A+ A-

Passivity előtt

Ez a történet a Passivity-nek nem folytatása, hanem előzménye.
Ajánlom a lusta lányoknak és kritikusaimnak.
Közeledik a párom 30. szülinapja. Valami egészen különlegessel szeretném meglepni. Nem valami tárggyal, mert azt idővel biztosan elvész, elromlik, elfelejti. Valami különleges élményt szeretnék adni neki, amit biztosan egész életében felemleget majd. Miután ötéves kapcsolatunk egyik legsikeresebb része a szex, talán ott kellene valamit beújítani. Tudom, hogy nagyon szereti, ha én vagyok aktívabb, és felülre kerülök, de ez már szokásos. Tulajdonképpen egy kis lebilincselő szex jó lenne, de az is olyan szokásos, még ha mi még nem is próbáltuk. Viszont szinte minden pasi fantáziái között ott van a hármas, két nővel. De én nem szeretnék csak úgy felszolgálni tálcán egy másik nőt, az olyan fura és megalázó. Egy ismerőst, és aztán mindig találkozni vele? Vagy egy ismeretlent, de honnan, és hogy bízhatnék benne? Esetleg egy profi? Egyik sem tetszik igazán!
Valami más kellene. Legjobb az lenne, ha belőlem lenne kettő! Így megkapja, amit szeretne és mégsem egészen. De hogyan lehetne engem megkettőzni? Számos scifiben vannak remek ötletek, de ez bizony mindig csak „fiction”. Szorgosan fantáziálgattam – mi tagadás, ebben jó vagyok –, de épkézláb megoldás nem jutott eszembe. Aztán beesett egy köremil a fiókomba. Szervezik az érettségi találkozót. Előtolultak az emlékek, és ezzel bevillant a megoldás is: Lilla!
Ő volt az osztály fekete báránya. A „kurva”. Pedig semmivel se volt több partnere, mint az átlagnak, csak sokkal nyíltabban csinálta, és nem rejtette véka alá, hogy szeret kísérletezni. Engem is ez fogott meg benne. Barátnők lettünk. Először csak úgy, de aztán „úgy” is. Nem voltunk leszbikusok, de azért nagyon jó volt vele. Végül is nem ez volt a fő csapásirány, így aztán abbamaradt. Akkoriban mindent megbeszéltünk egymással. Ő az én emberem. Nagyon csinos lány volt, és szinte azonos testalkatúak voltunk, de ezzel kimerült minden hasonlóság. Vajon milyen lehet most? Öt éve nem láttam. Én összejöttem a párommal, ő meg valahogy eltűnt. Sebaj, a címlistában sikerült azonosítani a gmail címét. Írtam egy rövid levelet neki, hogy ha érdekli, - és még nem felejtett el - volna egy fantáziám. Ha megváltozott nem érti, ha érti, bingó!
Tíz perc sem telt bele, és egy válasz, bingó.
Csak annyi, hogy mikor és hol?
Holnap este nálad jó lesz?
Jó, itt a címem. Este 6-ra.
Yesss! A többit a helyszínen.
Este 6 óra. Kicsit – fenét kicsit – izgulok. Mennyit változott. Vajon megérti? Mindegy, a kocka el van vetve. Felcsengetek. Egy szó nélkül berreg a nyitó. Felmegyek a másodikra, az ajtó már nyitva. Belépek. Még mindig olyan, mint volt. Sablonosan a nyakamba esik.
- Szia Évikém, de régen nem láttalak!
Leültet, kávé, süti, kérdések stb. Aligha juthatnék szóhoz, de az szóáradat végén direktben rákérdez.
- Mindig jókat szórakoztunk együtt, és úgy hallottam, jól kijössz a pároddal. Szóval miről fantáziálsz?
Nem lepődöm igazán meg. Ő már csak ilyen, nem szokott sokat kertelgetni. Ezért jöttem ide, tehát igyekszem minden meglepetés nélkül előadni elképzelgéseimet.
- Arról lenne szó, hogy meglepném a páromat egy harmadikkal, hogy maga se tudja mi történt. Mintha én lennék kétszer. És rád gondoltam.
- De akkor engem nem láthat. Hogy? – kapja el történet lényegét.
- Elbódítom egy passzívvá tevő, lebilincselő játékkal. Még a szemét is bekötöm, és én is elnémulok.
- És akkor jönnék én? De hogy leszek te?
- Úgy, hogy megtanítalak úgy viselkedni, ahogy én szoktam.
- Te sem vagy semmi, csajszi. Mire gondolsz?
- Hát pl. csókolni, hisz azt már majdnem ismered. Elmondom, mit és hogy szoktam a szex közben csinálni stb.
- Nem egészen értem. Ha te engem lesmárolsz, az finom, de hogyan tudjuk, meg, hogy az enyém már olyan, mint a tied? Aztán a simogatások... orál is lesz?
- Hááát, ezen még nem is gondolkodtam, de – ahogy elnézlek – most már te is erősen fantáziálsz!
- És megvan a megoldásom is, de vajon benne vagy-e? Szerintem ahhoz, hogy megállapítsa, elég egyformák vagyunk-e, kell egy független, harmadik fél is.
- ???
- Én pillanatnyilag – úgy két éve – szingli vagyok. Szingli, de nem szűzi. Van egy lövőlegényem, dugipajtásom. Imádok vele szexelni, de egy pár nem leszünk, mert belőle nem lesz férj soha.
- Szóval Tamás!
- Ezek szerint még te is emlékszel. Akkor telefonálhatok neki? Ha én hívom, a sírból is ideér egy óra alatt. De benne vagy? Mert ha ideér, nem lesz visszautad.
- Bonyolódik a dolog, ahogy a nagy elődöm írta „Örültség, de van benne rendszer”. Kell egy objektív harmadik, ha biztosra akarok menni. Ha lúd, legyen kövér!
Aki nem hiszi, hogy rokonlelkek vagyunk, az alaposan nézze meg a Shakespeare szonetteket. Talál benne jó néhány erősen erotikust is.
- Várj – azzal előveszi telefonját és tárcsáz.
- Szia! Én vagyok. Nincs kedved feljönni hozzám? Itt van egy barátnőm is. – kacsint rám, majd kis szünet után leteszi a telefont.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.43 pont (37 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 vakon53 2016. 03. 10. csütörtök 14:40
Nem rossz írás.
#5 Paja 2015. 06. 26. péntek 15:45
Már bocsi Pavlov, de hogy lehetne a Passivity-ben sok dialógus, ha az első oldal közepén elnémulnak a szereplők, és ez a történet lényege.
#4 Pavlov 2015. 05. 31. vasárnap 15:15
Sokkal jobb lett, mint a Passivity! Fejlődtél, használtál dialógusokat, jól fokoztad. Tetszett.
#3 papi 2015. 05. 18. hétfő 18:50
Egész jó
#2 A57L 2015. 05. 18. hétfő 05:23
Nem rossz írás.
#1 Törté-Net 2015. 05. 18. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?