A+ A-

Rendőrlányok rémálma

Anettel ellenőriztük a pisztolyainkat és beléptünk az épületbe. A füles tuti volt - a férfi, akit kerestünk, biztosan itt bujkál. El akartuk kapni és keményen megleckéztetni. Egy életre megemlegeti, amit kap! Igazunk lett - sajnos másképp.
Halkan lopakodtunk a régi, elhagyott gyárépületben. Túl nagy falat volt, de nem várhattunk másokra. Bármennyire is ódzkodtam tőle, ketté kellett válnunk, pedig barátnőm sokkal erősebb, harcedzetebb és veszélyesebb volt nálam. Anett intett kék matricás SigSauer-jével, és befordult balra. Én előre mentem és körbe jártam a nagy csarnokot. Amikor végeztem és visszamentem a szétválásunk helyére, Anett nem volt ott...
Beléptem a helyiségbe, ahová Anett bement eltűnése előtt. Halkan a nevén szólítottam, de nem érkezett válasz. Illetve nem tőle. Valami csörömpölt balra; odakaptam a fejem. A másik oldalról valami hideg és kemény nyomódott a fejemhez! Szemem sarkából láttam, hogy a keresett férfi az! Egy kék matricás SigSauert szorít a fejemhez...
- Kezeket fel! - sziszegte fojtott hangon. - Kezeket tarkóra! Gyerünk! - Simán kivette a kezemből a fegyvert, a következő pillanatban a derekamra szíjazott kést vette el és dobta a földre.
- Ezt kurvára meg fogod bánni!!
- Hát persze. - Meglökte a fejemet a fegyverrel. - Letérdelni!
Nem volt választásom, magamban szitkozódva lassan térdre ereszkedtem. Bíztam benne, hogy amíg ez a szemét velem van elfoglalva, barátnőm rajta tud ütni valahonnan. Anett olyan volt, mint egy párduc: gyönyörű, fenséges, de életveszélyes.
A férfi a hátam mögött állva arcom elé egy kendőt lógatott:
- Csak semmi hirtelen mozdulat. - A fegyver hideg acélja a tarkómhoz ért. - Lábfejeket keresztbe! A kendővel pedig kösd be szépen a szemed!!
Bekötött szemmel térdeltem az előtt a szörnyeteg előtt, akire eddig elvileg mi vadásztunk. Egyelőre úgy tűnik, győzött. De még mindig bíztam Anettben. Kemény csaj és tud magára vigyázni, remélhetőleg most is csak az alkalmat várja, hogy meglepje és levadássza a támadómat.
Összeszorított fogakkal tűrtem, hogy csuklóimat a hátam mögött szorosan egymáshoz bogozza. Nem akartam, hogy lássa rajtam az ijedséget.
Hátrakötötte a kezemet és egy másik kötelet a nyakamra hurkolt. A következő pillanatban ragasztószalaggal beragasztotta a számat, és arccal előre a földre lökött! Hangosan röhögött rajtam, és elkezdte szétnyitni az övemet, levenni a nadrágomat! Ezt már nem engedtem. Rúgkapálni kezdtem, amin még hangosabban röhögött, majd megadta a kegyelemdöfést:
- Én... adtam... a fülest...!
És ekkor beugrott, ahogy ez a szemét egy kék matricás SigSauert fog rám... Anett fegyverét.
Borzasztó, kilátástalan birkózás kezdődött a földön. Hátrakötött kézzel esélyem sincs: lekerül a nadrágom, és a bokáimat is egymáshoz köti. Már szitkozódni sem tudok beragasztott számmal. Az újabb hurkok a térdem felett a combjaimat feszítik egymáshoz.
Talpra rángatott és lekapta a kendőt a szememről. Haragosan fújtatva egyensúlyoztam, összekötözött lábakkal nincs egyszerű dolgom. Kedvtelve méreget, majd lassan elkezdi kigombolni a zubbonyomat! Pokoli dühös vagyok, de nem tudok mit tenni!
Megkötözve, leragasztott szájjal, bugyiban és apró topban egyensúlyozok. Foglyul ejtőm derékon kap és zsákként a vállára dob. Nem megyünk messze: két helyiséggel arrébb zuttyanok le egy földre terített puha matracra. Felsikítok, amikor meglátom Anett mozdulatlan testét! Tehetetlenül figyelem, ahogy levetkőzteti és megkötözi a lányt, aki ezek szerint csak ájult, nem halott...
Most már Anett is szorosan megkötözve fekszik a matracon. Foglyul ejtőnk hozzám lép, és egy újabb darab kötéllel egymáshoz feszíti a könyökeimet a hátam mögött. Ez nem csak a mozgásomat határolja be még jobban, de a melleim is nagyon erősen előre domborodnak tőle. A számon lévő tapasz alatt felsikítok, amikor meglátom a férfi kezében a borotvát. Szerencsére nem bánt vele, csak lenyisszantja rólam a bugyit és a toppot. Melleim szinte előbuggyannak a széthasadó szövet mögül.
Immár teljesen meztelen vagyok és a kötelek szorításában gyakorlatilag magatehetetlen. Fogvatartóm kedvtelve méreget; majd elégek a szégyentől, de nincs esélyem eltakargatni magam. Anett halk nyöszörgéssel magához tér. Kell neki egy kis idő, mire felfogja, hogy hol van és mi történt velünk; ekkor azonban szinte megőrül! Teljes pánikban feszül a köteleknek, majd kínlódva vonaglik meg, ahogy azok az izmaiba vágnak. Fújtatva dermed mozdulatlanná, tekintetünk találkozik. Harag és csalódottság süt a szeméből, mintha én tehetnék a helyzetünkről.
A férfi felnyalábolja a ruháinkat és a cuccainkat, és beleszórja egy nagy ládába a sarokban. Majd vigyorogva végignéz magatehetetlen foglyain, azaz rajtunk.
- Lányok, elmegyek és bezárom az ajtókat, hogy senki se zavarjon bennünket. - Kacsint: - Addig ne menjetek sehova!
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.54 pont (50 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#10 drjazzbolond
2019. 03. 4. hétfő 22:25
Első osztályú príma krimi, és minőségi BDSM nagyszerű egyvelege a novella. Őszintén gratulálok a szerzőnek. Válaszolok rá!
#9 Pavlov
2018. 11. 23. péntek 05:51
Nem annyira jött be. Válaszolok rá!
#8 cscsu50
2018. 11. 16. péntek 11:05
ez nem SM Válaszolok rá!
#7 writer
2018. 11. 16. péntek 10:23
Szerintem tök jó :P Válaszolok rá!
#6 sunyilo
2018. 11. 15. csütörtök 22:05
Minden jó, ha jó a vége... Válaszolok rá!
#5 Andreas6
2018. 11. 15. csütörtök 06:48
Mindenekelőtt: Ez nem S/M! A szadizmusról szólt az egész, a mazochizmus azt jelenti, hogy az alárandelt fél önkéntes, és akarja mindazt, ami történik vele. Ez ittt nincs meg. Az egyetlen pozitívum a vége: A szemét gazember megkapja, amit érdemel. Válaszolok rá!
#4 feherfabia
2018. 11. 15. csütörtök 06:09
Nem tudok mit írni! Válaszolok rá!
#3 veteran
2018. 11. 15. csütörtök 05:47
Nemszeretem az erőszakot, még a lányok védelmében sem. Válaszolok rá!
#2 A57L
2018. 11. 15. csütörtök 03:41
Szegény lányok,kemény történet. Válaszolok rá!
#1 Törté-Net
2018. 11. 15. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről? Válaszolok rá!