A+ A-

Alexandra vágyakozásai 3. részlet

Csütörtök este sokáig áztattam magam a fürdőkádban, végtagjaim úgy lebegtek a vízen, mintha nem is hozzám tartoztak volna. A megnyugvás pillanatai voltak ezek, mentesek az aggodalom feszültségétől, olyan pillanatok, amikor belegondolhattam abba a furcsa és rejtélyes játékba, melyben önszántamból vettem részt. Csak abban voltam biztos, hogy vágyom Reggie után! Minden más zavaros volt körülöttem. Megdöbbentett, ahogy saját testem reagált mind az anális, mind a nőkkel való szeretkezés során. Még a gondolatától is elborzadtam annak, amit tettem. Örültem, hogy fizikai munkát végezhettem, mert így legalább nem gondolkodtam túl sokat. Mégsem tudtam legyőzni a kíváncsiságot, hogy mi vár még rám?
– Alexandra – Reggie hangja kizökkentett a gondolataimból –. törülközz meg. – Nagy, sárga törülközőt nyújtott felém.
A szobámban várt rám. Magamra kaptam a köntösömet, és leültem vele szemben az ágyra.
– Holnap leszel utoljára az istállóban. – Nagy gonddal formálta a szavait. – Eddig tapasztalhattad, milyen a föld gyengéd oldala. Holnap tapasztalni fogod a durvaságát, az agresszív oldalát. Ne ellenkezz vele!
– Nem értem – mondtam, s szinte reszkettem dermesztő szavaitól.
– Ne is próbáld megérteni. Egyszerűen csak fogadd el úgy, mint a többit, ami eddig történt.
– És ha mégis ellenkezem?
– A helyedben inkább még ma elmennék innen, minthogy holnap ellenkezzem.
– Nem fogok! – válaszoltam határozottan, bár szívem vadul és nyugtalanul vert. Nem tudtam rájönni, mire céloz.
Épp csak annyi ideig maradt, hogy meggyőződhessen elhatározásom szilárdságáról, aztán távozott.
A péntek nagyjából úgy kezdődött, mint a többi nap. Dolgoztam, minden feladatot elvégeztem, amivel Gus megbízott. A lista ugyanolyan hosszú volt, mint bármelyik napon. S a munka kellős közepén, ugyanúgy, mint azelőtt, Gus bámulni kezdett rám, csak bámult és bámult. Épp úgy, mint korábban, abbahagytam a munkát, és én is ránéztem. De eltérően az előbbi napoktól, amikor én fordítottam el először a tekintetemet, és újból dolgozni kezdtem, ezúttal Gus fordult el elsőnek, s én értetlenül álltam.
Négykor, mikor rendszerint Gus odajött hozzám, hogy visszaküldjön a házba, Reggie jött helyette. Lovagló ruhában volt, bár farmer helyett bőrnadrág volt rajta, mely jól illett hozzá. Kezében bőrszíjat tartott, kettőt is, körülbelül félhüvelyknyi széles és hatlábnyi hosszú volt mindegyik. Bal kezében lógtak, s fölötte a napbarnította kar és munkásingének felgyűrt ujja alól feszes izmok bukkantak ki. Ezek olyan emberről árulkodtak, aki ebben az öltözékben és ezen a porondon is éppolyan ijesztő volt, mint a csillogó selyemben és az elegáns szalonokban.
Megdermedve álltam a szépen megkapált kert közepén, körülöttem sötétlett a nedves föld. Amikor magamhoz tértem a döbbenettől, akkor vettem csak észre, hogy a másik oldalról Gus és két lovásza közeledtek felém, bezárva ezzel a kört.
Reggie megragadta a kezem, és gyorsan a hátam mögé kötözte az egyik bőrcsíkkal. Rövid póló volt rajtam, mely elöl hirtelen annyira felcsúszott, hogy a mellem úgy állt ki alóla, mint két hegycsúcs.
– Ha beszélsz, gondoskodni fogok róla, hogy kétszer olyan nehéz legyen? – mondta Gus.
Durván megragadtak, és a kerten át az erdőbe vezettek. Mélyen elrejtőztek velem a sűrű bozótban, olyan gyorsan, hogy tiltakozni sem tudtam volna. Érdes kezük egyszerre segített és akadályozott. Mivel ügyetlenül mozogtam ilyen kényelmetlen körülmények között, megragadtak a lábamnál fogva, mit sem törődve azzal, hogy ez fájdalmat okoz. Tudtam, hogy a férfiak lesik, ahogy a lépéseink ritmusára ring a keblem. Átvágtunk az erdőn, egy hosszú réten, majd újból erdő következett.
– Mozogj! – mondta Reggie, és durván előrelökött az ösvényen, melyen az erdei talajhoz képest könnyebb volt haladni. Az út egy kis kunyhóhoz vezetett, mely fából készült, s rönkökből épített víkendházakhoz hasonlított. Rusztikus volt, de nem régi. Nem mentünk be, hanem a háta mögé kerültünk.
– Még sohasem voltál a fáskamrában, igaz? – vihogott Gus, élvezve a saját szerepét. Bizonyára minden alkalommal, amikor rám bámult levetkőztetett a szemeivel. Rohadt egy alak!
Nem a fáskamrához vezettek, hanem egy fatörzshöz. Nekem térdig ért, a teteje lapos volt nem volt kerek, inkább ovális, és épp csak olyan széles, hogy mindkét oldalára rá tudtam tenni a lábam – mivel ezt kívánták tőlem, miután lerángatták rólam a farmert és a cipőt, és én meztelenül és megkötözve álltam előttük. Hál' istennek, az egyik lovász durva bőrdarabot rakott a rönkre, s bár nem volt kényelmes, mégis jobb volt a semminél, védett a szálkák ellen. Gus derékszögben előre lökött, a hasam a fatörzsre lapult. Melleim lelógtak, a fenekem az égnek állt. A kezeim még mindig hátrakötve, ennél kényelmetlenebb helyzetet elképzelni sem lehetett volna. Tiltakoztam, kértem Reggie-t, hogy védjen meg. Ő azonban közönyösen nézett rám.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.78 pont (27 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 A57L 2015. 05. 13. szerda 05:10
Közepes írás.
#6 papi 2015. 04. 17. péntek 10:50
Nem rossz, folytasd
#5 deajk2008 2015. 04. 17. péntek 08:30
elment, de ettől még folytathatod, 8p...
#4 Rinaldo 2015. 04. 17. péntek 07:35
Megérdemelte.
#3 gyuri0926 2015. 04. 17. péntek 07:32
Erre vártunk ilyen sokat ??????
#2 Andreas6 2015. 04. 17. péntek 07:19
Az olvasottak alapján ennél a szakításnál jobb nem is történhetett volna az idióta, hülye csajjal.
#1 Törté-Net 2015. 04. 16. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?