Ó, azok a mellek...! 8. rész

– Talán valóban beszélnünk kellene egyszer – mondtam. – Egyébként soha nem lenne alkalmam elmondani, mennyi mindent tud édesanyád arról, hogy lefekszel a saját bátyáddal.

A nap vakítóan tűzött, forróság volt, gyönyörű környezet vett körbe bennünket és előttem állt az én káprázatos, vadító, tizennyolc éves unokatestvérem. Más körülmények közt ez csodálatos, érzéki lángolással töltött volna el, de ebben a pillanatban a hangulat messze-messze nem volt szexi.
Katy tekintete valósággal tombolt, ahogy rám bámult; arca csak pár centire volt az enyémtől.
– Mi a fenéről beszélsz!? – sziszegte.

A lány hirtelen mozdulattal megragadta a karom, bár látszott rajta, hogy inkább mást tépne le most, nem törődve a következményekkel. Valójában számítottam arra is és kissé hátrébb húztam a csípőm, közben képes voltam higgadtnak tűnni, annak ellenére, hogy tombolt bennem a düh. Dühös volt ő is, ami érthető: azt akarta tudni, hogy honnan tudom, meg mennyit tudok az anyjától arról, hogy követ el a bátyjával.

Innen a délután hátralévő része már nagyon viccesnek tűnt, el is szállt a haragom nyomban, ahogy felfogtam, mi történik. Elvégre én voltam az egyetlen, aki tudta az igazságot minden szempontból és ezzel bőven megvolt a lehetőségem, hogy visszaéljek. De inkább a tervem alakítgattam, hiszen volt okom vérszemet kapni a történtek után.
Miután legyőzte csalódottságát, hogy el kellett mennie a piákért, Jack lelkesen tért vissza, alig várva, hogy pihenhessen a parton és legeltethesse a szemét a két szexi bikiniben izzó lányon, én meg alig bírtam elnyomni örök vigyoromat, hogy elnéztem, hogy olvad zavarttá a magabiztos mosolya kis csoportunk közepén.

Shelly Katy mellett szunyókált lustán a törölközőn, korábban úszott egyet a délutánban és csendesen pihente ki többszörös orgazmusát. Mikor időnként megmozdult szundi közben, rámpillantott egy sokatmondó vigyorral és aztán édesen szuszogott tovább. Nem akart egyikük sem törődni a piával, amit Jack hozott készségesen és csak egyszótagú válaszokat adtak minden kommunikációs próbálkozásra.

És Katy. Az én gyönyörű, érzéki unokatestvérem, Katy. Jéghidegen ült a törölközőn abban a percben, egyenes háttal, mereven bámult a folyó felé, alig véve tudomást Jack létezéséről, amikor az mutatta, miféle remek, jeges Smirnoff hozott.