A+ A-

Ne dugjatok olyan hangosan 1. rész

Az emberek jelentős része igyekszik csendben intézni szexuális életét. Van, aki nem ilyen, például én és a párom, de azzal különös dolgok történhetnek. Az előjáték kissé hosszú, de remélem megéri.
Szóval ez a hangerő nagy kérdés. Mivel mi csak a hétvégéket töltjük többnyire együtt a párommal, a többi időben úgyis dolgozunk. Így hát nem nagyon zavarta életünket a párom lánya, aki még vele lakik, mert fiatal lévén (20 éves) a péntek szombat estéken többnyire a barátokkal, barátnőkkel tölti a szabad idejét. Így aztán nem nagyon zavartattuk magunkat, ha éppen úgy hozta a nagy érzés. Gondoltuk, a szomszédokat úgy sem zavarja, jók a falak, nem házgyári épület ez. Tévedtünk, de ez önmagában még nem okozott problémát. A baj akkor kezdődött, amikor a szomszédban a másik lépcsőházba egy ifjú pár költözött, és a számunkra is kiderült, mit is érnek a falak. Semmit.
Ettől kezdve esténként mi is élvezhettük a másik pár élvezését. Minket nem zavart, sőt éppen hogy hangulatba hozott. Egy idő után mintegy duettben szeretkeztünk, ami simán összehozott egy jó órás műsort. Abba bele se gondoltunk, hogy mit hallgathat az, aki nem száll be a kórusba. Nem sokáig, mert egyszer hazamenvén bekapcsoltam a telefonomat, és újra kerestettem a wifit, mert a héten új router került a lakásba. Ekkor a következő képet látom (a keresőt és a beállítást egymás mellé másoltam):
Nocsak! Valaki úgy látszik a tiltakozásnak ezt a formáját választotta. A jelszót sajnos nem tudtam kitalálni, így közelebbről nem tudtunk megismerkedni. Mutattam a páromnak, és jót röhögtünk az egészen, de gyakorlatilag nem érdekelt, mivel fogalmunk se volt, hol helyezkedik el a csöndet kívánó szomszéd. Továbbra is csak akkor igyekeztünk csendben lenni, amikor a „kislány” is otthon volt. Az ember a családban azért nem osztja meg az ilyesmit. A nagy nemtörődésnek aztán meg is lett az eredménye.
Egyik alkalommal szombaton, késő este ismét alaposan egymásra találtunk, és egy remekbeszabott szeretkezés után, jóleső fáradtsággal a testemben vánszorogtam ki a konyhába, hogy a jóleső szex után megérdemelt, jéghideg őszibarackbefőttünket behozzam. Az vesse rám az első követ, akinek a szexuális életében semmi perverzitás nincs, nekem ez a szokásom.
Szóval éppen kivonszolom magam, mert az előző menet kimerítő és alapos volt, amikor látom, hogy a másik szobából fény szűrődik ki. Hoppá. Kisanni közben hazajött. No, lehet majd magyarázkodni. Mindenesetre visszaléptem, hogy öltözékemen, az egy szál mosolyon, kissé igazítsak, és felvettem egy fürdőköpenyt.
- Mi van?
- Kisanni hazajött.
- Mikor?
- Nem tudom. Valamikor közben. Nagyon ciki?
- Ciki, de majd én megmagyarázom. Mindenesetre holnap reggel tegyél úgy, mintha semmi sem történt volna. Bízd az egészet rám.
- Úgy legyen.
Azzal kivonultam a befőttért, hogy befejeztük a posztkoitális szertartásunkat. Ezután természetesen nagyot aludtunk. Illetve első sorban én, mert amikor felébredtem már egyedül voltam az ágyban. Kimentem hát a konyhába, hogy megreggelizzek, de Évát ott sem találtam, viszont a kisszobából élénk beszélgetés szűrődött ki. Hm, Anna magyarázkodik? Nem hallgatóztam, később úgyis részletesen el fogja mesélni. Még éppen az reggeli teámat iszogattam, amikor Anna kijött a kisszobából, de rögtön utána búcsúzkodást és ajtócsapódást hallottam.
- Mi van? Már el is ment?
- Igen, a barátnőivel ebédelnek valahol. Csajbuli van. Tudod te egyáltalán mennyi az idő?
- Mennyi?
- Fél 11, hétalvó.
- Na, és mi volt? Elnézést kértél?
- Lényegében, bár ennél kissé hosszabb, és szerteágazóbb volt a beszélgetésünk.
- Mesélj!
A továbbiakban a beszélgetést úgy írom ide, ahogy tőle hallottam, de az idézőjeleket mellőzöm:
Reggel, úgy fél 10 tájban kijöttem mellőled, te még alaposan húztad a lóbőrt. Anni már felkelt, az ajtaja nyitva volt. (Ebben a lakásban az a szokás, ha az ajtó nyitva van, akkor bejöhet bárki, ha zárva, akkor kopogni kell, és a hallgatás egyben tiltást is jelent. Általában nyílt, őszinte a légkör, mint az később majd ki is derül.)
Megittam hát az első kávémat, ami nélkül nem vagyok használható, majd a másodikkal és egy vajaskenyérrel bementem Annihoz.
- Jóreggelt! Azt hiszem, beszélnünk kellene.
- Miről? – vágott egy igen talányos mosolyt
- Ne tettesd magad. Bocsánatot szeretnék kérni az éjszakai hangoskodásért. Sajnos nem vettük észre, amikor hazajöttél. Mikor is jöttél haza?
- Hááát, elég korán. Összevesztem Bandival (ez az aktuális kapcsolat). Nagyon dög volt. Minden bevezetés helyett, csak úgy nekem esett, és fel akart cipelni egy haverjának a kéglijébe. Legalább strapálná magát, de neki olyan természetes, hogy találkozunk, és megyünk dugni. Semmi kedvem nem volt hozzá.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.04 pont (81 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#14 picula 2016. 05. 21. szombat 23:51
jólett
#13 A57L 2016. 05. 21. szombat 04:51
Jónak ígérkezik.
#12 papi 2016. 04. 22. péntek 18:12
Egész jó
#11 sunyilo 2016. 04. 16. szombat 16:39
Jól kezdődik...
#10 listike 2016. 04. 16. szombat 12:58
A kezdés nagyon jó, csak legyen is folytatás.
#9 cscsu50 2016. 04. 16. szombat 09:11
Jó kezdés, folytasd!!!
#8 Pavlov 2016. 04. 15. péntek 21:54
Nekem ez olyan Éjjel-nappal Budapest - feeling.
#7 Ickx 2016. 04. 14. csütörtök 22:08
Wow! smile
Ten Point...
#6 t2006 2016. 04. 14. csütörtök 10:29
De ki az az Éva?
#5 veteran 2016. 04. 14. csütörtök 09:12
Jó kezdés, folytasd!!!
#4 fiesta14 2016. 04. 14. csütörtök 07:27
Jó lesz! De folytasd!!!
#3 feherfabia 2016. 04. 14. csütörtök 06:03
Remélem lesz folytatás!6P
#2 macsek2 2016. 04. 14. csütörtök 02:29
A kezdet jó, de ez még csak bevezetés.
#1 Törté-Net 2016. 04. 14. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?