A+ A-

Erőszak vagy intézet

Haragudtam rá, megalázó dolgokat művelt velem. Élettársam lett, mióta kihozott a nevelőintézetből, bár hivatosan a gyámom. Talán ezért éreztem, hogy tartozom neki azzal, hogy tűröm abszúrd dolgait. Mikor megismertem, nagyon féltem tőle. Épp a kimenőmből síettem vissza az intézetbe. Nyár volt, mégis korán sötétedett. A kocsiját nyitotta, mikor mellette haladtam volna el, de azon vettem magam észre, hogy egy pisztolycső nyomódott a tarkómhoz.
- Csak semmi ellenállás, vagy keresztül lőlek! Szállj be! - szólt egy erélyes hang.
Félelmemben beszálltam, ő pedig elindult. Remegő kézzel, kotorásztam a táskámban. Hová mehetünk? Vajon, miért? De csak magamban meditáltam rajta, meg sem mertem szólalni. Egyre gyorsabban vezetett. Elhagytuk a várost, és egy erdős, lakatlan részre hajtott. Beállt a fák közé.
- Kiszállás, szólt, mikor megállt.
Kiszálltam. A férfi becsukta az ajtókat.
- Mit akar tőlem, kérdeztem, közben igyekeztem alaposan szemügyre venni támadómat. Olyan 180 cm magas, izmos, arányos alkatú, borostás arcú, de mégis jóképű fickó volt.
- Már régóta figyellek picim, szólt, és cigarettára gyújtott pisztoly formájú öngyújtójával.
- Hát ez nem is fegyver, villant át fejemben a gondolat, és félre lökve a férfit futásnak eredtem. Ő gyorsan eltaposta a cigit, és futni kezdett utánam. Tán egy kilómétert is kergetett így, mikor zihálva megálltam.
- Jól futsz, cicus! De ugye nem hitted, hogy eltűnhetsz előlem?
- Mit akar, maga szemét!
- Na, mit gondolsz, szöszi?
Birkózni kezdtünk. Felmérve az erő viszonyokat, esélyt láttam a menekülésre. Viaskodtunk, de a férfi lépésről lépésre szabadított meg ruháimtól. A hosszú futás és küzdelem kifárasztott, de keményen védekeztem, erre ellökött.
Az ütéstől valószínűleg elvesztettem eszméletemet egy pillnatra, mert mire észbe kaptam, láttam, hogy anyaszült meztelenül fekszem a fűben. Letépte piros ruhámat és már saját nadrágját gombolta. Hiába próbáltam harapni, rúgni, karmolni, foglyul ejtett. A hátamra fordítva, kezeimet két oldalt a fejem fölött leszorította, próbálta lábaimat szétfeszíteni. Két kezemet hátra fogva óvszert vett elő, fogával felszakította a tasakot, és azt szájában tartva vette ki belőle a gumit. Gyors, gyakorlott mozdulattal felrántotta péniszére, és újra az előző pózba kényszerített. Behatolni próbált. Igyekeztem ellökni, és sikoltozni kezdtem keservesen. Hiába, a férfi játszik velem, mint macska az egérrel. Kemény vesszője minduntalan csiklómnak és ajkaimnak ütközik. Harcolunk. Magam se tudom, a fáradtság, vagy az inger kerekedett felül bennem, de hüvelyem lucskos odúként fogadta magába a férfit. Néhány húzás, és elélvezett. Most fáradtan, izzadtan fekszik az avarban. Megtörtént. A férfi öltözni kezdett. Mehetnünk, mondta.
- Még a nevedet sem tudom. Ugye, visszaviszel az intézetbe?- kérdeztem könnyes szemmel. Hát, így ismertem meg.
Béla bevitt a nevelőintézetbe és megígérte, ha jó kislány leszek és kívánságait teljesítem, kivesz innen.
Mikor a nevelőnő szídott a késés miatt, csak ez az utolsó mondat járt a fejemben, hogy nem sokáig leszek már itt. Ez adott erőt, hogy ne szóljak vissza valamit, amiért büntetésként megvonnák a kijárást.
Legközelebb már telefonon megbeszéltük, mikor engednek kimenőre, és Béla kocsival jött elém. Azt a napot sem felejtem el soha. Felvitt magához, és ott ült egy barátja is. Dolgoztak. Nekem az volt a feladatom, hogy szendvicseket készítsek és söröket vigyek be nekik. Nagy megbeszélésben voltak, műszaki rajzok és irományok borították be a szobát. Behoztam egy tálcán az ételt és italt, és mivel annyi hely nem volt, ahová letegyem, az asztalon lévő iratkupac tetejére helyeztem a tálcát. Féltem a letolástől, de nem azt kaptam, amire számítottam.
- Ő Eszter, tudod, róla meséltem - mutatott be Béla a másiknak.
Az idegen férfi tekintete végigpásztázott alakomon. Nem voltam kiöltzözve, egy feszesen hozzám símuló, csillogó anyagból készült short, és egy nyakban megkötős felső volt rajtam. Testem kontúrja áttetszett ruhámon. Melleim kidomborodtak a mély kivágás alól. Tisztában vagyok azzal, hogy lábaim milyen formásak, azért szeretem mutogatni őket.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 3.81 pont (36 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 Andreas6 2017. 11. 1. szerda 16:45
Igen, a férfi szemét, de a lány is nagy kurva.
#6 vakon54 2017. 11. 1. szerda 12:51
Rinaldónak adok igazat!
#5 sikamika 2012. 11. 15. csütörtök 15:08
hát olvastam jobbat is . . .
#4 franceska 2012. 10. 12. péntek 08:42
Jó.
#3 Rinaldo 2012. 10. 11. csütörtök 13:14
Szemét gazember.
#2 cervelo 2012. 10. 11. csütörtök 08:16
Pocsék.
#1 Törté-Net 2012. 10. 11. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?