A+ A-

A lány és a robotja 2. fejezet - 1. rész

Eredeti szerző: Sakka (sakka66@aol.com)
eredeti cím: A Girl and Her Robot, Part 2
Clovis Arbuckle számára - aki androidként embernek adta ki magát, hogy a Galaktikus Felderítő Szolgálatnál szolgáljon - az elmúlt hetek igazi tortúrát jelentettek. Parancsnoka és egyedüli társa a Gazella névre hallgató futárhajón, a harminckét éves Galina Barding ugyan kedvére való teremtés volt, de mégis ragaszkodott hozzá, hogy egy szakértő kibernetikus megvizsgálja.
Amikor a Gazella kecsesen földet ért a sűrűn lakott Morioka bolygón, a felderítő - bázis dokkjában Galina azonnal időpontot kért a technikai részleg specialistájától, Kye Irvingtől. A Galinánál kilenc évvel - Clovisnál huszoneggyel - idősebb Kye korábban hacker volt, aki a Felderítő Szolgálattól a korábbinál csak kicsivel törvényesebb életet remélt. Kopaszodott, így idősebbnek látszott a koránál, mocskos overalljában valódi mintapéldánya volt a hangyás felderítő - technikusoknak. Galina, aki az alkalomra kedvenc "felderítő - uniformisát" viselte (feszes zubbonyt, amihez hosszú lábait kiemelő miniszoknyát és magas sarkú pilótacsizmát viselt), határozottan túlöltözöttnek tűnt mellette.
- Á, Galina, jó hogy látlak - vigyorgott Kye - épp most kaptam szét egy másodosztályú androidot, amikor hívtál.
Galina udvariasan bólintott; a másodosztályú androidok külsőre emberiek voltak, de - Clovis - szal ellentétben - a valódi értelem szikrája nélkül.
- Nos, ő pedig Clovis - mondta a lány.
- Nem tudom nem észrevenni - csóválta rosszallóan fejét a férfi - hogy nincs regisztrációs pecsétje.
- Nos, ő, hogy úgy mondjam, úgy tesz, mint aki ember - magyarázta a lány - ezért kérem a segítségedet.
Kye magában töprengve bólintott.
- Jobb, ha kint vársz Clovis, beszélnem kell a kapitányoddal.
- Oké. - felelte az idegesen.
Galina magára maradt a köpcös férfivel a műhelyben, amelyet töviről hegyire szétszedett androidok maradványai borítottak. Kye lehuppant a munkaasztala melletti forgószékbe, Galina pedig kecsesen egy közeli puffon helyezkedett el. Habár Kye elég furcsa fickó volt, Galina régebben lefeküdt egyszer vele - mint annyi férfival - de ahogy a másik most leplezetlenül legeltette a szemét formás testén, úgy érezte, nagy hiba volt.
- Szép kis gyűjteményed van - intett bizonytalanul a műhely bizarr berendezése felé - Első osztályú androidokat is.
- Mint Clovis? Nem, nem igazán. Ezek mind másodosztályúak voltak, fél - intelligens darabok. Bombatelepítéshez, meg ilyesmire használtuk őket, manapság a használhatóbbakat futárnak, diplomáciai postához, meg minden.
- Robotoknak ez elég egyszerű feladat, nem?
- Nem igazán. Nem azután, hogy a Beloeil bolygón pár igazi futárunkat orvlövészek puffantották le.
- Épp oda tartunk - mondta Galina - a Beloeil - re. - Kye érdeklődve ráncolta össze homlokát.
- Menj má', az veszélyes hely ám, egyenest a Külső Koalíció határán.
- Hát, akárhogy is, három hét múlva ott kell lennünk, elhozzuk a Felderítő - bázis csomagjait meg üzeneteit. Feltéve, ha nem dobsz most fel minket. - Kye elvigyorodott.
- Aszem tettél mán egy pár szívességet nekem, hogy ne kelljen aggódnod. De egy elcsavargott robot rejtegetése akkor is bűncselekmény és a bázis hemzseg a Galaktikus Flotta fogdmegjeitől.
- Tudom.
- És azt is tudod, hogy Clovis még regisztrációs pecséttel a halántékán sem lehetne a Szolgálatnál.
- Igen, ezt is tudom.
- Akkor mire jó, hogy veled van?
- Nos, ez hosszú történet - vetette keresztbe a lábát a lány - de alapvetően, mert Milton Arbuckle tervezte.
- Na nee! AZ a Milton Arbuckle?
- Pontosan. A milliárdos feltaláló, a halott fia helyett. De amikor rájött, hogy az igazi fiát nem tudja pótolni, eltaszította magától. Valójában egy bejárónő nevelte fel, akitől azt hiszem egy csomó kötelességtudatot tanult. Amikor kitört a háború, embernek adta ki magát, hogy jelentkezhessen - és a tervezése miatt minden szűrőn átment.
- Fogadok - mondta savanyúan a férfi - hogy dugsz is vele.
- Igen.
- Szóval akkor minden tekintetben "működőképes".
- Igen - felelte Galina - bár nem tudom mi köze van ehhez bárkinek.
- Na jól van. Akkor gondolom meg kéne kérdeznem, hogy akkor mi a frászt akarsz tőlem?
- Tudni akarom, hogy Clovis legénységként biztonságos - e. Jó gyerek a maga módján, és én szívesen megőrizném a titkát, de azt nagyon nem szeretném, hogy egy nap bekattanjon valami rendszerhiba miatt.
Kye hátradőlt a székében, szemlátomást gondolkodott valamin.
- Necces. Tudnod kell, hogy nekem kötelességem jelenteni, hogy robot.
- Te pedig - felelte Galina - sosem kereskedtél tiltott csempészáruval. Csak azt kérem, hogy kicsit csukd be a szemed.
- Csak azt mondom.hogy jó lenne egy kis bátorítás.
Galina mosolyogva, értőn bólintott. Közel volt a férfihez, így kicsit lecsúszott ültében és hosszú lábát kinyújtva finoman az ágyékához helyezte csizmás lábát, majd az overallon keresztül masszírozni kezdte a hegyével.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.77 pont (48 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 Andreas6 2017. 09. 3. vasárnap 06:47
Nincs befejezve. Nem szeretem, ha rám bízzák, hogy én találjam ki a végét.
#3 listike 2013. 12. 7. szombat 08:58
Nagyon jó. Miért nem folytattad?
#2 A57L 2013. 11. 8. péntek 04:41
Nem rossz.
#1 Törté-Net 2011. 06. 30. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?