A+ A-

Egymással szemben 1. rész

Ott álltunk egymással szemben egy szál boxerben, és a szívem hevesebben kalapált, mint eddig életem során bármikor is. Izgalom, félelem, kíváncsiság... Ezen érzések mindegyike szüntelenül kavargott bennem, sőt már-már összeolvadt egy nagy masszává, ami szinte szétfeszítette a testemet. Ő is hasonlóképpen érezhetett, mert hozzám hasonlóan csak némán állt és meredt maga elé, aztán rám nézett...
***
Unottan ültem biosz órán és a plafont bámultam. Bár nem volt gondom a tantárggyal, de ez az új fószer – valami kezdő tanár – kikészített a sok hülyeségével. Persze értem én, hogy aki kezdő, még sok mindent ki akar próbálni, de miért pont rajtunk?
Miután már nem leltem örömömet a plafon bámulásában átnéztem a szomszédomra, Tomira. Tomi egy kicsit magasabb volt nálam, és hát igen, ha valaki, akkor ő a nők bálványa volt. Szőkésbarna haj, csokibarna szemek. Bomlottak utána a lányok.
Jóban voltunk, bár nem ő volt a legközelebbi barátom, de sokat beszélgettünk. Érdekes ember volt. Éppen ezen gondolkodtam, amikor arra eszméltem, hogy Tomi meglöki a vállam, miközben jelentkezésre nyújtja a karját. Azonnal visszatért az elkalandozott figyelmem.
– Igen, Tamás! – szólalt meg a tanár.
– Mi vállaljuk Rolanddal ezt a témát.
– Kitűnő! – jelentette ki egy mosollyal a fiatal férfi, miközben felírta a nevünket. – Ez jó téma. Ketten össze tudnak dobni valami jó kis prezentációt... Remek lesz! – lelkendezett tovább.
Tomihoz fordultam. – Mégis milyen téma? Mi van?
Tamás közel hajolt, és a fülembe súgott. – Hol voltál az elmúlt öt percben? – Szégyenlősen megvontam a vállam. – Projektet kell csinálni. Nem akartam a Szandrával lenni – intett a fejével a mellette lévő lány felé, aki csalódottan és letörten nézett maga elé. Már az év eleje óta üldözte Tamást a szerelmével, s úgy tűnt, Tomi ezt egyre terhesebbnek érzi.– Én értek ehhez. Segítesz a preziben, és minden király lesz.
– Oké – nyögtem ki. Végül is jó volt ez így. Tomi jó bioszos volt, talán az egyik legjobb az osztályban. Már-már potya ötöst várhattam.
***
Mivel mindkettőnk elég elfoglalt volt, úgy döntöttünk, hogy a következő heti érettségi szünetben intézzük el a dolgot. Meghívtam Tomit magunkhoz, hogy aludjon nálunk. Ő vidéken lakott, így egyszerűbb volt. Végül úgy egyeztünk meg, hogy vasárnap délután jön és kedden délután megy. Két nap csak elég lesz ahhoz, hogy megcsináljuk ezt a dolgot.
***
Örültem, hogy jön Tomi. Mint mondtam, jóban voltunk, meg egyébként is ő volt – mondhatni – a személyes példaképem. Jól nézett ki, okos volt... Szóval minden klappolt. Amihez nyúlt, arannyá változott.
Kissé késve érkezett, de végül ideért. Miután megjött, lepakolt, majd beszélgetni kezdtünk. Akkor még csak éltalános dolgokról, az előttünk álló feladatról, ilyesmikről.
A dolog a lefekvés után fordult érdekesre.
Ekkor kezdtünk el sikamlósabb témákról is beszélgetni. Szex, maszti, ilyenek, habár nagyon nem személyeskedtünk, de azért sok minden kiderült.
***
Már hajnali egy felé járhatott az idő, amikor úgy döntöttünk, hogy most már ideje aludni.
Elcsendesedtünk.
Nagyot sóhajtottam. Nem igazán tudtam, hogy kibökhetem-e neki, vagy sem. De végül talán az eddigi beszélgetésünk – vagy a késői időpont – hatására úgy döntöttem, hogy kinyögöm. Több alkalmam valószínű úgysem lesz.
– Tomi! Fent vagy még? – suttogtam a sötét éjszakának. Hamarosan egy hümmögést kaptam válaszul. – Tudod, én úgy irigyellek amúgy téged.
– Mi? – suttogta vissza.
– Én úgy irigyellek téged! – ismételtem meg egy fokkal magabiztosabban.
– Engem? Ugyan miért? – hallottam, hogy mozgott. Azt hiszem felém fordulhatott a matracon.
– Mert neked mindig minden sikerül. Jó tanuló vagy...
– Te is – vágott közbe.
– Igen, de te jól nézel ki, bomlanak utánad a lányok, meg minden...
Nem válaszolt azonnal. – Ugyan már! Annyira nem, bár az utóbbi időben elkezdtem kondizni.
– Tényleg? – könyököltem fel.
– Aha! Kíváncsiságból mentem le, de egészen megtetszett. De még csak két-három hete járok.
– Hát... szerintem akkor is marha jól nézel ki. Igazából – haboztam, de végül megszólalt a fejemben a kis hang, hogy: „Most vagy soha!”. – nekem egyfajta példaképem vagy. Már régóta állatira tetszik a tested...
– A testem? – kérdezte kicsit meghökkenve.
– Aha! Irtó jó tested van. Egyszer – vettem nagy levegőt, hogy végig tudjam mondani – úgy megnéznélek meztelenül. Csak egy pillanatra – kezdtem magam mentegetni rögtön, pedig nem is mondott még semmit – kíváncsiságból.
Nem kaptam választ, csak a nagy büdös csendet. Meg is ijedtem rendesen.
– Sajnálom – szólaltam meg végül én –, nem kellett volna előhozakodnom ezzel. Ne haragudj!
– Ja, nem! Semmi... – szólalt meg végre. – Csak nagyon megleptél. Szerintem te sem nézel ki rosszul,sőt!
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.86 pont (37 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 genius33 2015. 11. 5. csütörtök 05:40
Eddig nem sok...
#8 cscsu50 2015. 11. 4. szerda 23:17
gyengécske
#7 Rinaldo 2015. 11. 4. szerda 07:32
gyenge.
#6 91boy 2015. 11. 3. kedd 17:32
Szerintem tök jó, kíváncsi vagyok a folytatásra! smile Ne hagyd abba!
#5 veteran 2015. 11. 3. kedd 15:03
Nem tetszett.
#4 zsuzsika 2015. 11. 3. kedd 08:15
Nem tetszett.
#3 gyuri0926 2015. 11. 3. kedd 07:54
Ennek végre örültem , hajrá homárok
#2 papi 2015. 11. 3. kedd 06:49
Nem dobott fel.
#1 Törté-Net 2015. 11. 3. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?