A+ A-

Kaland a Halászbástyán

Egy ideje már nem volt barátnőm, és regisztráltam egy társkereső oldalra. Meg is ismerkedtem egy lánnyal. Krisztának hívták. Nem volt róla kép feltöltve az oldalra, ezért nem tudtam, hogy néz ki. Nem is tudom miért mentem bele a találkozásba, így ismeretlenül, de belementem. Talán a kíváncsiság hajtott. Mondjuk a beszélgetéseink alapján egy jó fej, kedves csajszinak tűnt. Gondoltam egy próbát megér.
Arra gondoltam, adjunk a romantikának, és találkozzunk, valami szép helyen. Az idő jó, ne a városi zajban, szmogban randizzunk. Megkérdeztem a lányt, hogy mit szól hozzá, és hova menjünk. Végül is megbeszéltük, hogy a Halászbástya lesz az első találka színhelye. Örültem neki, mert rég voltam már fent, pedig régen nagyon szerettem oda járni. Volt hogy órákig el tudtam ott lenni, és csak bámultam le a kilátóteraszról. Főleg az esti órákban szerettem ott lenni, mikor kigyúltak a város fényei. Olyankor onnan fentről minden olyan békésnek tűnt, a Duna, a Parlament, és minden ami látszott a városból, gyönyörűen kivilágítva az éjszaka sötétjében.
Dél körül indutam el otthonról. Ragyogó nap sütés, igazi júliusi idő. Úgy gondoltam bringával megyek. A hátizsákomba bele dobtam a kedvenc fekete baseball sapkámat. Úgy beszéltük meg, hogy rajtam az lesz, rajta pedig piros. Így fogjuk egymást megismerni. Remélem nem lesz sok baseball sapis ember kint, mert akkor egy kicsit nehezebb lesz a dolog.
Felkaptam a bukósisakom, és már tekertem is. Bő fél óra alatt oda is értem. Még bőven a megbeszélt időpont előtt. Gondoltam előbb még bóklászok egy kicsit, meg figyelek, hátha meglátom Krisztát, és valami rondaság. Na, akkor a sapka a táskámban marad.
A találkát pontosan a déli bástyaudvarban a Szent István szobornál beszéltük meg, így hát arra vettem az irányt.
Csak lézengtem, hátha Kriszta már itt van. Egyszer csak a szemem sarkából észrevettem egy lányt a kis bokros parkban. A bokrok között állt egy fának dőlve. Először azt hittem, rosszul látok, úgy tűnt a csaj a mini szoknyája alatt nyúlkál. Megnéztem jobban. Nem láttam rosszul. A lány ott állt, és masztizott. Nem hittem a szememnek.
- Ezt azért meg lesem - gondoltam magamban, majd közelebb léptem, hogy jobban lássam a műsort. Persze arra figyeltem, hogy a járókelőknek ne tűnjön fel, hogy kukkolok. Elővettem a mobilom, és úgy tettem, mintha SMS - t írnék. Valójában viszont a mobilom volt a legutolsó dolog, ami akkor és ott érdekelt. A csaj elég jól nézett ki. Sőt dögös volt. Egy kis piros miniszoknyát viselt, amit most egy kicsit fel húzott. Nagyon nem kellet, mert szerintem simán is épp hogy csak eltakarta a fenekét. A bugyiját félre húzta, és úgy simogatta a punciját. Feljebb emeltem a tekintetem. Egy top volt rajt. A melltartót felesleges ruhadarabnak gondolhatta, mert nem vett fel. Gyönyörű nagy, kerek mellei voltak. Feszült rajtuk a top. A bimbói pedig olyan kemények voltak, hogy kis híján átbökték a vékony kis rucit. Hosszú sötét vörös haja volt, és nagyon helyes arca. És nem viselt piros baseball sapkát. Azt tehát tudtam, hogy ő nem Kriszta. De ez volt minden infóm róla. Meg hát az, hogy nagyon dögös, és cseppet sem szívbajos. Fényes nappal nyilvános helyen kényezteti magát. Oké, hogy nem a nyílt téren, de ez mégiscsak egy forgalmas hely. Főleg ilyen szép időben. De hát ő tudja. Én meg örültem neki, hogy pont ott, és pont akkor támadt benne legyőzhetetlen vágy egy kis kéj iránt. Egyre gyorsabban simogatta a csiklóját. Látszott az arcán, hogy élvezi a dolgot. Aztán a középső ujját bedugta a szeméremajkai közé, és ott dörzsölte, majd bedugta a puncijába, s ujjazni kezdte magát.
- Egyre jobb a show. - gondoltam magamban, és elmosolyodtam.
- Na mi van? Meddig akarsz még ott ácsorogni? Nem akarsz segíteni nekem? - A csaj volt az. Gondolom a meglepettség kiült az arcomra, mert így folytatta:
- Azt hitted, hogy nem vettelek észre? Akkor ki kell hogy ábrándítsalak. Már akkor kiszúrtalak, amikor odaálltál a fa mellé. A mobilos trükk is elég átlátszó volt, pláne hogy az ujjaid meg sem mozdultak.
Mosolyogva mélyen a szemembe nézett. Gyönyörű volt. A mosolya pedig leírhatatlan.
- Szóval? Mi lesz? Csak állsz ott mint egy kuka? Mert azt látom, hogy tetszett amit láttál - mondta, és a gatyám felé biccentett. Egy lenge rövidnadrág volt rajtam, ami most nem a legideálisabb viselet volt. Figyelembe véve, hogy állt a farkam. Így a szerencsés ruhaválasztásomból kifolyólag bárki láthatta az erekcióm.
- Nekem is tetszik amit látok, de kíváncsi vagyok hogy tudsz bánni vele. - Folytatta még mindig mosolyogva.
- Miért is ne? - Futott át az agyamon. Körbe néztem, majd mikor meggyőződtem róla, hogy senki nem lát, beljebb léptem, és a lányhoz mentem.
- Timi vagyok. És te?
- Dani - vágtam rá az első nevet ami eszembe jutott. Nem tudom miért, de nem akartam, hogy tudja a nevem.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.64 pont (55 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#15 feherfabia 2016. 03. 28. hétfő 06:45
Tetszett!
#14 vakon53 2016. 02. 26. péntek 13:09
10 Pont!
#13 zsuzsika 2014. 11. 19. szerda 08:34
Jó-
#12 A57L 2014. 08. 23. szombat 08:36
Jó írás,nagyon tetszett.
#11 Grejoz 2010. 12. 2. csütörtök 10:46
T. Pontifex, Remete!

Nem éreztem dorgálásnak, csak válaszoltam, a kritikára.
#10 Pontifex 2010. 12. 2. csütörtök 00:46
T.Grejoz!

Köszönöm, hogy megtiszteltél a válaszoddal - egyébként nem hiszem, hogy dorgáltalak volna! Írtam a véleményem, ahogy te is megteheted az én írásaimról. A közbeszóló meg nem érdekel!
Egyébként gratulálok a sikeredhez - bennem nincs irigység!
#9 Remete D. László 2010. 12. 1. szerda 23:38
Kedves Grejoz!
Ha belenézel az Anna című írás hozzászólásaiba, elgondolkodhatsz rajta, hogy most Pontifex, vagy XXIII. István az, aki megdorgált téged. Aztán ha kiderül, hogy nem deríthető ki a személyazonosság, akkor talán az is kiderül, nem fontos vitatkozni tovább.
#8 Grejoz 2010. 12. 1. szerda 22:56
Tisztelt Pontifex!

A Halászbástyán utoljára kb.10 éves koromban jártam.
Mikor tudomást szereztem erről a versenyről, gondolkodni kezdtem, hol játszódjon, és valahogy rátaláltam erre a képre:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/11/IMG_0255_-_- Hungary%2C_Buda_-_Fisherman%27s_Bastion_%28Hal%C3%A1szb%C3%A1s- tya%29.JPG
Ez ihlette a történetet, ami egy kitalált történet. A cselekmény helyszíne a kép jobb oldalán található kis bokros rész, ami a képen nem látszik, de én egy parkos résznek képzeltem el.
#7 Pontifex 2010. 12. 1. szerda 22:10
T.Író!

Kíváncsivá tettél s mivel úgy is arra jártam, körülnéztem keresve a helyet a Halászbástyán, ahol mindez megtörténhetett volna. Nem találtam, mert nincs is. Szerintem ennek a történetnek valójában semmi köze a Halászbástyához - de ez valószínűleg csak engem zavar. Az egyebekben egyet értek Pavlov kritikájával.
#6 Pavlov 2010. 11. 29. hétfő 18:28
Eléggé valószínűtlen, ráadásul a végén olvasható poén sem üt igazán, fölöslegesnek tűnik. További elemzésem az első három helyezettről itt: http://pavlovurasag.blogspot.com/2010/11/torte-nethu-palyazati- -eredmenyenek.html
#5 Remete D. László 2010. 11. 27. szombat 09:07
Erről a történetről kivételesen már menetközben mondtam véleményt, mert írója felfedte magát. Kitartok az akkor leírtak mellett, nem rossz írás. Ha ez nyer, nem lennék elkeseredve, mert vannak erényei. Ennek a történetnek az esetében érdemes mérlegelni a saját ízlésünk segítségével, mennyire tetszik, nem méltatlan akár az első helyre sem.
#4 Remete D. László 2010. 11. 24. szerda 13:06
Tim barátom! (vagy barátnőm!)
Nagyon gyorsan tudsz olvasni. Elég az a két-három perc erről, ami a bejegyzéseid között eltelt?
#3 _Tim_ 2010. 11. 24. szerda 12:48
Szép részletes leírás, tetszik. smile
#2 tiborg 2010. 11. 18. csütörtök 23:24
Kituno, majdnem "ogree"!!!....10
#1 Törté-Net 2010. 11. 10. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?