A+ A-

Rokonaim párkapcsolata egymással

A történetem egy közel 3 éve kezdődött és legjobb tudomásom szerint mai napig tartó meleg párkapcsolatot mutat majd izgalmas formában be.
A „rokoni” kapcsolathoz egy kis adalék, hogy a továbbiak érthetőek legyenek.:
A keresztanyámnak, azaz Zsuzsa néninek az apai nagypapája és édesanyám anyai nagymamája édestestvérek. Zsuzsa néninek van 2 húga (Mari néni és Nóri néni) és 2 öccse (Peti bácsi és Zoli bácsi), míg keresztapámnak, azaz Misi bácsinak van 1 öccse (Gyuri bácsi), 1 húga (Piri néni) és volt 1 nővére (Jutka néni). A keresztanyám egyik öccséék (Zoli bácsiék) kint él Németországban már majd 6 éve, míg keresztapám húgáék meg Angliában él már több mint 10 éve.
Zsuzsa néninek és Misi bácsinak 3 fiúk van. A legidősebb Józsi decemberben múlt 23 éves, a középső az Márió, aki februárban múlt 19 éves, a legkisebb az (akiről majd a történet valójában szólni fog) Imi, aki viszont márciusban múlt 17 éves. Peti bácsinak egy fia (Frici; januárban múlt 17) és egy lánya (Erzsi; júliusban lesz 14) van, míg Gyuri bácsinak két fia (Csabi - februárban múlt 17 -; Robi - februárban múlt 10) és egy lánya (Móni; szeptemberben lesz 13).
Előzményekhez annyit:
Szóval Peti bá és Gyuri bá gyerekei valamint én (Miki; májusban leszek 19) és az öcsém (Ricsi, lesz 18) általában 2-4 hetet szoktunk keresztanyáméknál tölteni. Bár igaz, hogy öcsém nem mindig tud vagy akar jönni. Van, amikor pont akkorra esik neki a sporttábor és van, amikor meg inkább az apai nagyszüleinkhez megy. Én mindig is szerettem náluk lenni, mert egy felől Zsuzsa nénivel minidig nagyon jókat tudtunk beszélgetni és mindig megértett. Másfelől meg hát nagyon sokáig a másik ok az volt, hogy látni akartam már Máriót, aki úgy is tetszet Nekem, mint fiú. De hát hosszú éveken keresztül elképzelni sem tudtam, hogy Köztem és Márió között bármi is lehet, hiszen valamilyen szinten mégis csak rokonok vagyunk. (Az élet érdekes játéka, hogy tavaly augusztus és október között mégis az öcsémmel volt párkapcsolatom.) Arról nem is beszélve, hogy Neki csak barátnői voltak, ugyan igaz, hogy több is volt, de általánosságban elmondható 1,5-2 hónapnál többet egyikkel sem volt együtt. Engem viszont nagyon érdekelt, mint fiú, de ezt mindenki előtt titkoltam.
De azt viszont a keresztszüleim és a gyerekeik tudták, hogy Én meleg vagyok.
A történet lényegi része:
Így érkeztünk el (ha jól emlékszem) 2012. június 25-hez /ha jól emlékszem egy hétfői nap volt ez/, amikor már mindenkinek vége volt a sulinak és a ballagások is megvoltak már. Végre irányba vettük Zsuzsa néniék „nyaralóját”, 1 gyönyörű hónapot tölthetek, gondoltam magamban. (Öcsém akkor nyáron nem jött velem, mert neki „félidőben” a nyári sporttábor miatt úgyis vissza kellett volna jönnie, így inkább elment 1 hétre a nagyszüleinkhez.) Alig vártam már, hogy odaérjünk és láthassam Zsuzsa nénit és Misi bácsit, de leginkább Máriót akartam már látni, hiszen már majd 1 éve nem láttam. Biztos sokat változott azóta. Gondoltam magamba. Az első hét nem rejtegetett semmi izgalmasat. A második hét közepe felé kezdődtek (azt hiszem szerdán) a dolgok bonyolódni, hiszen Imi véletlen kint hagyta a naplóját a konyhába. Ami persze soha nem volt rá jellemző, hogy cuccait össze-vissza elhagyná. Először Én is azt hittem, hogy csak egy könyv, amit olvasott és már nem volt ideje visszatenni a helyére. Szóval elkezdtem olvasgatni belőle. Először csak arra lettem figyelmes, hogy kézírásos (akkor még azt hittem, hogy valami „szárnypróbálgatás” ez részéről), aztán tűntek fel a dátumok, melyek túl szabályosan követték egymást. Elkezdtem serényebben lapozgatni. Már el is jutottam, ha jól emlékeszem, akkor 36 nappal érkezésünk előtti naphoz, amikor azt olvastam, hogy „egy újabb nap telt el. Egy újabb nappal kevesebb, hogy végre megérkezzen Csabi és Miki. Nagyon hiányoznak már.” Tovább lapozgattam. Eljutottam, 28 nappal érkezésünk előttig, amikor ezt olvastam: „Egy héttel közelebb az álmomhoz. Végre ismét láthatom Őket. Ez boldoggá tesz!” Még tovább lapozgattam. Már csak két nap volt az érkezésünkig, amelyik napra azt írta, hogy „Már csak kettőt kell aludnom és végre megjönnek. Végre újra velük lehetek egy kicsit. Tudom, hogy több úgy sem lehet köztem. Főleg Csabi és köztem, de nagyon jó lenne. Miki is nagyon bejön Nekem, de sajnos Neki Márió jön be. De ezt egyikük sem sejtik, hogy tudom.” Rajtam a hideg futott végig, mert álmaimban sem gondoltam, hogy Imi bármit is érezhet irántam. Hát az meg végképp lesokkolt, hogy rájött, hogy nekem bejön Márió. Ezután felvittem a naplóját a szobájába és elmentem én is „otthonról”. Amikor hazaértem, azt hittem, hogy nincs még otthon senki. Majd ahogy mentem a „szobám felé”, mocorgást hallottam Imi szobájából. Akkor azt hittem, hogy Ő van bent. Bekopogtam, majd mivel senki sem szólt ki, benyitottam. Akkor láttam meg, hogy Csabi van bent és teljesen le van sápadva és egyébként is Imi naplóját olvasgatja. Amikor megszólítottam Csabit, akkor Ő eldobta a naplót és rám nézett.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 4.19 pont (32 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 AlexHun 2015. 06. 10. szerda 08:30
Hosszú és unalmas, mint egy pártértekezlet a 60-70-80-as években...
#4 papi 2015. 06. 9. kedd 08:25
Én már a család bemutatásánál kezdtem elaludni...
#3 Rinaldo 2015. 06. 9. kedd 08:23
gyenge.
#2 A57L 2015. 06. 9. kedd 05:05
Egynek elmegy.
#1 Törté-Net 2015. 06. 9. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?