A+ A-

Élmény egy sokkal fiatalabb férfival

Az első házasságom felbomlása után hét évig éltem nagyobb részben szingliként. A válás okozta sokk miatt sokáig nem is mertem viszonyba belemenni, utána már nyitottabb voltam a lazább kapcsolatokra, de elköteleződni nem akartam, amíg nem találkoztam a második férjemmel.
Ebben a köztes időszakban nagyon sokat jelentett számomra a sport, különösen a futás. Kislány korom óta rendszeresen futottam hosszabb távokat, és ezt annak ellenére nem hagytam abba, hogy igencsak nagyra nőtt melleim kissé nehezítették eleinte ezt a fajta mozgást, de aztán a megfelelő edzőruházat megválasztásával ezt is megoldottam. Hosszú évekig ugyanarra a pályára jártam: így sok edzőtársamat látásból, néhányukat személyesen is jól ismertem. Időnként persze újak és újak tűntek fel, de ennek különösebb jelentőséget nem tulajdonítottunk: az ismerős arcok felé többnyire csak biccentettünk – a hosszútávfutás inkább magányos sport.
34 éves voltam, éppen kapcsolat nélkül, a korosztályom nagy részének már óvodába, iskolába mentek a gyermekei. Nekem ezt hozta az élet, majd meglátjuk, soha nem késő az igazit megtalálni. Éppen ilyen gondolatok jártak a fejemben a szokásos körök megtétele közben, amikor egyszer csak megpillantottam a pályán egy magas, jó kiállású, szimpatikus tekintetű fiatalembert. Először csak érdeklődve néztem rá, hogy új, még eddig nem láttam, vajon milyen, de hamar észre kellett magamon venni, hogy mennyire vonzó számomra a jelensége. A kissé ártatlan, de határozott tekintet, a láthatóan a sportra való erős koncentrálás, az arányosan kifejlesztett felsőtest, a szabályos mozgás – mind-mind növelték a rokonszenvemet. Egy idő után azon kaptam magam, hogy igyekszem minél többet a közelébe kerülni, rápillantani termetére, erős lábaira, feszes fenekére...
Mennyire örültem, amikor a következő alkalmak során újra láthattam őt! Ezek szerint folyamatosan ide fog járni. Szinte nem tudtam róla levenni a szemem. Annak ellenére, hogy belül megszólalt egy hang: ezt abba kell hagyni! Hiszen láthatóan lényegesen fiatalabb, mint én. De aztán újra és újra rátévedt a tekintetem.
Éjszaka azon vettem észre magam, hogy róla ábrándozom. Hogy ketten futunk a pályán, és egymás után megszabadulunk a ruhadarabjainktól. Meztelenül futunk, míg egyszer utolér, hátulról átölel, a vállamat csókolgatja, a melleimet simogatja, miközben óvatosan belém hatol ... A gondolatoktól teljesen nedves lettem, ujjazni kezdtem magam, és olyan óriási orgazmust okoztam magamnak, amit már régen.
De nem elégedtem meg az ábrándozással...
Szóba elegyedve egy-két sporttársammal, hamar megtudtam, hogy egy érettségi után és egyetem előtt álló, éppen 18 évet betöltött fiatalember az ábrándozásaim tárgya. Tudtam, hogy fel sem merülhet komoly kapcsolat, de nem is erre vágytam. Csak hogy érezhessem a testét, hogy kezei a melleimet kényeztessék, hogy csókjaink összeolvadjanak, hogy férfiassága kitöltse a puncimat... Néha megdöbbentem magamon, hogy egy 16 évvel fiatalabb fiúval akarok lefeküdni... Hiszen majdnem végzős gimnazista voltam, amikor megszületett! Talán csak éppen járni és beszélni tanult, amikor én már átéltem az első szexuális élményt. És nyugdíjas nénike leszek, amikor ő még épp a középkorba érő érett férfi! De ebben a pillanatban sem a múlt, sem a jövő nem érdekelt – kizárólag a nagybetűs JELEN!
Amikor a vágyaim erősebbek lettek a józan eszemnél, megpróbáltam magamra felhívni a figyelmét. Ha találkoztunk, rámosolyogtam, a szemébe néztem. Visszamosolygott, de ennél semmi több. Vártam, hogy megszólít, de nem tette. Igyekeztem jobban kihangsúlyozni a nőiességemet, már ahogy futás közben lehet: a legszűkebb, leginkább testre simuló edzőruhát vettem fel, de ezután sem szólt hozzám, csak tekintetével és biccentésével jelezte, hogy már ismer.
Akkor már annyira erős volt bennem az elhatározás, hogy valami fog történni, hogy egyszer csak nem bírtam tovább. Ha a hegy nem megy Mohamedhez, majd Mohamed megy a hegyhez... Amikor egyszer észrevettem, hogy abbahagyta a futást, és valószínűleg az öltözőbe indul, én is kijöttem a pályáról, utánaszaladtam, és minden bátorságom összeszedve, megszólítottam:
- Ne haragudj! – mondtam hangosan.
- Tessék! – fordult hátra.
- Szóval, csak egy kicsit. Tehát annyit szeretnék mondani, hogy ... izé, én figyellek egy ideje, és nagyon jó... Azaz igen szimpatikus, ahogy futsz... És hát nagyon régen figyellek ... És persze, semmi olyan... Mert én 34 vagyok, te meg 18... Szimpatikus és vonzó... De ne haragudj, semmi olyasmi... Nem is gondolhatnék... – teljesen zavarosan kezdtem beszélni, nem is ismertem magamra.
- Szeretnél velem lefeküdni? – kérdezte mosolyogva.
Megdöbbentem, hogy átlátta a helyzetet. Ott állt előttem az a férfi, akiről hetek óta ábrándozom, akivel nem akarok komoly kapcsolatot, kizárólag a szexet, ezt egy nő soha nem mondhatná így ki, és tessék, most kimondta ő. Veszítsem el a maradék méltóságomat? Nem baj, ha ez az ára, akkor elveszítem!
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.46 pont (52 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#8 cscsu50 2018. 04. 27. péntek 22:23
egész jó
#7 sunyilo 2018. 04. 26. csütörtök 19:44
Kerek kis történet, jól megírva.
#6 listike 2018. 04. 26. csütörtök 13:03
Szuper kis történet. 10pont.
#5 Andreas6 2018. 04. 26. csütörtök 12:10
Nagyon jó, nálam is 8 pont.
#4 veteran 2018. 04. 26. csütörtök 09:53
Remek. Tetszik, nagyon ritka ilyen őszinte megnyilvánulás egy hölgytől.
#3 feherfabia 2018. 04. 26. csütörtök 06:25
Nagyon tetszett!8P
#2 A57L 2018. 04. 26. csütörtök 04:58
Érzéki kis történet.7P
#1 Törté-Net 2018. 04. 26. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?