A+ A-

A zárva hagyott ajtó

Előszó:

Történetem egy kicsit hosszúra sikeredett, de így alkot egy egységet. Ha valakit csak a szex leírása érdekel, akkor nyugodtan lapozzon az "Elmém útjain" című fejezethez és olvassa el, csak azt. Ha viszont az is érdekeli a kedves olvasót, hogy egy fiatalember, hogyan, mitől, miért, birkózik fantáziájával, akkor olvassa el a teljes tartalmat.

A címben olvasható ajtó, valójában egy apró kis mozdulat, melyet sohasem tettem meg. Ha megteszem, akkor biztosan másképpen alakul az életem. Én úgy gondolom, hogy egy kiegyensúlyozottabb és gazdagabb szexuális életem lenne. Ezt az ajtót évekkel ezelőtt hagytam zárva. Akkor úgy tűnt, hogy végleg. Ott álltam előtte és képtelen voltam lenyomni a kilincset. Ezt akkor úgy értékeltem, hogy ezek szerint nem vagyok meleg. De az évek távlatából ezek a fantáziák és vágyak előkúsztak a homályból és újra elkezdték izgatni a tudatalattim. Hogy miért? Azt pontosan tudom. A feleségem teljesen elhanyagolt engem szexuálisan. Rengeteg kielégületlen feszültség és vágyakozás tépáz engem, melyekre Ő kerek-perec kijelentette, hogy nem hajlandó foglalkozni vele (Ezek nem a történettel kapcsolatos homoerotikus fantáziák, hanem különböző hetero játékok. (Oral, enyhe domina és szerepjátékok, prosztatamasszás, stb.) Megcsalni nem tudnám, így maradt a fantázia, az örök kielégületlenség, a társas magány. A fantázia viszont sokszor képes meglepetést okozni az embernek. Szokatlan irányba fordulni, és váratlan kanyarokat lejteni. Így történt ez velem is. Így kerültem napjainkban, eredeti szexuális orientációmtól fényévnyi távolságokba, a homoerotika világába. Érdekesség, hogy az elmúlt napokban, miközben ezt a történetet írom, kifejezetten próbálom elképzelni az életben látott férfiakkal ezeket a fantáziákat. De nem megy. Akár milyen srácot, férfit látok az utcán, semmit sem érzek. Sőt biztosan tudom, hogy képtelen lennék rá, hogy velük valóra váltsam elképzeléseimet. Egyedül itt, a fejemben létezik ez a vágy, amit most megosztok kedves olvasóimmal.

Történetem címe, mint már említettem egy metafora. Eleje egy megtörtént esemény, a folytatása viszont a képzeletem szárnyalása. Megpróbálom leírni mi lett volna, ha lenyomom azt a kilincset és belépek azon az ajtón, abba az ismeretlen szobába. Remélem, ezzel segítek eldönteni azoknak a lányoknak és hölgyeknek, fiúknak és uraknak, akik most az ajtó előtt állnak, hogy mi a helyes lépés.
A valóság
Régen történt, még valamikor 2002-2003 körül. Pár hónapja szakítottam a párommal, - Igazából kidobott-. Éjjel, enyhén illuminált állapotban néztem a tévét. Pontosabban kapcsolgattam csak. Az egyik csatornán egy SMS fal volt és elkezdtem olvasgatni a beírásokat. Egyszer csak láttam egy SMS-t mely így szólt: "fiatal budapesti Bi srác ismerkedne fiúkkal". Soha az életben nem gondoltam rá, hogy szexuálisan közeledjek egy fiúhoz. Elkezdtem fantáziálni és magam elé képzelni a szituációt. Becsuktam a szemem és elképzeltem, mit lehet csinálni egy fiúval és akkor jött a meglepetés. Azt kellett konstatálnom, hogy kő keményen áll a farkam és nagyon fel vagyok izgulva. Gondoltam írok neki, úgysem lesz belőle semmi.
Megírtam neki, hogy én egy 21 éves budapesti srác vagyok, és szívesen megismerkednék vele, mert még sohasem volt dolgom fiúval, de nagyon kíváncsi lettem rá, hogy milyen lehet. Megkérdezte, hogy mégis mi érdekelne engem. Ezt még magam sem tudtam, hiszen öt perccel ezelőtt még azzal sem voltam tisztában, hogy egyáltalán érdekelne engem egy fiú. De mivel a fantáziálásom rögtön az orális játékokkal kezdődött, így hát azt válaszoltam neki, hogy szeretnék leszopni egy srácot. Szeretném érezni a kéjtől remegő testét a számban, miközben elönti a számat és a torkomat, a forró spermája. Egyszóval megtudni milyen érzés a szopás. Üzenet, üzenetet követett és egyre részletesebben írtuk le egymásnak vágyainkat. Igen, a vágyainkat, mert akkor már nekem is volt. Én is meglepődtem rajta, hogy mik nem jutnak az eszembe. Hihetetlenül felizgultam. Végül megbeszéltünk egy találkozót egy közeli bevásárlóközpont parkolójában, másnap este tíz órára. Én egész este a kéjtől fűtve forgolódtam, és alig vártam már, hogy elteljen az idő és végre találkozhassak Norbival. (merthogy így hívták)
Végre eljött az én időm. Beültem a kocsiba és száguldottam a helyszínre, de amikor megérkeztem egy árva lélek sem volt még ott. A helyszín, a parkoló egyik eldugott sötét zuga, ahol a madár se jár. Egyre izgatottabb voltam. Próbáltam elképzelni a helyzetet, hogy itt ülünk a kocsiban egymás mellett és végre, pár perc múlva a kezemben tarthatok egy idegen, vértől duzzadt, forró, lüktető, az örömnedvtől fényes és illatos péniszt. Sőt megkóstolhatom, végig csókolhatom, és a számba vehetem. Miközben teljesen feltüzelve, gondolataimba merülve kalandoztam, hirtelen elvakított a tükörből egy reflektorpár. A kocsi megállt, lekapcsolta a lámpákat és kinyílt az ajtaja. Egy férfi szállt ki belőle. Átlagos testalkatú, körülbelül 180 centi magas sötétbarna hajú megközelítőleg 25 éves, jó megjelenésű, elegáns férfi. Egyenesen elindult a kocsim felé. (tudta, hogy én vagyok az, mert előzőleg megbeszéltük, hogy ki-milyen kocsival jön) Én is kiszálltam és udvariasan, kézfogással üdvözöltük egymást.
Beültünk a kocsijába és elkezdtünk beszélgetni. Ő láthatóan fesztelen volt, én viszont egyre inkább elbizonytalanodtam. Már nem éreztem azt a kínzó vágyakozást az ismeretlen után. Most, hogy ott volt mellettem, alig harminc centire a kezemtől vágyaim megtestesítője, már nem kellett. Emiatt is roppant kellemetlen volt az egész. Cikázott a fejemben a tegnapi SMS csata minden részlete, és nem értettem, hogy most miért nem szeretném azt, amire alig tíz perce még kínzón vágyakoztam. Norbi folyamatosan beszélt. Én a felét sem értettem, mert képtelen voltam rá odafigyelni. Csak a testét bámultam. A száját, ahogy hadarja a szavakat. A fehér fogait, a nyelvét, ahogy néha beszéd közben meg-megjelenik egy pillanatra, és az ölét. Az ölét, mely rejtegeti fantáziám tárgyát, a péniszt, melyet oly sokszor képzeltem már magamba az elmúlt napon, és amelynek közelsége most abszolút nem hoz lázba. Néztem ezt az ápolt, igényes fiatal srácot, és próbáltam megfejteni, hogy mi lehet a baj. Hiszen keresve sem találtam volna jobb partnert, de mégsem kellet. A vágy teljesen elhalt bennem és most már csak az motivált, hogy ha már itt vagyok nem szabad kihagynom a lehetőséget. Arra gondoltam mi lenne, ha megérinteném. Ha rátenném a kezem a combjára. Akkor biztosan csendbe maradna és akkor egy lágy simítással végigvezethetném a kezem le a combtövén, eljutva a férfiasságához. Akkor talán újra elkapna a vágyakozás, és menne minden a saját maga útján. De nem tettem meg. Képtelen voltam rá. Hogy miért nem? Azt nem tudom. Lehet, hogy tényleg képtelen vagyok férfival szexelni. De lehet, hogy csak az elmém egy védekező mechanizmusa lépett életbe és az ölte ki a vágyat belőlem, akkor, ott.
Egy jó félóra beszélgetés után elbúcsúztunk azzal, hogy majd keressük egymást. Azóta sem láttam. Az összes testi kapcsolat kettőnk között az a két kézfogás volt. Egy apró kicsi mozdulat hiányzott ahhoz, hogy a szexuális életem gyökeres fordulatot vegyen, és hogy a jövőben átéljem a számomra máig ismeretlen gyönyörök sokaságát. Ha akkor ráteszem a combjára a kezem, egy új világ nyílhatott volna meg nekem. De nem voltam képes megtenni ezt a lépést.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.07 pont (54 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 szuszoka199601 2014. 03. 25. kedd 17:15
gyenge
#6 zsuzsika 2014. 01. 13. hétfő 13:25
Egyszer elmegy.
#5 veteran 2014. 01. 7. kedd 10:31
Közepes,de homo.
#4 Rinaldo 2014. 01. 7. kedd 07:42
Gyenge.
#3 A57L 2014. 01. 7. kedd 06:20
Nem rossz.
#2 utazo 2014. 01. 7. kedd 01:53
kozepes
#1 Törté-Net 2014. 01. 7. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?