A+ A-

Kalandok 2. rész

Másnap a csengő szakadatlan berregésére ébredtem, mérgesen pillantottam az ágy melletti órára, fél hét, - ki a fene az ilyenkor? -, gondoltam magamban. Kelletlenül kászálódtam ki az ágyból. Gyorsan felhúztam meztelen testemre a bemelegítő alsómat, amit még tegnapi futás után hagytam az ágy mellet. Az újabb csengetés bántóan élesen törte meg körülöttem a csendet. Szitkozódva nyitottam ajtót, ami mögött, legnagyobb meglepetésemre Ohara nyomozó állt, egy kopott farmer nadrág és egy fehér póló volt mindössze a ruházata, az elmaradhatatlan pisztollyal az oldalán, a nyakában a rendőrség jelvénye lógott.
- Jó reggelt Mr. Richards- mosolygott rám.
- ’ reggelt Ohara – vetettem oda foghegyről- Miben segíthetek?
- Erre jártam, gondoltam megnézem Leavenworth város hősét, hogy érzi magát.
- Köszöni az érdeklődést, de jobban lenne, ha hagynák aludni.
- Milyen mogorva ma, pedig ahogy látom mozgalmas és élvezetes éjszakája volt- intett a szemével a ki karmolt vállaimra, közben tekintette lejjebb is siklott, szemügyre véve dagadó mellizmaimat, majd kockás hasamat.
Mikor felnézet enyhe pír öntötte el arcát, kis gondolkodás után rájöttem, hogy a reggeli merevedésem birkózik a bemelegítőmmel, ami persze letagadhatatlan lenne.
- Kér kávét Ohara?- kérdeztem tőle miközben beljebb invitáltam.
- Köszönöm, elfogadom.
- Akkor főzzön magának, a konyha balra a második ajtó lesz, a jobb oldali szekrény, jobb felső szekrényében talál mindent, ami a kávé főzéséhez kell- mielőtt meg tudott volna szólalni, hátat fordítottam neki és elmasíroztam a fürdőbe.
A múlt estén gondolkodva engedtem magamra a vizet.
- Kész a kávé- halottam Ohara hangját, ami kirángatott a merengésből.
Kapkodva záram el a csapot, nagyjából megtörölköztem, majd a törölközőt a derekam köré csavarva léptem ki a konyhába.
- Szóval, minek köszönhetem a látogatását? Ön nem, azaz ember, aki merő kíváncsiságból meglátogatna egy embertársát. Ne tartsa magába.
- Oh, Mr. Richards mit feltéttelez rólam- kérdezte tőlem miközben a szájához emelte a bögrét, de attól látszott a mosoly az ajkain. Ez a nő játszik velem és ekkor beugrott, hogy tegnap délután a görkoris lány ki volt.
- Jól állt Önnek a görkori,- mosolyogtam rá. Szemei kicsit haragosan csillantak mikor felfedtem álcáját, most csak az volt a kérdés engem követett-e, vagy Monicát. Gyanúm szerint utóbbit.
- Szóval észrevett- mondta elismerően.
- Nehéz nem észrevenni ezeket a melleket és karcsú combokat- dünnyögtem az orrom elé, reméltem nem halja meg, de csak az arcára kellet néznem és le lehetett olvasni, hogy tisztán hallott mindent.
- Igazság szerint Monica miatt jöttem, alig egy órája tartóztattuk le. Összejátszott a bankrablókkal.
- Miért is mondja ezt nekem?- vontam fel egyik szemöldököm, miközben a tálalónak támaszkodtam, karba tett kézzel.
- Nem is tudom, talán mert együtt voltak az este- somolygott rám.
- Esetleg végig is nézte,- kérdeztem flegmán, amire nem érkezett válasz, így a csend mindennél beszédesebb volt-hogy tetszet a műsor?
- Nem néztem végig- nem akarta Ohara elárulni, hogy amit látott az teljesen felizgatta, és most is mocskos gondolatok járnak a fejében, amin nem segítet az se, hogy csak egy törölköző volt rajtam- nem vagyok kíváncsi más szexuális szokásaira.
- Világos, Ön fél- mosolyodtam el.
- Mégis mitől?- kérdezte Ohara kipirosodva.
- Attól hogy egy olyan srác mutat Önnek valami újat, aki alig fejezte be a középiskolát.
- Ne legyen úgy eltelve magától, mert egy ribancot sikerült lefektetnie- felelte maró gúnnyal Ohara.
- Mi ez az ellenséges hangnem? Csak nem ártott valamit magának Monica?- kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
- Nem- felelte, gyanúsan gyorsan, de nem akartam firtatnia dolgokat így úgy döntöttem, hogy felöltözök.
- Mindegy, nem akarok turkálni a magánéletében, de biztos van valami baja vele. Ha megharagszik, ha nem, én most felöltözök, öt perc és itt vagyok, addig, ha gondolja, csinálhatna reggelit is- vigyorogtam rá, majd elmentem felöltözni. Nem vittem túlzásba az öltözködést, egy szürke rövidnadrágot és egy fehér pólót kaptam magamra. Öltözködés közben rájöttem, hogy egy kicsit bunkó voltam a nyomozónővel, de úgy gondoltam majd kárpótolom valamivel.
Ohara elgondolkodva a kávéját szürcsölgette a konyhapultnál, nem vette észre, amikor beléptem. Halkan megköszörültem a torkomat, felhívva figyelmét jelenlétemre.
- Nincs is miből reggelit készíteni-közölte szárazon.
- Semmi gond, meghívom reggelizni, szeretném, ha jobb véleménnyel lenne rólam. Van itt a közelben egy kis csendes kávézó, ahol rántottát is adnak, ráadásul rendőröknek feláron-kacsintottam rá.
- Rendben, elfogadom.
Miután elfogyasztotta a kávét, elsétáltunk reggelizni, amit jó hangulatban fogyasztottunk el és a magázódást is elhagytuk, megtudtam, hogy a keresztneve Donna, amit annyira nem szeret.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.58 pont (33 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 A57L 2018. 01. 4. csütörtök 05:17
Nekem sajnos nem tetszik,valahogy mást,jobbat vártam.
#6 berher 2017. 11. 14. kedd 17:38
Nekem tetszik. az előző rész is jó, most olvastam.Hajrá ,hogy valami bíztatót írjak.
#5 cscsu50 2017. 11. 14. kedd 07:33
Jó, jöhet a folytatás.
#4 vakon54 2017. 11. 13. hétfő 12:14
Folytazsd tovább 10 pont!
#3 listike 2017. 11. 13. hétfő 08:46
Jó volt, jöhet a folytatás.
#2 Andreas6 2017. 11. 13. hétfő 07:59
Kicsit gusztustalan. A helyesírás is gyenge. (Például a múlt idő jele t, magánhangzó után két t, kivétel NINCS!)
#1 Törté-Net 2017. 11. 13. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?