A+ A-

Életem szerelme

Egy év plusz mire nem képes, igaz? Sokan abban a hitben élnek, hogy a 18 életévet amint betöltik, azonnal megváltozik minden. Ez hol teljesen hol pedig csak részben igaz. Nálam is változott, de olyan irányba, amilyenre már régóta nem számítottam. A tizennyolcadik születésnapomon mikor felkeltem, egy nagyon sóhajtottam.
- Nem akarom! - Motyogtam a szobámban. No persze nem kell már rögtön az elején rosszra gondolni, csupán nem akartam megélni ezt a napot. Ismervén a családomat ismét csak leszólogatásokat kapnék ajándékok helyett. Mondjuk jogosan, mivel eddig ugyan sok kapcsolatom volt, de eddig a leghosszabb egy internet szolgáltatóval volt 2 év. Jó, viccet félre téve, 2 hétnél hosszabb együttlétem sem fiúval, sem pedig lánnyal nem volt még. Egészen eddig a napig? Irány a fürdő! A zuhany alá állok, s rögtön megszólal a telefonom.
- Ki a fene ír ilyen korán?! - Mérgelődtem magamban. Még épp hogy csak vizesen, de kimászok a kabinból és megnézem, hogy ki az a lángelme aki zavarni mer ilyenkor. Az egyik osztálytársam volt az.
- "Hééééé hol vagy már?... ma jön az új osztálytárs, már rég elkellett volna készíteni a szivatást!" - Ahh nincs kedvem! Nem akarok ismételten újoncokat megszivatni aztán más suliba kergetni. Nem is válaszoltam. Fogtam magam és vissza cammogtam a zuhany alá. Törülközés, fog mosás. Felöltöztem, majd végül a haj.
- Anyu, apu elmentem! - Voálá! Így kell kirontani a házból anélkül, hogy bármiféle "remélem mostmár okosabb leszel" jellegű dumát kapna az ember. Busszal 10 perc alatt a suliban voltam. Persze mi volt az első? Na ná, hogy a haverok a nyakamra akasztják magukat.
- Hé haver. Erre a gyerekre milyen kínzást terveztél?
- Semmilyet. - Válaszoltam igen csak flegmán. Igen még nekem is fájt. Leültem a székre és vártam, hogy kezdetét vegye eme kínkeserves nap. Legalább is az volt, míg be nem lépett a terembe ez az elképesztő, észbontó, szívvadító vhááá! A szívem kihagyott egy jó pár vérpumpáló löketet. A szemei, az arca a haja a széles válla, a teste. Sírok! Na jó nem, csak majdnem.
- Hali, Dani vagyok. - Első benyomás, laza mint az osztály nagy része. Hamar be fog illeszkedni. A nap sulis részének a végén, úgy, hogy senki ne vegyen észre követni kezdem ezt a bizonyos égből jött Danit. Kíváncsi voltam, hogy mégis hol lakik. A buszra várva egyre inkább azon aggódom, hogy nehogy az én buszom hamarabb jöjjön, mint az övé. De mit ad Isten. Ugyan arra a buszra száll fel, mint én. Még szép, hogy mellé ülök.
- Hali... öm... Dani, igaz?
- Igen.
- Üdv, Norbi vagyok. - Azta de félénk típus. Nem, hogy kezet nem fog vagy rám nézne, hanem inkább kifelé bámul az ablakon.
- Örvendek a cseresznyének. - Na erre elkuncogtam magam ami inkább hangzott prüsszögésnek mintsem kuncogásnak.
- Hol laksz?
- Melletted. - Na jó! Ennyire bunkó csak nem vagyok már, hogy a szomszédomba költözik egy ilyen srác és nem tudok róla. Egyébként is, arról volt szó, hogy...
- De hát a szomszédunkba egy idős házaspár költözött.
- Igen. Ők a nagyszüleim, velük élek. Talán gond?
- Neeem, dehogy is! - Amelyik kutya nem ugat, az harap. Jeleznem kell a népnek, hogy ezentúl így használják ezt a mondást. A hátra lévő perceket mind a ketten HeadSet-tel a fülünkben töltük a buszon, majd leszállunk. Szerencsémre pont a házunk előtt van a buszmegálló, így nem kell tovább azt a bizonyos feszült levegőt szívnom.
- Anyu! Apu! Megjöttem! - Hoplálá! Sehol senki. Itt meg mi lett? Zombi támadás? Dimenzió kapu?
- Norbi! - Erre minden reményemet mint egy pusztító vihar elsöprő hang szólal meg a bejárati ajtóból. Anyám az.
- Mevan? - Bukkanok fel az ajtó mögött.
- Gyere át a szomszédba segíts Kati néniéknek kipakolni és berendezkedni.
- Máris szomszéd! - Nyelek egy jó nagyot. Az egész napomat ezzel az igen csak inritáló szépséggel kell töltenem. Egye fene, átmegyek. És tesség mi lett? Mindenki nálunk kötött ki kávézgatni, míg én és Dani cipekedhettünk és pakolászgathattunk tovább.
- Azt nem egyedül kéne! - Szól rám mikor megpróbálok egy kisebb szekrényt egyedül megemelni.
- Már miért ne? Hiszen ez csak egy kis szekrény.
- Okés, én szóltam! - Chö, hogy a kutya rúgna fel a tetőre, a macska karmolna szét és egy kakas gurítana le. Akár mennyire helyes is, kezd az agyamra menni, akár csak a hőség. Ezért hát leveszem a pólómat.
- Attól, hogy levetkőzöl és feszítgeted a felső tested még nem lesz könyebb a szekrény!
- Bekussolnál már végre? Örülj, hogy egyáltalán segítek! - Ekkor megemeltem a szekrényt, ami valóban sokkal nehezebb volt mint amennyinek látszott. Szépen hátra is vágott volna, ha Dani nem tudja, hogy mi fog történni (mivel ismeri már ezt a szekrényt) és nem kap el és tart meg hátulról.
- Hú bazz... jövök neked egyel.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.64 pont (45 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#15 Ricsi1990 2017. 08. 9. szerda 23:15
Nagyon jó a történet. Folytasd!
#14 91boy 2017. 06. 8. csütörtök 17:49
Aranyos smile külön plusz pont a stílusos kamaszos szóhasználatért, sokat dobott a történeten smile
#13 nathanblack95 2015. 07. 20. hétfő 23:12
A pár helyesíràsi hibátol eltekint nagyon jó törtènet. Èn is ilyesmire vágyom.
#12 guymiki95 2015. 04. 1. szerda 00:21
Remek történet!
#11 Legatus 2014. 12. 24. szerda 03:04
Szerintem ez a cím túl szentimetális, de a történet az tetszett.
#10 deajk2008 2014. 11. 25. kedd 12:08
így viszont nekem csak 9,5p lett e mű és folytasd
#9 deajk2008 2014. 11. 25. kedd 12:06
sajnos viszont egy kissé rövidnek gondolom e történetet
#8 deajk2008 2014. 11. 25. kedd 12:05
maga a töténet nagyon is felállította a faszom, tehát fasz felállító egy történet
#7 deajk2008 2014. 11. 25. kedd 12:03
imádom, mikor a pasiaim meztelen testükkel játszanak velem, és nőjükként kezelnek engem
#6 deajk2008 2014. 11. 25. kedd 12:00
imádom a homokos szexet, imádok buzi lenni (persze én heteró is vok, mivel én bi vok) és imádom a férfim meztelen testét kényeztetni
#5 zleee9 2014. 11. 25. kedd 08:31
Ezvaz egyik legjobb ebben a kategóriában.
#4 veteran 2014. 11. 25. kedd 08:20
KÖZEPES
#3 zsuzsika 2014. 11. 25. kedd 07:04
Elmegy.
#2 A57L 2014. 11. 25. kedd 06:04
Nem rossz írás.
#1 Törté-Net 2014. 11. 25. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?