Reggel. Tömeg a metrón. Gondolom mindenki számára ismerős szituáció. Kora tavasz volt így már lekerültek az emberekről a nagy, súlyos téli kabátok és felváltották őket a dzsekik és a pulóverek.
Persze amilyen szerencsém volt, pont a legtömöttebb kocsiba szálltam. Nekem még szerencsém volt mivel sikerült egy sarokba férkőznöm és nem kellett kapaszkodnom, de akik később szálltak fel... azoknak kellemetlen volt.
Valahol a Batthyány vagy a Kossuth térnél vettem észre hogy közvetlen előttem egy nálam fél fejjel alacsonyabb lány állt. Ő is persze préselődött mint mindenki. Egyik keze a kapaszkodón, a másikkal a táskáját fogta. Akkor figyeltem fel rá mikor a két megálló közötti alagútban hirtelen fékezett a kocsi és éreztem amint valami puha a kezemnek nyomul. Ő is már csak egy pulcsit hordott és asszem nadrág volt rajta. Lejjebb nem láttam, már a fenekét se tulajdonképpen, csak a tapintásból következtettem a nadrágra. Körmei azzal az ún. francia manikűrrel volt megcsinálva, az az asszem amikor alulról is, vagy csak alulról festik meg fehérrel a körmüket. Szerintem mindenki tudja mire gondolok. Aránylag hosszú szőkés haja volt. Ezt jól meg tudtam figyelni mivel háttal állt nekem és már szinte a számba lógott, ami zavart ugyan de kárpótolt a kellemes illat ami belőle áradt.
Szóval tipikusan az a lány volt aki a magamfajtákat észre sem veszi. Hogy a fene enné meg őket! Na nem baj. Újabb fékezés, lánypopó újra a kezemnek, de most mikor újra elindult a szerelvény, megpróbáltam otthagyni a kezem. Persze csak a kézfejem volt. Nem is olyan puha! Sőt feszes. Minden pillanatban vártam hogy elhúzódik. De nem, gondolom nem látott benne semmi direktséget.
A kocsi kiért az állomásra, és persze nem szállt le senki csak föl. Na gondoltam egyet megfordítom a tenyerem. Veszteni valóm nincsen mert pofonvágni úgysem tud mivel nem tud megfordulni, haha. Elindult a kocsi és a feszes popsi a tenyeremnek préselődött. Azért gondoltam hogyha valami nagy baj van úgyis a tudtomra fogja adni, de semmi. Talán nem érzi. Arra gondolni sem mertem hogy élvezi.
Szerencsémre úgy látszik a metro folyton pirosat kapott, mert a rövid ászakaszon a két állomás között háromszor is megállt. Első alkalommal már egy kis simogatásfélére is sort kerítettem. Semmi reakció. Erről pedig már nem feltételezheti hogy véletlen volt! Na mindegy. Ez egy kicsi bátoságot öntött amúgy önbizalom hiánnyal küszködő testembe. Következő fékezésnél kezem már intenzív macerálásba kezdett.
Talán rosszul érzékeltem de mintha a fenék egy kicsit kidomborodott volna, mintha - ahogy mondani szokták - kipucsított vele. A harmadik megállásnál pedig a kezem becsusszant a lába közé.
Semmi. Na ez az! Símogatni kezdtem a lába közét a nadrágon keresztül. Persze ez az egész úgy volt, hogy a kezem könyéktől fölfelé mozogni nem bírt, mégha a mellettem alló tagbaszakadt állat lenézett volna a szőrős képével akkor is csak a lány haját és az én dzsekimet látta volna semmi mást. Úgyhogy senkinek fingja sem volt arról hogy mit csinálok, csak persze az ismeretlen szőkeségnek, de ahogy észrevettem egyáltalán nem bánta. Most már az egész hátsó felét simogattam, kezem föl - le járt - már amennyire tudott - a lába között.
A vonat közben betüremkedett a következő állomásra, talán Astoria, vagy Deák. Úristen bárcsak a Deák lenne akkor még egy állomással több időnk van! A Deák volt. A lány közben egyszer sem fordult meg, csak néha lóbálta meg a hosszú sörényét. Majdnem rászóltam hogy a szám tele van a hajával, de hát nem akartam elriasztani. Megmozdult. Keze lekalandozott, valamit matatott, és mire kirobogtunk az állomásról kacsója újra a kapaszkodón nyugodott.
Gyerünk vissza. Hoppá! Valami furcsa volt. Na nem! Ez nem lehet igaz! Kigombolta elől a nadrágját. Ne felejtsétek el hogy a tömeg most sem csökkent, még az a szőrös majom is ott állt mellettem. Csak az ajtónál álló emberek cserélődtek ki, de ők olyan messze voltak, hogy nem zavarták, lassan már egész intimmé váló afférunkat.
Na hátha a nadrág laza, akkor talán bele lehet bújni. Igen! Sikerült! Kezem becsusszant a nadrgjába hátulról. Nem tudom hogy csinálta, de egyáltalán nem volt kevés a hely. Lehet hogy baromi nagy dagadt hasa van elől és a nadrágja 56 - os? Na nem az nem lehet. De nem is érdekelt tovább a dolog. Kezem elért valami anyagot, szerintem a bugyi volt, persze mi más lehetne, majd tovább vonaglott. Csupasz bőrhöz ért a tenyerem. Hohó! A kis cicamicán tanga van! Lejjebb és lejjebb haladt a kezem, behatolt végül a két láb közé majd megpihent.
Bevallom kicsit kényelmetlenül tartottam a kezem, de szerintem ti sem gondoltatok volna arra hogy kiveszitek onnan. Jó, egy picit meglöktem a szőrős, dagadtat magam mellett, az rám nézett, valami bocsánatfélét rebegtem, ő elfordult én pedig... hát én pedig elindultam tovább. Abugyi nedves volt, de hát ezt el is vártam.(...)
Egy rosszul induló reggeli történet
A szavazáshoz VIP szükséges!
Átlag: 7.78 pont (394 szavazat)
