan érzés is került. Egyszer, amikor így rajtafelejttette a szemét, Emma észrevette, talán egy pillanatig szemeztek egymással, aztán mintegy vezényszóra egyszerre vörösödtek el és fordították el arcukat. Most meg itt áll előtte, miniszoknyában, fehér selyemblúzban, melltartó nélkül.
- Szióka – kezdte – bocsi, hogy csak így rád török, de lerobbant a kocsim, és az autómentő nem válaszol. Gondoltam, ha már így alakult, benézek és dumcsizok egyet Evelinnel.
- Öööö – dadogott – anya nincs itthon.
- Hát ez nem az én napom – fintorgott Emma – akkor hívok egy taxit és már itt sem vagyok.
- Ha gondolod, maradhatsz – hadarta a lány – hátha megjön.
- Köszike, de nem vagy álmos? Látom épp az ágyból keltél ki.
- Nem, vagyis igen feküdtem, azért nézek ki így, de úgyse tudtam aludni.
- Ne viccelj – simogatja meg arcát – te nagyon szép lány vagy, és – érinti meg egy pillanatra mellét – a tested is gyönyörű
- Oooo – vörösödik el.
- Ha szeretnéd, felmegyek a szobádba, te lefekhetsz és beszélgetünk. Amikor meg elálmosodsz, szólsz és hívok egy taxit magamnak.
Kézen fogva mentek fel az emeletre. Itt a nő elnézést kért és beugrott a fürdőszobába. Amint Emma eltűnt a másik helyiségben, Lora a pólója szélébe csavargatta az öklét, és az ajkába harapott, így próbálta legyűrni az idegességét. Körbenézett a szobájában, nézte a fodros-bodros függönyt a sötétítő előtt, a csipkés fehér ágytakarót. Nem lehetett túlzottan felnőttesnek mondani a szobáját. Emma mezítláb, szoknyájával a kezében jött vissza. Blúza két felső gombját is kigombolta.
- Így már sokkal kényelmesebb – ült mellé az ágyra. – Valami baj van? - kérdezte
- Nincs semmi. – válaszolta a lány. Markával csomóra fogta a póló anyagát, amikor megérezte a combja között növekvő hőt és a nedvességet. Na és a melle. Nehéznek és duzzadtnak érezte, a mellbimbója olyan érzékeny volt, hogy szinte sajgott.
Nem bírta tovább. Mielőtt észbe kapott volna szája máris Emmáéra tapadt és a nő nem ellenkezett, hanem hevesen visszacsókolta. Nyelve lassan átkalandozott Lora szájába kutatva, keresgélve. Hosszan és hevesen csókolóztak, egyikük sem akarta abbahagyni, félve, hogy mi történik utána. De végül abba kellett hagyniuk. Mindketten lágyan lihegtek, és a szemeik csillogtak. A pulzusuk emelkedett.
- Én... én, nem tudom mi történt - mormogta Lora, és a fejét rázta.
- Ne magyarázkodj! - suttogta Emma.
- Sosem csináltam még ilyet.
- Nem baj kicsim – mondta és finoman megérintette
A nő keze tűzként égette ruháján keresztül, ahogy nekinyomta a hasának a tenyerét, és a lány úgy érezte, hogy a méhe vágyakozóan összehúzódik.
- Jó itt a sötétben - suttogta. - Mint egy édes, langymeleg álom. A te álmod, Lora. Mit csinálnál álmodban? Mit csinálnék én veled?
Lora képtelen volt visszafojtani az apró nyögést, ami kiszakadt belőle. Nagyon-nagyon sok olyan álma volt, amelyben Emma minden olyasmit megcsinált neki és vele, amit csak akart. Olyanok, amelyekben ő is megcsinálna mindenfélét, már ha tudná, hogyan kell.
- Ez veszélyes. - A lány hangja tompán csengett az őket körülvevő sötétségben, és megragadta a nő csuklóját.
- Bízol bennem? - A kérdéstől összeszorult a torka, majdnem elsírta magát.
- Az életemet is rád bíznám - válaszolta kapásból. És így volt.
- Bízz bennem annyira, hogy megérinthesselek. Hogy gyönyört okozzak neked, Lora. Hadd fogjalak meg.
A nő keze tovább mozgott, ujjai redőkbe szedték a pólót, hogy felhúzhassa a lány hasán.
- Tudod, mit akarok csinálni azzal a szép cicivel? - Szavaitól már megint elakadt a lélegzete. - Le akarom venni rólad ezt a trikót, Lora. Csupaszon akarom, és meg akarom érinteni a kemény kis mellbimbóidat az ujjammal, aztán a számmal. Meg akarom mutatni neked, milyen finom tud lenni egyetlen érintés.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.88 pont (51 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 zsuzsika 2019. 03. 13. szerda 10:58
Egynek elmegy
#8 cscsu50 2019. 02. 8. péntek 20:48
Egyszerűen közepes
#7 HamariBerkenye 2019. 02. 8. péntek 17:29
Na jó .... De hogy kapcsolódik az első részhez, és hogy a harmadikhoz ....
#6 Akai Mózes 2019. 02. 8. péntek 10:53
Nem is olyan rossz!
#5 Andreas6 2019. 02. 8. péntek 07:45
Ennél sokkal rosszabbakat is egekig szoktak itt magasztalni.
#4 listike 2019. 02. 8. péntek 07:16
Egyszerűen rossz.
#3 A57L 2019. 02. 8. péntek 06:53
Egyetértek.
#2 veteran 2019. 02. 8. péntek 04:36
közepes.
#1 Törté-Net 2019. 02. 8. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?